Előszó
„Írni annyit jelent, mint ítéletet mondani saját lelkiismeretünk felett." Az európai, vagy akár a magyar-zsidó tragédiáról szóló dokumentumgyűjtemény elé bevezetőt írni azonban sokkal súlyosabb feladat elé állít bennünket: ítéletet mondani a világ lelkiismerete felett. Valójában tehát, a könyvhöz nem „Előszót" - hanem inkább „Utószót" kellene írni. A korszakot lezáró utóhangot. Véres, vastag vonalat húzni a rubrika alá, az európai sötétség és a zsidóság könnyel és vérrel áztatott időszakának végére, amelyben népünk a Sátán földi helytartójával teljesen egyedül, magárahagyottan és védtelenül került szembe. És ennek megfelelően alulmaradt.
Hogy az ördögi, aljas gondolat hogyan született meg, az eszme bölcsőjét milyen kezek ringatták, melyik volt a pillanat, amikor a gyűlölet izzása véres erőszakká lett, - mindennek kiderítése történetírók tömegének évtizedes, vagy évszázados munkáját fogja igénybevenni.
Mi, a korszak csoda folytán megmaradt félhalott, testi-lelki rokkantjai, csak a dolgok hogyanját láttuk, a szennyes áradatot és a pusztulást, amit maga után hagyott. Egy, őrültnek, milliók - köztük úgynevezett nagymúltú nemzetek - segédletével véghezvitt, minden ok és értelem nélküli tömegmészárlása volt. A világ intézői - szellemi emberei, humanistái és szentjei néma tömegének a szemeláttára. Pedig tudták jól: „Mindenki cinkos, aki hallgat!" ?
Ez a könyv még nem történelem, de a magyar-zsidó tragédiáról egyszer megírásra kerülő komoly történelmi munka, - a vérrel átitatott korszak adathalmazát szisztematikus módon átvizsgáló és megvilágító történelmi munka - életszagú nyersanyagát szolgáltatja.
Élmények, megfigyelések, a véres kaland - gettók és lágerek - menekültjei által megírt és elmondott történetek és írások vannak ebben a könyvben összegyűjtve. Ezenkívül a mentés munkájáról - hőseiről és mártírjairól szóló fejezetek. Tegyük hozzá: a szerző hangyaszorgalma által olyan tömegben felhalmozva és olyan lelkiismeretes válogatásban, amilyennel eddig a magyar zsidóság pusztulásáról szóló munkákban nem találkoztunk.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a könyv a mélységbe lekerült zsidó lélek csodálatos felemelkedésének történetét tartalmazza. Egyben fájdalmas tanúbizonysága annak, hogy életünk - nappalunk és éjszakánk, - de munkánk és sokszor önfeledt mosolygásunk mögött is, súlyosan megviselt lelkek tompa fájdalma van, amely életünk végéig nem múlik el tőlünk.
Vissza
Tartalom
Salamon Mihály: Előszó 9
Galili (Gemeiner) Ervin: Emlékezzünk és ne feledjünk! 13
Dr. Farkas Ervin: A félreértett magyar zsidóság 19
Dr. Márton Lajos: Szegedről indult el.... 23
Dr. Vágó Béla: A megváltás hamis bíbora 27
Dr. Jesurun (Szabó) E.: Három revolver 32
ÉLMÉNYIRODALOM
Balla Erzsébet: Német "jóvátétel...?" 38
Wiesel Eliezer: ...és a világ hallgatott 39
Gács Teri: A mélységből kiáltok hozzád 42
Löwenkopf Kálmán: Ajj! 47
Szenes Erzsi: Furcsa poggyász 50
Lapid (Lampel) Tamás: Így ment el... 53
Dr. Buk Mirjam: Egymillió gyermek 56
Dr. Hámori László: Pitvar ucca 4/a 58
Balla Erzsébet: A térítő 64
Halmi József: Aki a főnyilasok kivégzésénél a beállott halált megállapította 68
Aczél Márta: Ne kérdezze senki, miért reszket a kezem? 70
Dr. Fränkel Jenő: Tegye a hajcsatot a falitükör mellé! 74
Simon Tibor: Negevi kísértetjárás 76
Dr. Gonda László: Somló bácsi 83
Dr. Ungár Béla: Chanukagyertyák a karácsonyfa alatt 87
PUSZTULÁS
Grosz Slomó-Jákov: Ott voltam a 25 ezres nagyváradi zsidóság elhurcolásánál 93
Tauber Blanka: Malki, vagy malkika 98
Blasz Jenő: A nagy kaland néhány részlete 102
Gárdos Károly: Cservenka - 1944 október 7. 108
Gervai Sándor: Radnóti Miklósra emlékezve 116
Kertész Lilly: Így szabadult fel Bergen-belsen 120
Kesztenbaum Miklós: Soma Juszráél 124
Dr. Kunda Andor: A gyávák 129
Miron Eszter: Kistarcsa 134
Dr. Neeman Azriél: Pfleger - B 10489 137
Rössel Mordecháj: A délerdélyi zsidóság kálváriája 141
Salamon Mihály: Konyhaművészet - "keresztények" tisábeávja 147
Schnapp Lea: Fella 153
Singer Zoltán: Egy végzetes dátum 156
Dr. Stark Valéria: Üldözik az anyámat 162
Dr. Sugár Gyula: Jom-kipur a baturini erdőben 168
Szálai Tibor: Vonatok 172
Dr. Tauber Júlia: Szülés Auschwitzban 177
Zsoldos Andor: Huszonnégyen voltak 180
Hősiesség
Ben-Sálom Ráfáel: Budapest 1944 185
Goldfarb Cvi: A magyarországi ellenállásról 193
Teichmann-Agmon Efra: Pénzhamisítás, emberszöktetés és más apróságok 199
Pálgi Joél: ... és jött a fergeteg... 207
Rosen Jona: A magyarnyelvű ejtőernyősök egységbe való szervezése 215
Ászáél Aauslander) Dávid: Egy ifjúsági mozgalom útja a viharban 219
Dr. Scher Mose: Amikor evagélikus akartam lenni 222
Scháffer Joszéf: Akik számára már 1941-ben kezdődött a földalatti munka 225
Szamosi László: Amikor franco Spanyolországát képviseltem Budapesten ... 230
Weisz Mordecháj: A barlanglakók korából 236
Löwenheim Smuél: Hol kocsis, hol meg hadapród őrmester voltam... 240
Lebovits Ábrahám: Árvaházi gyermekek a viharban 243
Vajda Szimcha: Gázkamrát akartak építtetni velem 248
Dr. Breszlauer Árje: Életmentés a Budapest-Hegyeshalom országúton 252
Dr. Heller Imre: Munkám a vadonban, ahol csodálatos embereket láttam 256
Dr. Deutsch Ferenc: Részletek az aradi mentőmunkából 259
Jesurun (Szabó) Márta: Pesti csendélet - 1944 december 261
Bisseliches Mózes: Huszonöt éve 265
Salamon Mihály: Charles lutz 269
Dr. Geyer Albert: Wallenberg 271
MÁRTÍROMSÁG
Szenes Béláné: Anikó 279
Danzig Hillél: Küldetésének áldozata 288
Fürstné Komnoly Lea: Komoly Ottó (Natán-zeév) életutja 292
Jáári (Hunwald) Árje: Aki a bátrak között is hős volt 295
Salamon Mihály: Weisz Artúr 301
Dr. Gárdos Michael: Joszéf emlékére 303
Dr. Marton Ernő és végül : a hajnalhasadás első jelei 307
Galili (Gemeiner) Ervin: A szerkesztő zárszava 313
Munkatársak lexikonja 322
Vissza