Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szerző, valamint két grafikus által aláírt példány. Első, számozott, bibliofil kiadás. Csúfondáros rajzolatok. Írta: Tóth Ervin.
A kötetbe jegyzett számozás alatt a szerző, Tóth Ervin tollal; valamint a 7. oldalon szereplő kép alatt Bordás Ferenc; a 35. oldalon lévő "Ex-libris" alatt Radványi Károly ceruzával írt aláírása látható.
"E könyvből a Zrínyi Nyomdai Részvénytársaság gépein 500 számozott példány készült a szerző kézjegyével". A számozás rendjében ez a könyv a 158. kézzel számozott példány.
Az egész oldalas rajzokat Jankó János, Faragó Géza, Major Henrik, Gáspár Antal, nemes Török János, Toncz Tibor, Vadász Endre, Molnár C. Pál, Szabó Vladimir, Dobry Lajos, Pesthy István, szoboszlai Mata János, Bordás Ferenc, Dinnyés Károly, Radványi Károly, Pintér Jenő, Szűrszabó József, Drahos István, Gy. Szabó Béla készítették.
A kötet címlapján az 1943-as, az illusztrált címfedélen az 1944-es kiadási évszám szerepel. E könyv müducai Kaza György és Társa grafikai intézetében készültek Budapesten. A könyvkötés munkálatait Szili János könyvkötőmester végezte, Zalaegerszegen. Az előzéklapon ajándékozási bejegyzés található.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány illusztrált, feliratozott címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, kiadói borítófedél nélkül.
A kötet szerzője, Tóth Ervin (Királyháza, 1910. – Debrecen, 1999.) művészettörténész, művészeti szakíró, tanár. Tanulmányait Debrecenben végezte, magyar-német szakon diplomázott. Dolgozott könyvtárosként, nevelő- és középiskolai tanárként. Már fiatalon elkezdett foglalkozni a grafikai művészet egyetemes történetével. 1934-ben jelent meg első művészeti témájú tanulmánya, amit később több átfogó és a szakma elismerését is kivívó munka követett (Fametszet a XX. században, 1939; A grafikai művészetek kis könyve, 1941; Európai grafika, 1943). Szép magyar grafika c. könyvét német nyelvre is lefordították. Cikkei, tanulmányai rendszeresen jelentek meg folyóiratokban, publikált többek közt Buday György, Gáborjáni Szabó Kálmán, Mata János, Kopasz Márta és Bordás Ferenc művészetéről. Alapítója volt a Debreceni Képzőművészeti Szabadiskolának, amely később Medgyessy Kör néven vált országos hírűvé. 1937-től tagja volt a Magyar Exlibrisgyűjtők és Grafikabarátok Egyesületének (MEGE). Az ország képzőművészeti életének aktív résztvevőjeként több kiállításon is szerepelt saját értékes és gazdag, nemzetközi neveket is felvonultató grafikai gyűjteményével. 1969-ben megkapta Debrecen városa Művészeti Díját, 1972-ben a Medgyessy Ferenc-emlékérmet, 1987-ben a Holló László-díjat.
Előszó
E könyv szerzője könyvének ábráival senkit sem gúnyol és a legteljesebb mértékben tartózkodik politikai világnézetének nyilvánításától. Munkájában kizáróan csak példákat nyújt a karikatúra különböző megnyilatkozási formáira, s a grafikák összeválogatásában - azok értékén túl - semmi más gondolat nem vezette. Mivel a könyv nem a magyar torzrajz története, hanem a komikum lényegének és céljainak megvilágítása - magyar példákkal, - a grafikák összeválogatásában nyilván nem törekedett a magyar "csúfondáros rajzolatok" történeti teljességére, s minden jeles karikatúristák bemutatására. E feladat vállalása külön munka feladata.
Vissza