Horváth Henrik: Zsigmond király és kora

Előszó

E munka Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király budai udvartartásának rajzában a magyar késői középkor keresztmetszetét szeretné adni. Történetírásunknak ebben a műfajban nagyszerű mintaképe van Csánky Dezső munkájában, mely Hunyadi Mátyás udvarát festi le. E mű ihlette meg Fogel Józsefet is, II. Ulászló és II. Lajos udvartartásának jeles monografusát. Kísérletünk az említett munkáktól abban különbözik, hogy a kultúrtörténeti szemponton kívül elsősorban a művészettörténeti módszert alkalmazza, amivel utalunk is könyvünk nyilvánvaló hiányaira. A politikai, pragmatikai, alkotmány- és jogtörténeti problémákat alig érinti, a gazdasági vonatkozásokat csak szórványosan, kizárólag a művészi és kulturális jelenségekhez való kapcsolatukban tárgyalja. Ezek a kapcsolatok azonban eléggé szorosak voltak. A késői középkori műformáknak különleges gazdasági stílus felel meg, melyek megismeréséhez a művészettörténeti kutatás eredményei lényegesen hozzájárulhatnak. Sőt éppen ezeknek a különféle területeknek összefonódásából tárul elénk a középkori élet töretlen egysége. Az adatokban és emlékanyagban tátongó fájdalmas hézagok miatt sajnos legtöbb esetben csak mozaikszerű képről lehet szó; a nagy összefoglaló körvonalak meghúzása felette nehéz. A címhez méltó teljes képet épp ezért nehezen lehetett elérni. Olykor más, magyar vagy külföldi várostörténetekből szerzett analógiát kellett segítségül hívni, hogy egyes művészeti vagy szellemi jelenségnek az adathiány miatt megcsonkult képét kikerekítsük. Ez a kivezető út szinte magától kínálkozott, hiszen olyan korról van szó, melynek legbensőbb, legjellemzőbb lényege éppen kozmopolitizmusában rejlett. Vissza