Aukciós tétel adatai
Budapest, 1932, Márk Lajos levele és karikatúrája Kézdi-Kovács Lászlóról, [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Márk Lajos festőművész autográf magánlevele Kézdi-Kovács László részére, melyhez melléklete a festőművészről készített karikatúráját.
A levél alján, Márk Lajos festőművész tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Kedves László Barátom,
Mi tűrés, mi tagadás, - a régi jó időkből megszoktam, hogy írásaidban legalább is érdemeimen felül értékeltél. - Mostani collectiom alkalmából írott beszámolódból látom, hogy az Úristen megtartotta régi jó szokásodat. -
Áldjon meg érte az Egek Ura - és őszinte szívből köszöni régi és egyben öreg pajtásod Márk Lajos".
Márk Lajos a leveléhez mellékelt egy általa készített karikatúrát, ami Kézdi-Kovács Lászlót ábrázolja.
Kézzel írt, hajtogatott, keltezéssel (Bpest, 1932. decz. 31.) és nyomtatott címmel (VI. Benczur-ucca 7.) ellátott, jó állapotú magánlevél, eredeti, kézzel címzett (Nagyságos Kézdi-Kovács László festőművész úrnak, Budapest, III. Keve ucca 48), postai bélyeggel és két bélyegzéssel ellátott borítékban. A boríték hátlapján ceruzás feljegyzés látható.
A levelet írta, Márk Lajos (Retteg, 1867. augusztus 25. – New York, 1942. március 18.) magyar festőművész, grafikus. A Magyar Királyi Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképzőbe kezdte felsőfokú tanulmányait, majd Münchenbe Hollósy Simon Rajziskolájának, Párizsban pedig a Julian Akadémiának növendéke lett. 1892–1897 között a Benczúr Gyula Mesteriskolájának volt a hallgatója. 1910-ben a National Arts Club meghívására az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Az „Újvilágban” elismert és népszerű portréfestőként tartották számon. Megfestette az amerikai társadalmi és politikai elit kiválóságait. Népszerűsége New York-ban haláláig megmaradt. Számos gyűjteményes kiállítást rendezett Amerikában és Budapesten egyaránt. Kiváló karikaturista volt, ezenkívül plakátokat is tervezett.
A levél címzettje, Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942) festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel lett közismert. 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, az "Erdőrészlet" c. munkájáért aranyérmet kapott. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban nyílt nagy gyűjteményes tárlata. 1893-tól a "Pesti Hírlap" képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.