Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig. Írta: Pasteiner Gyula.
352 számozott, szövegközti, fekete-fehér ábrával illusztrált, tartalomjegyzékkel, valamint részletes mutatókkal (irodalom- és ábrajegyzék, a művészek neveinek listái, hely- és tárgymutató) ellátott kötet. Az előlapon tollal beírt és bélyegzővel ellátott, korabeli iskolai ajándékozási bejegyzés, a címfedélre ragasztva egy sérült, számjelzéssel ellátott vignetta látható.
Az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti kézikönyv!
Korabeli félbőr kötésben lévő példány színes, mintás, aranyozott díszítéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratozású, aranyozással gazdagon díszített könyvgerinccel, színes, mintás hátlappal, gazdagon aranyozott, növényi motívumokkal díszített előzéklapokkal, aranyozott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Pasteiner Gyula (1846-1924) művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja. 1875-től magántanárként, 1885-től nyilvános tanárként tanított művészettörténetet a Budapesti Tudományegyetemen, közben 1888-tól 1914-ig a Mintarajztanoda művészettörténet-tanára is volt. Kiemelten foglalkozott a magyar művészettörténettel, sokat tett a hazai szobrászat és építészet múltjának feltárásáért. Nevéhez fűződnek a magyar művészettörténeti és műemlék-topográfiai fejezetek Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című kiadványsorozat köteteiben, illetve ő írta a szobrászati és festészeti szócikkeket A Pallas nagy lexikona számára.
Előszó
A m. tud. Akadémia 1861-ben a Hölgyek alapitványából pályadijat tűzött ki ily czimű munkára: A festészet egyetemes története, korok, népek, irányok és iskolák szerint. A pályázat azonban eredménytelen maradt. Nem koronázta siker a törekvést, melynek nyilvánvaló czélja az volt, hogy a képírásnak történetét a magyar művelt közönségre nézve hozzáférhetővé tegye, a művészeti ismeretek terjesztése által fölébreszsze a művészet iránti általánosabb érdeklődést.
Azóta huszonhárom év mult el. Ez idő alatt nemzetünk a közművelődésben rendkívüli haladást tett. Nagy elmék és szerény napszámosok czéltudatos és következetes munkája az ember szellemi tevékenységének minden ágát, a művészetet is felölelte, a műveltség a nemzet szélesebb rétegeire terjedt ki, általánosabbá lett, az értelmiség szám szerint gyarapodott, műveltségének köre tágult, s színvonala jelentékenyen emelkedett. A huszonhárom év előtti Magyarországot e tekintetben nem lehet a maival összehasonlítani. Nemzeti fönmaradásunk egyik legfőbb biztosítékának alapjai megszilárdultak.
A mi egykor kevesek óhajtása és ábrándja volt, az most valóság: Magyarországnak van művészete; a magyar művészet nem idegen hazájában, általános érdeklődés veszi körül, s többé nem szorul bizonyításra, mert immár élő meggyőződés az, hogy a művészet egyik kiegészítő része a közműveltségnek, s ugyanakkor nagy fontosságu közgazdasági tényező.
Vissza
Tartalom
ELŐSZÓ VIII
BEVEZETÉS 1
ELSŐ RÉSZ.
AZ ÉPÍTÉS TÖRTÉNETE.
I. Az ó kor keleti népeinek építése 35
II. A kisázsiai, pelasg és etrusk építés 62
III. A görög építés 70
IV. A római építés 85
V. Az ó keresztény építés 98
VI. A byzanczi építés 105
VII. Az új perzsa és mohamedán építés 114
VIII. A román építés 122
IX. A csúcsíves építés 141
X. A renaissance építés 172
XI. Az építés a 17- és 18-ik században 190
XII. Az építés a 19-ik században 193
MÁSODIK RÉSZ.
A SZOBRÁSZAT TÖRTÉNETE.
I. Az ó kori keleti népek szobrászata 203
II. Az ó görög és etrusk szobrászat 235
III. A görög-római szobrászat 250
IV. Az ó keresztény szobrászat 296
V. A szobrászat a román és csúcsíves építés idejében 302
VI. A renaissance szobrászat 328
VII. A barokk és a tanult klassikai ízlésű szobrászat 377
VIII. A szobrászat a 19-ik században 387
HARMADIK RÉSZ.
A KÉPÍRÁS TÖRTÉNETE.
I. A képirás az ó kor keleti népeinél
II. A görög-római képirás 407
III. Az ó keresztény képirás 431
1. A katakombák falképei
2. A római és ravennai mozaik képek 438
3. A képírás Byzanczban 444
4. Képes kéziratok 448
IV. A képirás a román és csúcsíves építés idejében 454
1. Mozaik képek
2. Képes kéziratok 460
3. Üveg képek 468
4. Falképek és függő-képek 472
V. A renaissance képirás a 15-ik században 494
1. Németalföld
2. Olaszország 505
3. Németország 547
4. Fametszet és rézmetszet 554
VI. A renaissance képirás a 16-ik században 561
1. Olaszország
2. Németország 635
3. Németalföld 650
VII. A képirás a 17- és 18-ik században 661
1. Flandria és Hollandia
2. Olasz-, Spanyol- és Francziaország 693
3. Német-, Angol- és Magyarország 707
VIII. A képirás a 19-ik században 712
MUTATÓK.
I. Irodalom 723
II. Ábrák 725
III. A művészek nevei 732
IV. Hely- és tárgymutató 740
Vissza