Témakörök



Lezárt aukciók


Makkai László: Erdélyi városok (dedikált példány)

Szerző
Makkai László
Szerkesztő
Kenyeres Imre
Trencsényi-Waldapfel Imre
Officina Nyomda és Kiadóvállalat (Budapest) ,
Kiadói fűzött kemény papírkötés , 60 oldal
Sorozatcím: Officina képeskönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 18 cm x 13 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-07-21 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1940, Officina (Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Bp.), [1] t. + 27 p. + [1] p. + 32 t.: ill.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Officina Képeskönyvek c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű. Szerkeszti: Kenyeres Imre és Trencsényi-Waldapfel Imre.
Erdélyi városok. Írta: Makkai László.
A címlapon a szerző, Makkai László tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "B. É. kedves munkatársamnak tisztelettel a szerző. Bp. 1940. VIII/22."
Egy színes és 32 fekete-fehér képtáblával illusztrált, valamint a képek jegyzékével kiegészített kötet. Nyomtatta az Officina Nyomda és Kiadóvállalat Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozott, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, feliratozatlan, könyvkötő által pótolt vászon könyvgerinccel, címfedél felől új előzéklappal, néhány foltos lappal, a kiadó emblémájával ellátott hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Makkai László (Kolozsvár, 1914. július 10. – Budapest, 1989. december 1.) történész, egyetemi tanár. A Magyar Történelmi Társulat elnöke, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, oktatója volt. 1942-től egyetemi magántanár Kolozsvárott. 1945-től a Teleki Pál Tudományos Intézet, majd az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, valamint 1961-től főmunkatársaként tevékenykedett. Első írását az "Ifjú Erdély" közölte. Venczel Józseffel együtt indította el a "Hitel" c. folyóiratot. Fontosabb tanulmányait az "Erdélyi Múzeum", a "Hitel" , az "Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyvei közölték.

Előszó

Erdélyt nemcsak azért hasonlítják Svájchoz, mert három nép, három nyelv, három kultúra él hegyei közt egymás mellett, közel ezeresztendős szomszédságban, hanem azért is, mert ez a keleti Svájc is a... Tovább

Előszó

Erdélyt nemcsak azért hasonlítják Svájchoz, mert három nép, három nyelv, három kultúra él hegyei közt egymás mellett, közel ezeresztendős szomszédságban, hanem azért is, mert ez a keleti Svájc is a városok földje. A rendkívül gazdag belső földrajzi tagoltság, a sokféle kultúra találkozása és keveredése s a történelemnek az erdélyi katlanba nagy erővel becsapó hullámverései kis tájegységekre bontották ezt a földet, a vidékek központjai, a városok is egyenként egyéni arcot öltöttek fel, sajátos szellemet lehelnek. Az erdélyi városok nyugateurópai szemmel nézve legfeljebb festői vidéki zugocskák, a világkereskedelem útjain kívül esnek, nagyipart nem fejlesztettek ki, világhírű építészeti és művészeti emlékekkel nem dicsekedhetnek, egykori gazdagságuk is a multé már, de legnagyobb értéküket, sajátos szellemüket és azt őrző intézményeiket féltékeny gonddal ápolják ma is. Az erdélyi városok iskolavárosok, neveik nagymultú kultúrintézmények emlékeit idézik fel és külsejükre is a belső szellemi tartalom, a kultúregyéniség nyomja rá bélyegét. A két városépítő nép, a szász és a magyar vágyait, eszményeit, sokszázéves küzdelmeinek édes és keserű emlékeit építette be városainak köveibe, melyek megszólalnak, ha hozzájuk igazi érdeklődéssel közeledő kérdezi meg őket és hirdetik az erdélyi népek Európára néző művelődésszomját, a nyugati műveltség védelmében lezajlott nehéz idők küzdelmeit és azt a ködös szellemiséget, mely ennek a földnek fiait összekapcsolja és a szónak szellemi értelmében, sajátosan erdélyivé teszi. Vissza

Tartalom

Képek jegyzéke
A címlap előtt: Szent Miklós templom Brassóban, a XIX. század közepén
Beszterce a XIX. század végén
Brassó 1796-ban
Brassó a XIX. század közepén
A brassói Feketetemplom
Brassó várfalai a XVII. század végén
Dés református temploma
Déva a XIX. század közepén
Fogaras vára a XIX. század közepén
Gyulafehérvár a XIX. század közepén
Kolozsvár, 1600 körül
Kolozsvár, 1799-ben
Kolozsvár, a XIX. század közepén
Kolozsvár főtere, a XIX. század közepén
Renaissance-házak Kolozsvár főterén
Marosvásárhely, a XIX. század elején
Marosvásárhely, a XIX. század elején
Marosvásárhely főtere, a XIX. század közepén
marosvásárhely főtere, a XIX. század közepén
Marosvásárhely, a XIX. század közepén
Medgyes, a XIX. század közepén
Medgyes piaca, a XX. század elején
Nagyenyed, a XX. század elején
Nagyszeben, a XVIII. század végén
Nagyszeben, a XIX. század elején
Az Orsolyaszűzek kolostora és temploma Nagyszebenben, a XIX. század közepén
A nagyszebeni evangélikus nagytemplom, a XIX. század közepén
Segesvár, a XVII. század közepén
Segesvár, a XIX. század közepén
Segesvár, a XX. század elején
Sepsiszentgyörgy, a XIX. század közepén
Torda, a XX. század elején
Székelyudvarhely, a XIX. század közepén
Vissza
Tétel sorszám:
204

Kikiáltási ár:
3.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
15.100 Ft Licitek száma: 25



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!