Tamási Áron: Hazai tükör (Dr. Rados Jenő és családja számára dedikált példány.)

Budapest, 1954, Ifjúsági Könyvkiadó kiadása (Franklin Nyomda, Bp.), 280 p. + [4] p.; ill.

Szerző által dedikált példány. Hazai Tükör. Krónika. 1832-1853. Írta: Tamási Áron.
A kötet címlapján a szerző, Tamási Áron névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Rados Jenőéknek tisztelő szeretettel ajánlom. 1955. május 24. Tamási Áron".
A dedikáció címzettje: Dr. Rados Jenő és családja.
Rados Jenő: (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 2.) Ybl Miklós-díjas magyar építész, építészettörténész. Édesapja Rados (Raussnitz) Gusztáv (1862–1942), a híres matematikus, a Budapesti Műegyetem rektora, édesanyja Hauff Ida Zsófia volt.
A szövegközti rajzokat és a borítórajzot Szecskó Tamás készítette. Számos szövegközti fekete-fehér, feliratozatlan rajzzal illusztrált kötet.
A kötetet a Franklin nyomda nyomtatta, Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, aranyozott, rajzolt középdísszel ellátott címfedéllel, feliratozott könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, feliratos, színes, alakos-ábrás rajzillusztrációval ellátott, belülről megerősített kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője, Tamási Áron (Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) erdélyi magyar író. A két háború között gyors egymást követően jelentek meg novelláskötetei és regényei is. Az elsők között "A szűzmáriás királyfi", amit javarészt még Amerikában írt, de csak a hazatelepülése után fejezett be. Ezt követte a "Címeresek", majd a fő műve következett az "Ábel-trilógia". Ebből előbb az "Ábel a rengetegben", majd azt követően a folytatások az "Ábel az országban" és az "Ábel Amerikában" következett. Az "Újság", az "Ellenzék" munkatársa, az "Erdélyi Helikon" alapító tagja. Külön rovata volt a "Brassói Lapok"-ban „Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében. Majd később a "Cselekvő Ifjúság" cikksorozatában az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani. A szerző novelláira az egyedi költőiség és a sajátos erdélyi világlátás a jellemző.
Hazai Tükör című kötet képében - "Az olvasó olyan Tamási-művet tart a kezében, amellyel a székely író méltán érdemelte ki a Kossuth-díjat. Ennek a remekműnek nem mese-íze, inkább történelem-íze van. Tamási  ezen írása nem klasszikus történelmi regény, inkább egy kiemelten fontos történelmi időszak viharainak megjelenítése. Nem a történészek által jegyzett legfontosabb, központi eseményei jelennek meg itt az 1848-49-es időszaknak, nyersen, merev sorrendiséggel, hanem az egyszerű ember meséli életét, ahol nem az esemény, inkább az ember a fontos. Tamási Áron itt nem Ábellé, hanem Madár Vincévé változik át, aki elmeséli emberré érésének szakaszait, a forradalom napjait, a vereséget és a bujdosást, ahogyan azt egy egyszerű székely ember érzékelhette. Írónk itt sem tud (és nem is akar) eltekinteni a szülőföldtől. Székelyföldi helyzetjelentéseket ad, a megjelenített korszak az emberek életeseményeitől, érzéseitől és gondolataitól lesz színes. Székely élet, székely életérzés jelenik meg itt is, csodálatos Tamási-ízzel." ("Székelyföld c. folyóirat")

Erdély
Híres emberek könyvtárából
Regény, novella, elbeszélés
Szabadságharc és korszaka