Szmrecsányi Miklós: Eger művészetéről
Tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez
Stephaneum Nyomda R. T.
(Budapest)
,
Kiadói varrott papírkötés , 344 oldal
Kiadói varrott papírkötés , 344 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1937, Stephaneum Nyomda R. T., XII p. + 332 p. + [32] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Eger művészetéről. Tanulmányok és jegyzetek a hazai barokk történetéhez. Írta: Szmrecsányi Miklós. Sajtó alá rendezte: Kapossy János és Radisics Elemér.
A szerző fekete-fehér portréjával és 96 fekete-fehér képpel (31 t.) illusztrált, valamint előszóval, jegyzetekkel, a forrásmunkák jegyzékével, név- és helységmutatóval, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, két színnel feliratozott címfedéllel, feliratos, tollal készített jelöléssel ellátott könyvgerinccel, feliratozatlan, foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szmrecsányi Miklós (Sárosdaróc, 1854. január 19. – Eger, 1936. május 31.) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos. 1888-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára volt. Évekig járta Európa nevezetesebb képtárait és múzeumait, tanulmányozva azok értékes anyagát. Utazásairól évenként tanulmányokat írt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki és a művészeti osztály hivatalos vezetője lett. 1899. január 4-én nyugalomba lépett, mely alkalomból miniszteri tanácsosi címet kapott. Ezt követően főként művészeti és irodalmi kérdésekkel, köztük elsősorban Eger műemlékeivel és azok felkutatásával foglalkozott. Cikkeit a "Magyar Szalon", a "Budapesti Szemle", a "Magyar Iparművészet" és a "Művészet" közölte.
A szerző fekete-fehér portréjával és 96 fekete-fehér képpel (31 t.) illusztrált, valamint előszóval, jegyzetekkel, a forrásmunkák jegyzékével, név- és helységmutatóval, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A címlapon tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány, két színnel feliratozott címfedéllel, feliratos, tollal készített jelöléssel ellátott könyvgerinccel, feliratozatlan, foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szmrecsányi Miklós (Sárosdaróc, 1854. január 19. – Eger, 1936. május 31.) művészettörténeti író, jogi doktor, miniszteri tanácsos. 1888-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkára volt. Évekig járta Európa nevezetesebb képtárait és múzeumait, tanulmányozva azok értékes anyagát. Utazásairól évenként tanulmányokat írt, melyek nyomtatásban is megjelentek. Wlassics miniszter javaslatára 1895 elején osztálytanácsossá nevezték ki és a művészeti osztály hivatalos vezetője lett. 1899. január 4-én nyugalomba lépett, mely alkalomból miniszteri tanácsosi címet kapott. Ezt követően főként művészeti és irodalmi kérdésekkel, köztük elsősorban Eger műemlékeivel és azok felkutatásával foglalkozott. Cikkeit a "Magyar Szalon", a "Budapesti Szemle", a "Magyar Iparművészet" és a "Művészet" közölte.
Előszó
Szmrecsányi Miklós irodalmi hagyatéka egy lélekben, munkában és eredményekben egyaránt tartalmas élet hű tükörképe. Ebben a kötetben ennek az irodalmi hagyatéknak egyik legbecsesebb, legmaradandóbb... TovábbElőszó
Szmrecsányi Miklós irodalmi hagyatéka egy lélekben, munkában és eredményekben egyaránt tartalmas élet hű tükörképe. Ebben a kötetben ennek az irodalmi hagyatéknak egyik legbecsesebb, legmaradandóbb értékű részét adjuk, gyüjteményét azoknak a szétszórtan megjelent kisebb-nagyobb cikkeknek, amelyek, a maguk együttesében, Eger művészeti multjának, egyik legfényesebb korszakát, a békés és alkotómunka jegyében lefolyt XVIII. századot vetítik elénk új fénnyel, új színekkel. Hosszú évek során át őszinte, mély, fiúi ragaszkodáson alapuló bensőséges kapcsolat fűzött Szmrecsányi Miklóshoz s abban a levélcsomóban, amely hozzám intézett leveleit tartalmazza, és amely húsz év távlatában tárja elém gondolatainak gazdagságát és tanusítja minden fenkölt eszme iránt való őszinte, megértő érdeklődését, találom, 1924 december 18-iki keltezéssel, az alábbi sorokat:... VisszaTartalom
| Előszó | |
| Eger történeti multjából | 1 |
| Eger középkori emlékei | 10 |
| Stiboriczi Stibor egri püspök (1410-1420) és a barátréti karthausiak | 15 |
| Az egri káptalan kőbefaragott renaissance jelvénye (1587) és a káptalan pecsétje | 21 |
| A Szent Rókus temető és kápolnája (1709) | 27 |
| Szent Donát szobra a ciglédi szőlőben (1716) | 34 |
| Az egri kanonoki házak | 37 |
| Az egri irgalamsrendiek klastroma és kórháza (1727/28) | 47 |
| A Szent Ferencrendiek temploma (1736-1779) | 50 |
| A rendház és templom építése | 50 |
| A templom belseje - A főoltár - Szilassy János Úrmutatója | 53 |
| A ferencrendiek 1747. évi kapuja | 60 |
| Barkóczy Ferenc gróf egri püspök, a barokk-rokokó kor mecénása (1745-1761) | 63 |
| Fuorcontrasti, a felsőtárkányi kastély | 63 |
| A vármegyeháza és kovácsolt vasrácsai - A kispréposti palota | 76 |
| A minoriták egri temploma (1758-1773) | 89 |
| A barátréti nazarénusok és a Mater boni consilii kegyképe | 95 |
| Eszterházy Károly gróf, Eger nagy püspöke (1762-1799) | 104 |
| Ifjúsága | 104 |
| Esterházy építkezései az egri egyházmegyében | 107 |
| A pápai templom | 115 |
| Az egri líceum és mennyezetfreskói - Az épület mázas cserépkályhái | 118 |
| Fellenthali Fellner Jakab, az érseki líceum építőművésze | 132 |
| Batthyány Ignác gróf kerti pavillonja | 138 |
| Kracker János Lukács (1738-1779) szülőhelye, műterme és egri síremléke | 140 |
| Esterházy Károly gróf egri püspök székesegyház-tervei | 144 |
| A királyi család és a Szent Korona egri menedékhelye 1809-ben | 153 |
| Két kis Szent János-szobor Pyrker pátriárka-érsek hagyatékából | 172 |
| Pyrker és a főszékesegyház | 179 |
| Eger úttörő szerepe a hazai műemlékvédelem létrehozásában | 186 |
| Jegyzetek és források | 191 |
| Név- és helységmutató | 327 |
| Képek jegyzéke | |
| Agria vulgo Erla - Az u. n. Georgius Houfnaglius-féle metszet 1617-ből | |
| Eger visszafoglalása 1687-ben | |
| Agria Eger o erla - Olasz metszet | |
| Telekessy István arcképe | |
| A várbeli középkori Szent János székesegyház romjai | |
| A várbeli székesegyház romjai | |
| Román féloszlopfő a várbeli Szent János székesegyház romjaiból. XII. század vége | |
| Boltozati zárókő a barátréti karthauzi kolostor és templom romjaiból a Stibor címerrel. 1410-1420 körül | |
| Csúcsíves folyosó a várban a XV. század második feléből | |
| Huetter Lukács: Gróf Erdődy Gábor püspök arcképe | |
| Feliratos kőtábla az egri káptalan jelvényével. 1587 | |
| A minaret | |
| Árkádos udvar a XVIII. század első feléből | |
| Gróf Erdődy Gábor püspök pluviáléja | |
| Gróf Barkóczy Ferenc arcképe | |
| Gróf Esterházy Károly arcképe | |
| A kispréposti palota ablakrácsa | |
| Márvány lavabo az irgalmas rend refektóriumában Gróf Barkóczy püspök címerével. 1765 | |
| Az egykori Vagner kanonoki ház kapuzata | |
| A kispréposti palota | |
| A ferencrendi templom homlokzata. Részlet. | |
| A ferencrendi templom főoltára | |
| Szent Anna | |
| Joachim | |
| Ezüst ereklytartó a XVIII. század első feléből a főszékesegyházban | |
| Szilassy János: Úrmutató. 1752 | |
| A ferencrendiek 1747. évi kapuja | |
| Fassola Henrik: Kovácsolt vasrács az érseki palota udvari főkapuja felett | |
| Fassola Henrik: Kovácsolt vasrács a vármegyeház főkapuja felett | |
| Huetter Lukács: Gróf Barkóczy Ferenc püspök arcképe | |
| Huetter Lukács: Noli me tangere | |
| Krauss Johann Anton: Borgia Szent Ferenc | |
| Az egykori jezsuita - mai cisztercita - templom előcsarnoka. 1743 | |
| Fassola Henrik: A vármegyeház kovácsolt címeres vaskapuja | |
| Fassola Henrik: A vármegyeház kovácsolt szőlőfürtös vaskapu | |
| Kracker János Lukács: Az erény diadala | |
| A minorita templom alaprajza | |
| Gerl Mátyás: A minorita templom homlokzata | |
| A minorit templom Szent Anna-oltára | |
| A főoltár | |
| Részlet a minorita templom szentélyéből | |
| Zirckler János: Piéta. Mellékoltárkép a kereszthajóban | |
| Kracker János Lukács: Páduai Szent Antal a Madonna és a gyermek Jézus előtt | |
| Reinel Márton: Páduai Szent Antal a gyermek Jézussal | |
| Altomonte Bartolomeo: Krisztus a keresztfán | |
| Altomonte Bartolomeo: Szent Ferenc látomása | |
| Tobenz György: Mater boni consilii kegykép | |
| Fellner: A nagypréposti palota erkélye | |
| Az egykori Francz József kanonoki ház udvari kapuja 1760-1770-ből | |
| Gróf Esterházy Károly püspök arcképe | |
| Fellner J.: Az érseki palota házikápolnája. 1766 | |
| Fellner J.: Részletek az érseki palota lépcsőházából | |
| Fellner J.: Az érseki palota udvari átjáró kapuja | |
| Fellner J.: A kapualj | |
| Fellner J.: Az érseki líceum főhomlokzata | |
| Fellner J.: Részlet a líceum emeleti folyosójáról | |
| Fellner J.: Részlet a líceum előcsarnokából és lépcsőházából | |
| A líceum közép hosszmetszete és udvari homlokzata | |
| Kracker J. L.: A tridenti zsinat | |
| Sigrist F.: Az egyetem négy kara | |
| Sigrist F.: A hétszemélyes tábla ülése | |
| Maulbertsch A.: Szentek dicsősége | |
| A ráctemplom faragott stallumai | |
| Részlet a líceum nagy könyvtárterméből | |
| Fellner - Magner: A líceum mázas cserépkályhái 1775-1778 | |
| A nyilvános érsekkert főkapuja | |
| Fellner: Gróf Batthyány Ignác nagyprépost kerti pavillonja | |
| Canova: Keresztelő Szent János | |
| Casagrande: Keresztelő Szent János | |
| Danhauser J.: Pyrker János László pátriárka érsek arcképe | |
| Hild József: A főszékesegyház | |
| Kothgasser A.: Eger látképe | |
| Golgota | |
| Mihály arkangyal | |
| Singer M.: Justitia |
Tétel sorszám:
372
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
10.000 Ft
Licitek száma: 11
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |