Dr. Gergely Jenő harctéri naplója (Egyedi gépirat. Kiadatlan írás.)
1916-1918
Gépirat
, 28 oldal
Sorozatcím: |
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
31 cm x 25 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
h. n., é. n., k. n., egyedi gépirat, 28 p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Dr. Gergely Jenő harctéri naplója 1916-1918. II-III. füzet.
Dr. Gergely Jenő naplója 1916. április. 5-ike és 1920. április 20-ika közötti időszakból tartalmaz részletes bejegyzéseket, főként az Isonzó és az Olasz front eseményeiből.
Egyedi, kiadatlan, első világháborús visszaemlékezés. Számos fekete-fehér és egy színes beragasztott képpel, egy fekete-fehér térképvázlattal (Csataterek az Isonzo alsó folyásánál), illetve a 17. h. gy. e. árva és özvegy alap javára, a segélyhelyen tartott kabaré műsorával illusztrált (egy-két kép tollal készített képaláírással rendelkezik), valamint a szerző fivérének bevezető soraival ellátott gépirat.
Lefűzhető papírmappában lévő példány, feliratozatlan mappafedéllel és hátlappal, feliratozatlan, sérült, hiányos mappagerinccel, a címlapon egy beragasztott, dombornyomott képpel, jó állapotú belívekkel.
Egy részlet a könyvből: "Monte Sabotino, 1916. IV. 5-én. Sohase jó utólag megemlékezést, impressziót leirni. Még a jó megjegyzők leirásaiból is hiányzik az első meglátás üdesége, a perc hangulata. Most mikor azt akarnám leirni, milyen körülmények között jöttünk el a Bocchéból, milyen érzés és hangulatvilágban, nem tudom kirekeszteni magamból azt a megnyugtató érzést, hogy jó fedezékben, sziklába vájt "cavernában", asztal mellett, villanylámpa fényénél, tintával irhatom a sorokat és az asztalra teritőül helyezett újságlapról rémesen integetnek felém a nagy betük: nagy csaták a görzi hidfőnél, heves ágyuharc mindkét részről" stb. Hiába nem olyan fekete az ördög, mint amilyenre festik. Ezt azonban nem hittem előre s ami az iráskor a fő, megnyugtató érzésvilággal nem tudom majd pontosan lerögziteni egy nyugtalan kedélyvilág érzéseit.".
Előszó
Ez a harctéri napló nem a nyilvánosság részére iródott. Néhai fivérem papirjai közt találtam ezt a két teleirt füzetet /az első füzet, a napló első részéve Dalmáciában maradt/, melynek elején ez a...
Tovább
Előszó
Ez a harctéri napló nem a nyilvánosság részére iródott. Néhai fivérem papirjai közt találtam ezt a két teleirt füzetet /az első füzet, a napló első részéve Dalmáciában maradt/, melynek elején ez a mondat áll: "pro me!"
Fivérem valóban csak a magyar részére irta ezt a naplót, az nemcsak abból a tényből ferül ki, hogy ennek létezéséről senki a barátai közül sem tudott, hanem a napló tartalmából is. Önvigasznak szánta az irója a nehz napokban s minden irodalmi célzatosság nélkül irta az eseményeket és gondolatait ugy, ahogy azok felmerültek benne, s éppen ez adja meg ennek a naplótöredéknek értékét, klönösen azok számára, akik ismerték iróját.
Egy ember naplója ez, ki a legnagyobb vérzivatarban és nyomoruságban is mindig érző és gondolkozó ember maradt. Mikor Udinében, mint a tábori kórház orvosa, mely az olasz városi kórházba költözött, elfoglalja szobáját első gondolata annak az orvoskollégának szól, ki abban a szobában dolgozott és kinek azt el kellett hagynia. A külső körülmények sokszor lehuzták a sáros földig, gondolatai azonban mindig felül tudtak emelkedni a szennyen. Gondolkodó és a szépet kereső emberi mivoltát sohasem vetette le. A legmostohább körülmények között sem hagyta el kedvenc könyveit és mindig gyönyörködni tudott a szépben, lett légyen az egy könyv, kép, vagy egy szép tájék. Bántotta az emberi rosszaság, a háboru oktalan vérontása és annak várható fejleményei az emberi lelkekben, de megértett mindent és éppen azért megbocsátó volt. Anatole France fensőbbségével és szkepticizmusával nézte az embereket, de hitt az emberiség haladásában és a humanizmus végső győzelmében az indulatok és vad ösztönök fölött.
Mindig és minden körülmények közt jó ember volt és ez mutatta meg neki a helyes utat, melyen haladnia kell.
Vissza
Tartalom
Bevezető
Harctéri napló
Olasz harctér
Vissza