Szabó Ervin: Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban
Bécsi Magyar Kiadó
(Bécs)
,
Kiadói egészvászon kötés , 383 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 383 oldal
| Sorozatcím: | Szabó Ervin hátrahagyott műve |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2023-03-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Bécs, 1921, Bécsi Magyar Kiadó, 383 p. + [1] t.: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Első kiadás. Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban. Írta: Szabó Ervin.
Az író mélynyomatu arcképével illusztrált, valamint Jászi Oszkár Szabó Ervin és életmunkája c. tanulmányával, névmutatóval, a sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A mélynyomatu arckép K. Christianus Janka felvétele után készült.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos könyvgerinccel, színes, mintázott előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban. A kötet szerzője, Szabó Ervin /szül.: Schlesinger Sámuel Ármin/ (Szlanica, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1918. szeptember 30.) társadalomtudós, könyvtáros, könyvtárigazgató, jogász, a forradalmi szocialisták egyik szellemi vezetője. A Fővárosi Könyvtár alkalmazottja, majd igazgatója volt. Igazgatósága alatt korszerű társadalomtudományi könyvtárat hozott létre. A Népszava munkatársaként is tevékenykedett, valamint nevéhez fűződik az újság irodalmi rovatának kialakítása. 1906-ban kinevezték a Társadalomtudományi Társaság alelnökének. Cikkei jelentek meg a "Huszadik Század", a "Neue Zeit" és a "Mouvement Socialiste" c. folyóiratokben. Nagy történelmi művét "Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban" címmel már betegágyában fejezte be.
Az író mélynyomatu arcképével illusztrált, valamint Jászi Oszkár Szabó Ervin és életmunkája c. tanulmányával, névmutatóval, a sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A mélynyomatu arckép K. Christianus Janka felvétele után készült.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, feliratos könyvgerinccel, színes, mintázott előzéklapokkal, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban. A kötet szerzője, Szabó Ervin /szül.: Schlesinger Sámuel Ármin/ (Szlanica, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1918. szeptember 30.) társadalomtudós, könyvtáros, könyvtárigazgató, jogász, a forradalmi szocialisták egyik szellemi vezetője. A Fővárosi Könyvtár alkalmazottja, majd igazgatója volt. Igazgatósága alatt korszerű társadalomtudományi könyvtárat hozott létre. A Népszava munkatársaként is tevékenykedett, valamint nevéhez fűződik az újság irodalmi rovatának kialakítása. 1906-ban kinevezték a Társadalomtudományi Társaság alelnökének. Cikkei jelentek meg a "Huszadik Század", a "Neue Zeit" és a "Mouvement Socialiste" c. folyóiratokben. Nagy történelmi művét "Társadalmi és pártharcok a 48-49-es magyar forradalomban" címmel már betegágyában fejezte be.
Előszó
Szabó Ervin és életmunkája Szabó Ervin végrendeletileg engemet bízott meg, hogy e könyvet sajtó alá rendezzem s az egyes részek között netán mutatkozó zökkenéseket vagy ellentmondásokat... TovábbElőszó
Szabó Ervin és életmunkája Szabó Ervin végrendeletileg engemet bízott meg, hogy e könyvet sajtó alá rendezzem s az egyes részek között netán mutatkozó zökkenéseket vagy ellentmondásokat kisimítsam. A Sors ugyanis úgy akarta, hogy a mikor 1918 július 21-ikén Szabó Ervin munkáját befejezte, az a kór, mely pár hónappal később sirba döntötte, már teljesen fölemésztette testi energiáit. Könyve befejezéséért valóságos harcot kellett folytatnia a halál előhírnökeivel s munkája utolsó napjaiban minden bátorságára, keménységére és heroizmusára szüksége volt, nehogy torzó váljon a könyvből, melynek annyi időt, kutatást és gondolkozást szentelt. Az enyészet ellen folytatott ezen szívós és férfias küzdelmeinek megható emléke az a pár sor, melyet az alkotás utolsó éjszakáján pro memória jegyzett fel a már kész kézirat végső oldalára s mely bizonyítja, hogy mennyire érezte a Mű és Halál között lefolyt küzdelem tragikus komolyságát: Befejeztem 1918 julius 21.-én, vasárnap esti 7 óra 51 perckor, miután három napig nyomtam az ágyat lázban. Isten bocsássa meg bűnömet. VisszaTartalom
| Szabó Ervin arcképe. Mélynyomat | 9 |
| Jászi Oszkár. Szabó Ervin és életmunkája | |
| Szabó Ervin. Társadalmi és pártharcok a 48/49-es magyar forradalomban | |
| Bevezetés | 33 |
| Osztályok és osztályellentétek a forradalom kezdetén | 36 |
| A negyvenes évek Magyarországának feudális szervezete | |
| A főnemesek uralmának kettős alapja: latifundium és udvarral kötött szövetség | |
| A főpapság | |
| A köznemeseknek alig harmada igazi élvezője a kiváltságoknak | |
| Kisnemesek és a nemesi proletariátus | |
| A nemesség a megyékben | |
| Parasztság | |
| Végrehajthatatlan úrbéri törvények | |
| A jobbágyság | |
| A jobbágyság az udvartól vár segítséget | |
| A városi polgárság | |
| Ipari munkásosztály hiánya | |
| Értelmiség | |
| Alsópapság | |
| A pártok és vezetőik, párthangulatok és áramlatok | 53 |
| A magyar és az egykorú nyugateurópai forradalmak közti különbség | |
| Az udvar elejti reformtendenciát s kiszolgáltatja a parasztságot a nemességnek | |
| A "tulajdonrabló" Széchenyi | |
| Nemzeti egyesülés parasztfölszabadítás által | |
| A kormány a "burokráciát" mozgósítja a haladópártiak ellen | |
| Kölcsey és Wesselényi | |
| Dessewffy a radikális mozgalomról | |
| Kossuth "radikalizmusa" | |
| A polgári elem nem demokratikus | |
| Magyar doktrinérek (centralisták) | |
| Kemény Zsigmond a "nemzeti géniusz" misztikus elmlélete ellen | |
| A centralisták programja | |
| A konzervatívok programja | |
| Deák és Kossuth programja | |
| Kísérlet a parasztság politikai felébresztésére | |
| Csak két határozottan radikális egyéniség: Táncsics és Petőfi | |
| Kossuthék nem gondoltak forradalomra | |
| Az utolsó rendi országgyűlés | 89 |
| Főnemesek az ellenzék soraiban: a grandseigneur Battyhány | |
| A centralisták népképviseletet akarnak, az ellenzék nem akarja feladni a rendi elvet | |
| Kossuth és Eötvös ellentéte az örökváltság kérdésében | |
| A háziadót megszavazzák, a hadiadót nem | |
| Városi követek megtagadják a demokráciát | |
| Elfogadják a "tökéletes teljes egész" birtokmegvásárlási kötelezettséget | |
| A főrendi tábla elutasítja a konkrét javaslatokat | |
| Lényegtelen különbségek a két tábla álláspontja között | |
| Az ellenzék újból a gravaminális politikához tér vissza | |
| A márciusi napok. Az utca és az országgyűlés | 103 |
| A februári forradalom híre Pozsonyban | |
| Az ellenzék vegyes érzelmekkel fogadja a forradalom hírét | |
| Kossuth balra fordulása márc. 3-i kerületi ülésen | |
| Reformok ellenében lemondás a sérelmek orvoslásáról | |
| "Áldozatkészség" a forradalomtól való félelemből | |
| Petőfi az áldozatkészség legendája ellen | |
| Kossuth óvatos Béccsel szemben, de rémületben tartja a konzervatívokat | |
| Reform-bankett terve, népgyűléssel Rákoson | |
| A pesti tizenkét pont és a "comité du salut public" | |
| Kossuth nem akar beleegyezni, hogy a pesti küldöttséget fogadja az országgyűlés | |
| Az országgyűlés és az utca kezdődő ellenéte | |
| A radikális sajtó és a rend elemei | 114 |
| Lelki készség hiánya radikális változtatásokhoz | |
| A tetszhalott konzervativizmus | |
| A tömeg dinasztikus érzelmei | |
| Értelmetlen udvari politika szülte nemzeti radikalizmus | |
| Demokratikus mozgalmak csúfneve: kommunizmus | |
| Pálffy Albert "Március 15-iké"-je | |
| Petőfi új forradalmat prédikál | |
| A radikális ifjúság hivatalokba kerül | |
| A polgárság zsidóprogramokat rendez | |
| A köztársasági radikalizmus lanyha fogadtatása vidéken | |
| A mérsékelt sajtó nagyobb példányszáma | |
| Az Egyenlőségi klub programja | |
| A köztársasági eszme tábora: törpe kisebbség | |
| A radikálisok megtagadják a kommunizmust | |
| Eszmék zavara Európa március előtti szocializmusában | |
| A Radicallap minden szocializmust elvet | |
| Bizalmatlanság a paraszttal szemben | |
| Petőfi és Arany választási kudarca | |
| A nemesi ellenforradalom | |
| A nemesi reakció új jelszava | |
| Az országgyűlés ellenforradalma | 140 |
| A felelős minisztérium | |
| Széchenyi gróf félénk kisérlete a jobbágyszolgáltatás visszaállítására | |
| Rettegés parasztoktól és pesti radikalizmustól | |
| A 48.-as reformmű a régi Kossuth szellemét tükrözi vissza | |
| A nemesség megmentése | |
| A pesti közcsendi bizottmány a sajtótörvényt közcsapásnak tartja | |
| A törvény nyilvános elégetése | |
| Csak két nemesi követ követeli az általános választójogot | |
| Népképviselet alakjában nemesi képviselet | |
| A pesti radikálisok egyenetlensége a népképviselet kérdésében | |
| Cenzúra a nép számára, általános választójog a nemesség kebelében | |
| A munkásmozgalmak | 156 |
| Félelem a pesti mellékkormánytól | |
| A pesti utca jó volt Bécs ellen | |
| A protestánsok "Mitläufer"-ek | |
| "Kézműves legények" föl nem vétetése a nemzetőrségbe | |
| Külföldi magyar munkások forradalmi nyilatkozata | |
| Dobsa cikke a magyar munkásokról | |
| A munkások se követelik a "céhek eltörlését" | |
| Kedvezőtlen munkapiac, "ipari viszályok" | |
| A forradalmi választmány utolsó ülésén először jut szóhoz a munkásság | |
| Népgyűlés a munkakövetelések érdekében | |
| Céhmesterek ellengyűlése a zsidók kiűzetését követeli | |
| Az iparosifjúság követelése | |
| Véres összeütközés a munkássággal | |
| A gyülekezési jog korlátozása | |
| A modernebb irányzatú mozgalom első jelei a nyomdászoknál | |
| Bányamunkás mozgalmak | |
| Szerb támadás | |
| Versengés a városi proletariátus kegyéért | |
| A céhszabályok reformja | |
| Visszaesés az első munkásvédelmi törvénnyel szemben | |
| Az örökváltság és a parasztmozgalmak | 173 |
| A társadalmi reform harcosai a Béccsel való ellentét nemzeti alapjára állítják a reformokat | |
| A galíciai rémkép | |
| A "radikális" borsodi utasítások | |
| Kossuth úrbéri programja | |
| Földnélküli jobbágyok ijesztő szaporodása | |
| A végrehajtást a jövő országgyűlélsre tolják | |
| A szerződéses jobbágyok kimaradnak a reformból | |
| A főrendi ellenzék a kivitel módjában akarja megbuktatni a reformot | |
| Batthyány a "tökéletes" váltság ellen | |
| A "nemzeti egyesítés" a háziadó elvi elfogadására zsugorodik | |
| Kossuth indítványozza az örökváltság újrafelvételét | |
| Félelem parasztlázadástól | |
| Kossuth engedményei a konzervatívoknak | |
| Szabad polgárok milliói helyett ezrek | |
| Csak március 15-én ment keresztül az állami kártalanítás | |
| Az "áldozatkészség" és "nagylelkűség" magyarázata: a bécsi forradalom s pesti mozgalmak hírének parasztforradalommá növekedése | |
| Inkább "törvényes forradalom", hogy a "gyeplő kezeink között maradjon" | |
| Nádori terv: parasztok rászabadítása a "lázító urakra" | |
| Alku a kármentesítés nagysága körül | |
| Széchenyi Tarnóczy indítványát az elnöki székben szétszaggatja | |
| A mentesítésre fölterjesztett javaslatba minden benne van, ami Tarnóczy javaslatában volt | |
| Ez lett részben az oka a nemzeti szabadság kudarcának | |
| Nádori gáncsvetés a reform és a függetlenség felelős minisztériumnak | |
| Urgyűlölet:a nép jót csak a királytól vár | |
| Jókai a népről | |
| Félmillió zsellér kívülrekesztése | |
| A nemesek továbbra is adót, robotot követelnek | |
| A parasztok "rendbontása" | |
| Erdélyi jobbágyfelkelésekben románok élén székelyek | |
| Csongrádi, békési zavarok | |
| Petőfi nem hajlandó megnyugtatni a népet | |
| A Pesti Hírlap a népfajok harca sikerét osztályharc megszüntetésétől reméli | |
| Kemény Zsigmond a hűbériség maradványai ellen | |
| Táncsics lapjának panaszos levelei | |
| A Nép Barátja az "ámítók" ellen | |
| Nemzetőrség és robot összeférhetetlensége | |
| Táncsics törvényjavaslatai | |
| A reform igazi harcosai: Petőfi, stb. kibuknak a nemzetgyűlésből | |
| A jobbágyfelszabadítás a nemzetgyűlésben | 244 |
| A választások irányítása a régi elemek kezében maradt | |
| A nemzetiségek tömegmegnyilatkozásai | |
| A balázsfalvi gyűlés | |
| A horvát-szlavon országgyűlés úrbéri törvényei túlmennek a magyar törvényeken | |
| A nemzetgyűlésből kimaradtak a nemzetiségek | |
| Alig különbözött a rendi országgyűléstől | |
| Petőfi a nemzetgyűléshez | |
| Kemény Zsigmond lapja ezúttal is csak néhány doktrinért képviselet | |
| Kuruc lobogó a nemesség további "megterhelése" ellen | |
| A minisztériumnak fontosabb volt a földesurak bizalmatlanságának eloszlatása | |
| Deák belsejében sokallta, ami történt | |
| Táncsics a nemzetiségek elleni harc érdekében a parasztságot radikális rendszabályokkal akarja megnyerni | |
| Képviselői értekezlet a hűbériség végleges megszüntetése érdekében | |
| Nyáry Pál javaslata a "jobbágyviszony végképi megszüntetéséről" | |
| A siklósi kerület kívánalmai | |
| Táncsiccsal szemben ellenségessé vált a hangulat | |
| Kossuth nem vette észre, hogy a bécsi körök a nemzetiségi tömegek gazdasági elégedetlenséget használják ki | |
| A kormány késlekedik úrbéri törvényjavaslatával | |
| Jellasics földet ígér | |
| Erdélyi román és torontáli szerb lázadás | |
| Deák törvénytervezete szerint továbbra is jobbágysorban maradtak volna a nép legszegényebbjei | |
| Nyáry, Madarász, Szacsvay, Omaszta javaslatai | |
| Táncsics magára marad | |
| Jellasics átkel a Dráván, románok, csehek, szászok szembefordulása | |
| Kossuthnak hirtelen sürgős a hűbéri ügy | |
| Jellasics ígéretei a dunántúli magyar parasztságnak | |
| Kossuth elsőbbséget ad az úrbéri veszteségekért kármentesítő javaslatnak | |
| A radikálisok, hogy a konzervatívokat el ne riasszák, a kötelező állami kármenetsítés mellett | |
| Staatsschrift; Lamberg megöletése | |
| Kitör a szabadságharc, az úrbéri ügyet elhalasztják | |
| Sok vidéken ellenállás a nemzetőrség megszervezésénél | |
| A bűnbak: Táncsics | |
| A szaporczaiak nem harcolnak Jellasics ellen | |
| A békési parasztlázadás | |
| A módosak kivonják magukat a katonáskodás alól | |
| Bezerédy az úrbéri tárgy újrafelvételéért | |
| Windischgrätz kiáltványt tesz közzé robotról és dézsmáról, Kossuth pedig hazaárulásnak minősíti a kérdés hánytorgatását | |
| A "querelák" orvoslása, a haza megmentése után | |
| Táncsics sajtóbírsága: megszűnik a lapja | |
| Az úrbéri ügy szóba se kerül a szabadságharc végéig | |
| A kármentesítés ügye a nemzetgyűlésben | 318 |
| A nép régi urait bízta meg képviseletével | |
| A nemzetgyűlés többségének csak egy pozitív törvényalkotási gondja volt: március hagyatékát úgy lebonyolítani, hogy a kiváltságos osztály uralma érintetlen maradjon | |
| A hűbériség maradványai tekintetében a nemzeti veszedelem se tudott végleges cselekedetet kikényszeríteni | |
| A parasztság módosabb rétege számára a felszabadítás valóságos haszon volt | |
| Erdély urai mérgesítették el a magyar nemzetiségi kérdést | |
| A jobbágyság fölszabadítása: földjáradék növelése | |
| A kárpótlás az úri szolgáltatások valóságos haszna összegének 5%-os tőkésítése | |
| Nyáryék az úrbéri viszonyok végleges törlését szorgalmazzák - a többség erre előtérbe tolja a kármentesítést | |
| Kossuth nyíltan kimondja, hogy a kárpótlás célja, miszerint a nemességnek legyen kedve a hazát védeni | |
| Kossuth parlamenti ügyeskedése a kármentesítés ügyének az úrbéri fölött való elsőbbsége érdekében | |
| Az úrbéri ügyével nem végezhetett a Ház a szemptemberi végzetes események miatt | |
| "Érdekkérdések megoldása a haza megmentése után" | |
| Kossuth mégis rögtön életbelépő javaslatot dolgoztat ki a nemesség kármentesítési előlegéről | |
| "Országos határozati javaslat az úrbéri kárpótlás végrehajtásáról" | |
| Windischgrätz előnyomulása - általános népfelkelés | |
| Mit kapnak a rokkant fölkelők? | |
| "A kármentesítéstől függ az ország sorsa" | |
| Deák a percenuális kárpótlás mellett | |
| Mohó konzervatívok | |
| A döntés meghiúsítása határozatképtelenség fölidézésével | |
| Győr kiürítése | |
| Újabb határozatképtelenségi komédia; komáromi futás | |
| 300 halott és határozatképtelenségi vita | |
| Mészáros serege visszavonul | |
| Deák halasztó indítványa: harmadnapra a Ház útban van Debrecen felé | |
| A közteherviselés megvalósítása | 359 |
| A nemesség adózása a kármentesítés előfeltétele | |
| Kossuth az eddigi adómentes osztály, nagyobb megterhelése mellett | |
| Kossuth adóbölcseleti elvei és az 1849-es szerves adórendszer | |
| A fogyasztási adók nagy szerepe az egyenes adók rovására | |
| A munkakeresetre vonatkozó kedvező intézkedés antiszociális irányú modósítása a Házban | |
| A progressziót elvileg helyesli Kossuth, de az ily irányú indítványokat elbuktatja | |
| A nemesség elkülönített adóztatása, a nép zúgolódása | |
| A vármegye nem tud ujoncokat felszerelni, mert a tízezerholdasok nemcsak hogy adót nem, de segélyt sem adnak | |
| Kossuth az egyenes adókezelést ki akarja venni a törvényhatóságok kezéből | |
| "Az ország mostani állása kevesebb adó kivetését igényli" | |
| A felsőház a földbirtoknak adótól való kímélése érdekében | |
| Névmutató | 377 |
| Sajtóhibák | 383 |
Tétel sorszám:
348
Kikiáltási ár:
7.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
7.000 Ft
Licitek száma: 1
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |