Témakörök



Lezárt aukciók


Békefi Remig, Dr.: A balaton környékének egyházai és várai a középkorban (Relkovic Nédának dedikált példány) (A könyv szerepelt az ÁKV 1979. évi, XIII. aukciójának 39. tételeként. )

Különlenyomat "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" harmadik kötetéből

Szerző
Dr. Békefi Remig
Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája (Budapest) ,
Könyvkötői egészvászon kötés , 380 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Aukció vége:
2024-09-15 20:00

Aukciós tétel adatai

Budapest, 1907, Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdájának kiadása és nyomása, IV p. + 376 p., ill. + [1] térk.

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Szerző által dedikált példány. A balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Írta: Dr. Békefi Remig egyetemi nyilv. rendes tanár.
A címlapon a szerző, Dr. Békefi Remig tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Dr. Relkovic Néda kedves tanítványomnak emlékül Békefi Remig".
A dedikáció címzettje, Relkovic Néda (1881-?) tanítónő. A M. kir. Tudományegyetemen tanult bölcsészetet, ahol többek között Békefi Remig volt a tanára. Kezdetben a magy. kir. Állami Felsőbb Leányiskola és Leánygimnáziumban, majd a VII. kerületi Aréna-úti Polgári Leányiskolában, 1923-tól pedig a Gizella királyné Leánygimnáziumban oktatott. Tagja volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak, valamint a Magyar Történelmi Társulatnak. Leginkább a kora újkori alsó bányavárosok történetével és Buda város jogtörténetével foglalkozott, valamint számos írása megjelent a Századok, az Ethnographia és a Hadtörténelmi Közlemények c. lapok hasábjain.
Különlenyomat "A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" harmadik kötetéből. Egy kihajtható térképpel és 142 szöveg közti, fekete-fehér ábrával illusztrált, valamint szerzői előszóval, a műben előforduló ábrák jegyzékével, név- és tárgymutatóval, illetve részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet. A könyv szerepelt az ÁKV 1979. évi, XIII. aukciójának 39. tételeként (a címke a hátlap felőli előzéklapon található). Nyomtatta Hornyánszky Viktor Császári és Királyi Udvari Könyvnyomdája, Budapesten.
Könyvkötői egészvászon kötésben lévő példány, feliratozatlan, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozású, sérült könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Békefi Remig (Hajmáskér, 1858. augusztus 3. – Eger, 1924. május 21.) ciszterci szerzetes, történetíró, neveléstörténész, egyetemi tanár, a MTA tagja. 1893-tól a budapesti egyetemen volt magántanár, ezt követően a magyar művelődéstörténelem nyilvános rendkívüli, majd nyilvános rendes tanára lett. Később kinevezték zirci apátnak. Nevéhez fűződik a budai Szent Imre Gimnázium megalapítása (1912). 1917-től a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjeként működött. Számos egyház- és művelődéstörténettel foglalkozó cikkei és tanulmányai jelent meg.

Előszó

ELŐSZÓ. A Balaton tudományos leírására alakult bizottság nevében, ennek elnöke, dr. Lóczy Lajos egyetemi tanár 1899 tavaszán felszólított a Balaton környékének középkori egyházai és várai... Tovább

Előszó

ELŐSZÓ. A Balaton tudományos leírására alakult bizottság nevében, ennek elnöke, dr. Lóczy Lajos egyetemi tanár 1899 tavaszán felszólított a Balaton környékének középkori egyházai és várai ismertetésére. A tétel, mint tudományos kérdés, nagyfontosságú és kiválóan érdekes, — teljesen érdemes a szakember fáradozására. Mint a tudomány munkása, már ezért is készséggel vállalkoztam ezen szép feladat megoldására. Mint a Balaton mellékének szülöttjét, gyermek- és ifjúkori kedves emlékeim kaptak szíven; mint magyar emberben meg a Balaton-vidéknek kiváló történeti jelentősége gyújtotta lángra a lelkesedést. Ilyen gondolati és érzelmi világ sugalmai által ösztönözve, láttam hozzá a munkához. Mivel szigorúan tudományos mű írása volt a czélom, adataimat csak eredeti kútfőkből és forrásmunkákból merítettem. Nem elégedtem meg a kiadott kútfőkkel, hanem levéltári kutatást is végeztem. S idevágólag, különösen a Magyar Országos, a Magy. Nemzeti Múzeum, a veszprémi és a vasvári (szombathelyi) káptalan levéltéirait említem föl. A források szövegének fontosabb helyét alul a jegyzetben a további kutatás megkönnyítése és a keletkező érdeklődés kielégítése végett adom. Művem két részre oszlik. Az első rész: „A Balaton környékének egyházai a középkorban'''. A másik rész: „A Balaton környékének várai a középkorian^'. Feladatom volt, hogy az egyházak és várak keletkezését és koronkinti fennállását 1540-ig terjedőleg megállapítsam és a fenmaradt művészeti emlékeket összefoglalólag leírjam. Ezen czélból több éven át be is utaztam a Balaton környékét, hogy a fenmaradt műemlékek személyes kikutatása és megvizsgálása alapján hű leírásukat adhassam. S ezt az egyházak romjaira vonatkozólag meg is tettem; de — sajnos — a várak épületének szakszerű leírása ma még lehetetlen. Mert váraink a Balaton környékén legnagyobb részökben elpusztulva jutottak ránk. Vissza

Tartalom

Előszó III—IV. oldal.
ELSŐ RÉSZ.
A Balaton környékének egyházai a középkorban.
i. fejezet.
Veszprém.
I. A veszprémi püspökség: Veszprém földrajzi jelentősége. — A veszprémi püspökség alapítása. — A veszprémi székesegyházat Gizella királyné alapítja. — Veszprém a magyar királyné székhelye. — A veszprémi püspök királyné-koronázó joga. — A veszprémi káptalan sorsa a XII. és XIII. században. — Mozzanatok a veszprémi püspökök életéből.
II. Veszprém vára: Szent-Mihály székesegyház; Mindenszentek prépostsági kápolnája; a püspöki palota; a káptalan lakása. — Veszprémi várnagyok. — Veszprém híres székesegyházi iskolája és elpusztulása. — Pénzverő a veszprémi várban. — A vár fentartása és védelme.
III. Veszprém városa: A város fekvése. — Városrészek: Szent-Katalin-, Szent-Tamás falva, Káptalani városrész, Sár-szeg, Szent-Miklós-szeg, Szent-Iván, Szent-Margit-szeg. Jutasi-utcza, országút, országos vásár, ispotály, szegények fürdője, Kama-kút, Szent-Miklós-tér, káptalani fürdő, vásártér, „Cecekő", „Beszédkő", mészárszék és malom Veszprémben. — A város lakossága és ura. — Veszprém állapota 1538- ésl546-ban.
IV. Veszprém egyházai: A) Veszprém egyházai a várban: 1. Szent-Mihály-székesegyház. 2. A Szent-Mihály-székesegyház kápolnái: Szent-György-kápolna Szent-László-kápolna. Szent-Lélek-kápolna. Szent-Márton-kápolna. 3. A Szent-Mihály székesegyház oltárai. 4. A Szent-Mihály székesegyház Bold. Szűzről nevezett altemplomának (cripta) oltárai. 5. A Szent-Mihály-székesegyház fölszerelése. 6. A Szent Mihály-székesegyház középkori építészeti részletei. 7. Mindenszentek prépostsági kápolnája. 8. Szent-János evangelista kápolnája. 9. A veszprémi iskola Bold. Szűz kápolnája 10. A Gizella-kápolna. B) Veszprém egyházai a városban: 1. A Bold. Szűz plébánia egyháza. 2. Szent-Miklós plébániai egyháza. 3. Szent-Margit plébániai egyháza. 4 Ker Szent-János plébániai egyháza. 5. Ispotály-kápolnák Szent-Katalin, a Bold. Szűz és Szent-Erzsébet tiszteletére. 6 Szűz Mária veszprém-völgyi apácza-kolostora és egyháza. 7. Szent-Katalin veszprém-völgyi férji- és apácza-kolostora s egyháza 1—62. oldal.
II. FEJEZET.
Megyés s plébániai egyházak (ecclesiae parochiales et plebaniae) és kápolnák a Balaton környékén.
Szent István király és a szabolcsi zsinat rendelkezése templomok építéséről. — Misézni csak templomban lehet. Gondoskodás papokról. - Megyés egyházak (parochiae) és plébániák. — Megyés pap (parochus) és plébános közötti különbség. — Anyaegyház és fiókegyház. — Káplán. — Főesperes és esperes. — Pápai tized-jegyzékek. — Az egyházak számának megállapítása. — A kereszténység a Balaton környékén virágában volt. — A Balaton környékének a Zala-folyótól keletre eső részén a geologiai viszonyok kedvezők a kővel való építésre, de a Balatontól délre eső vidéken nem. A Balaton környékének megyés s plébániai egyházai és kápolnái a középkorban vármegyék szerint . ' 63—66. oldal.
I. Veszprémvármegye megyés s plébániai egyházai és kápolnái a Balaton környékén.
Ajjia. — Ajka-Rendek. — Apácza-Somlyó {Somlyó, Apácza-Vásárhely, Vásárhelyi). — Bakon (Zircz). — Balatonfő-Kajár (Kajár). — Bárnag. — Bánd. — Bere. — Berénd. — Berénhida {Berhida). — Berény (Szár-Berény). — Berzseny. — Biliege. — Bogárd. — Borsod. — Csatár. — Csepely. — Dád. — Devecser. — Ecsi. — Egres. — Enying. — Esegvár. — Faisz. — Hagymáskér. — Hidegkút. — Igar. — Kajár. — Kenese. — Keszi {Papkeszi). — Kér (Hagymáskér). — Kis-Berény (Szár-Berény). — Kis-Jeitő. — Kustyán. — Lepsény. — Litér. — Lörinte. — Lövöld. — Maros. — Máma. — Mártonházaföld. — Mencsel. — Menyeke. — Mester. — Nagy-Vázsony (Váson). — Németi. — Ősi. — Öskii. — Padrag. — Palota (Vár-Palota). — Pap-Keszi. — Peremarton. — Pösze. — Pula. — Rátót. — Sár. — Szabadi (Fok-Szabadi). — Szár-Berény (Vörös-Berény). — Szent-Gál. — Szent-István. — Szent-Király-Szabadja (Szabadi). — Szent-Márk (Márkó). — Szent-Siikösd. — Szék. — Szörcsök. — Tés. — Tót-Váson. — Új-Lövöld. — Vámos. — Vásárhely (Somlyó-Vásárhely). - Váson (Nagy-Vázsony). — Veim. — Vilonya. — Vöröstó. — Zircz (Bakon) 66—86. oldal.
II. Fejérvármegye megyés s plébániai egyházai és kápolnái a Balaton környékén.
Battyán. — Hatvan. — Polgári. — Szent-Miklós (Bessenyő-Szent-Miklós) . 87. oldal.
III. Somogyvármegye megyés s plébániai egyházai és kápolnái a Balaton környékén.
Al- Gamás. - Almád. — Alsó-Endréd.—Alsó-Karád. — Alsó-Vörs. — Andocs. — Apáti. — Ádánd. — Alcs. — Balaton Berény. — Bar. — Baráti (Szent Iván). Bár. — Beczefalva. — Beke. — Bereg. — Berény. ~ Berkes. — Béndek. — Bézseny. — Bize. — Bogát. — Boglár. — Bonnya. — Bő. — Buzsák. — Csaba. — Csege. — Csehi. — Csepely. — Csicsal. — Dencs. — Ecsény. — Edde. — E<'res ' — Egyházas-Gamás. - Egyházas-Kapoly. - Éliás. - Endréd. - Faisz - Fanch-Bereny. - Fejér-egyház. - Fel-Gamás. - Felső-Karád. - Felső-Kölked. -Had. - Fok (Siófok). - Fok-Berény. - Fonyód. — Galambok. - Gamás -
Tartalom. 373
Gán. — Gerezd. — Geszt. — Güla. — Gomba. — Gyalud. — Gyönköd. — Györök. — Gyngy. — Igal. — Jdba. — Joód. — Jut. — Kapoly. — Karód. — Karos. — Kápolnás-Kapoly. — Kára. — Kási. — Kerelii. — Ketye. — Kéka. — Kékese (Köttse). — Kér. — Kétkely. — Kiliti. — Kinos-Berény. — Kis-Berény. — Kis-Maróth^ — Kontár. — Korthó. — Kovászna. — Kozma. — Kölked. — Köröshegy. -Lak. — Lelte. — Léta. — Lulla. — Macs. — Marczali. — Marótlt. — Megyer. — Mernye. — Mesztegnyő. — Miklósi — Nagy-Berény. — Nagy-Lak. — Nezde. — Nikla. — Nyár. — Nyim. — Ó-Bár. — Orda. — Oszlopán. — Ölyvös. — Örs. — Őszöd. — Pernesz. — Péntelihely. — Polány. — Póeza. — Pösze. — Rád. — Ráksi. — Rathny (Ráknyi). — Ság. — Ságvár. — Sámson. — Som. — Somogyvár. — Sudak. — Szárszó. — Szemes. — Szent-Appolinaris {Somogyvár). — Szent-György. — Szent-Iván (Baráti). — Szent-Miklós. — Szenyér. — Szóidd. — Szöcsény. — Szöllős. — Szőllős-Györök. — Tah. — Tard. — Teleki. — Tepej. — Torvaj. — Tóthi. — Töl. — Tömör. — Törek. — Töttös-Gamás. — Túr. — Ugaj. — Uj-Bár. ¦— Újfalu. — Varsány. — Vasad. — Vámos. — Vásáros-Merenye. — Vétye. — Vid. — Visz. ^ Vitya. — Vörs. — Zala. — Zamárd. — Zich 87—120. oldal.
IV. Zalavármegye megyés s plébániai egyházai és kápolnái a Balaton környékén.
Al-Csab. — Almád. — Al-Örs. — Alsó-Dörögd. — Alsó-Keszi. — Alsó-Rajk. — Apáti. — Apáti (Hegymagas). — Apáti (Kis-Apáti). — Apáti (Nagy-Apáti). — Aráes. — Arácsa. — Aszófő. — Ábrahám. — Bak. — Bakónak. — Balaton-Ederics. — Batyk. — Bács. — Báránd. — Bebes. — Besenyő. — Bezeréd. — Bér. — Boczfölde. — Boldogasszony-Dörgicse. — Boldogasszonyfalva. — Boldog-asszony-Páh. — Böde. — Bőr-Páh. — Büki. — Csab. — Csatár. — Csáford. — Csány. — Cseh. — Csicske-Szent-Márton. — Csobánez. — Cziprián-Örsi. — Dabas.
— Deáki. — Diszel. -— Dörgicse. — Dörögd. — Dötk. — Dusnok. — Ecsér. — Ederics. — Egerszeg. — Egr egy. — Erdőhát (Szent-András). — Erek. — Eszter-gár. — Falkos. — Falud. — Fel-Dörgicse. — Fel-Keszi. — Fel-Örs. — Felsö-Dörögd. — Felső-Örs. - Felső-Rajk. — Felső-Söjtör. — Fired-Dörgicse. — Füred (Balaton-Füred). — Garaboncz. — Gelse. — Gulács. — Gyűrűs. — Hahót. — Haláp. — Hegymagas. — Henye (Balaton-Henye). — Henye (Ördög-Henye). — Hidvég. — Hokuli-Dörgicse. — Homok-Komár (Homok-Komárom). — Horvát. — Hosszú-Páh. — Hosszútót. — Igriczi. — Isabor. — Istócz. — Istvánd (Zala-Istvánd.)
— Istvánd (Lesencze-Istvánd). —Kapoles. — Kapornak. — Karácsfalva(Kis-Kalos). — Karácsfölde (Kis-Kalos) — Karmacs. — Kál. — Kedhida. — Kerecseny. — Kereki. — Kereki-Kál. — Keszi. — Keszthely. — Kék. — Kis-Dörgicse. — Kis-Kalos. — Kis-Tihany. — Kolon. — Koppány. — Kővágó-Örs. — Kövesd. — Köves-Kál. — Kustán. — Lábd (Lábdi). — Lád. — Magyaród. — Mohó. — Mánd. — Mándhida. — Merenye. — Mihályfalva. — Mindszent-Kát. — Monoszló. — Nagy-Apáti. — Nagy-Dobrony. — Nagy-Görbö. — Nagy-Örs. — Nagy-Pécsei. — Nevegy (Nivegy). — Nyirád. — öllár. — Oltárcz. — Orbános-falva. — Orosztan. — Örs.
1. Örs. {Vágó-Örs, Kővágó-Örs, Fel-Örs, Felső-Örs, Nagy-Örs, ma Felső-Örs) Mária-Magdolna prépostságának alapítása — Bertalan veszprémi püspök a Mária-Magdolna egyház Szent-Mihály-oltárát fölszenteli. — A prépostság alapitója a Rátót-nemzetség. — Örsi prépostok: Benedek, Veszprémi Mihály fia Márton, István, György, László fia Kelemen, Koronkai László fia János, Szlavóniai .Tános,
374 Tartalom.
Agáthi Miklós fa Elek, Vasvári László, Balázs, Veröczei Simon, Újfalvi Ferencz, Újfalvi András, Turonyi Kelemen, Darányi Jakab, Statilius János, Szepsi Bálint és Rezi Gál. — A felső-örsi Mária-Magdolna egyház müvészettörténeti leírása.
2. A Mária Magdolnáról neveseit felsö-örsi prépostság kegyurai. — A prépostság kegyurai a Rátót nemzetség felső-örsi (régente kővágó-örsi) ágának tagjai. Ezek között figyelmet érdemel ¦ Örsi Miske s az ő gyermekei: Ábrahám, Radnót, Pál és György: Radnót jia Miske, kővágóörsi Mátyás fia Mihály s ennek fiai: Miklós, János, Domokos és Péter; Miske fia Jakab és Pál s ezen utóbbinak Mátyás, Radnót és János nevű fiai s Margit és Katalin nevű leányai; Kővágó-örsi István fia László; Kővágó-örsi Mihály fia Egyed; Kővágó-örsi Miklós fia Kis György s ennek László és Albert nevű fia s Orsolya nevű leánya. — Kővágó-örsi Kis György Zsigmond királytól Batthyányi kapja; s ezen időtől Batthyány Kis Györgynek hívják. A Batthyányiak ő tőle származnak le. — Batthyány Albert fia Péter és András s ezen utóbbinak Boldizsár és Gáspár nevű fiai s Erzsébet és Anna nevű nővérei. — Batthyátiy László fia János.
3. Alörs (ma Alsó-Örs). Itt királyi tárnokok laknak; malomkő fejtése. Alörs fiókegyházból auyaegyház lesz.
4. Csiprián-Örsi és Ssent-László-Örs (ma Kővágó-Örs).
Pacsa. — Pakod. — Paloznak. — Papsoka (Paposka). — Páh. — Petend. — Pécsei. — Pölöske. — Rada. — Rajk. — Remete. — Rendek. — Rezi. — Récse. — Ré-Fülöp. — Sarval. — Ság-Dörgicse. — Sárosd. — Sáska. — Sóstó-Kál. — Söjtör. — Sümeg. — Szántó. — Szegliget. (Szigliget). — Szent-András. — Szent-András-Páh. — Szent-Antalfalva. — Szent-Balázs. — Szent-Benedek-falva. — Szent-Benedek-Kál. — Szent-Bereczk-falva. — Szent-Erzsébet. — Szent-Ferencz késése. — Szent-Grót. — Szent-György. — Szent-Iván. — Szent-Iván-földe. — Szent-Jakab-falva. — Szent-László. — Szent-László-Örs. — Szent-Márton. — Szent-Mihály.
— Szent-Miklós (Német-Szent-Miklós). — Szent-Miklós (Kis-Kalos). — Szent-Péter.— Szent-Péter-Dörgicse. — Szent-Tamás. — Szent-Vid-Kál. — Szepelk. — Szepezd.
— Szigliget. — Szőllős. — Tagyon. — Tapolcza. — Tekenye. — Tomaj (Badacsony-Tomaj). — Tomaj (Lesencze-Tomaj). — Tót-Dörögd. — Tóti. — Tördemicz.
— Töttő.'s-Kál. — Tűrje. — Ung. — Újudvar. — Uzsa. — Vágó-Örs. — Vászoly.
— Vátka. — Véged. — Vigánt. — Vita. — Zala-Hidvég. — Zala-Szántó. — Zalaszeg. — Zalavár. — Zánka. — Zsid 120—186. oldal.
III. FEJEZET.
Szerzetes egyházak. A) Benedekrendiek.
I. Veszprém-vármegyében.
Bakonybél. — Jásd. — Porva. II. Somogy-vármegyében. Somogy. — Vitya. 1. A somogyi Szent-Egyed apátság élete.
A somogyi Szent-Egyed apátság színhelye és neve. — Az apátságot Szent László király alapítja 1091-ben. — A rendtagok fogadalma. — Szent László király vonzalma a Szent-Benedek-rendhez. — Szent Lászlót a somogyi Szent-Egyed apátságban temetik el. — A veszprémi püspök és a somogyi apát pere. — Franczia szerzetesek és apátok a somogyi apátságban. — III. Incze pápa pártfogolja az apátságot. — Gilbert és Herveus somogyi apát — A somogyi konvent mint hiteles hely. — Az apátság jegyzője. — A somogyi apát pápai megbízatása. — p., Beatus, Illés, János, Pál, Jakab, Máté, János, Mihály, Anzelm, Henrik, Imre, Domokos és László somogyi apátok. — Pál és János fa Tamás commendátorok. — Demeter, Péter és Mihály somogyi apátok. III. Callixttts és II. Pius pápa megbizása. — Jogvédő kérelmezése a somogyi apátság részére. — Fülöp somogyi apát. — Fegyverneki Dénes, Kálmáncsehi Domokos és Csaholy Péter commendátorok. — Gergely apát. — A somogyi és a többi benedekrendi apátságok reformja. — Mihály apát. — Szalaházy Tamás commendátor. — A somogyi konvent 1543-ban még fennáll.
2. A somogyi Szent-Egyed apátság birtokai.
3. A somogyi Szent-Egyed apátság műemlékei.
III. Zala-vármegyében.
Almád. — Bucsa. — Csatár. — Hahót. — Kapornak. — Tihany s vele kapcsolatban
Oroszkő. — Zalavár.
B) Czisztercziek.
Veszprém-vármegyében.
Bakon, más néven Zircz.
C) Praemontreiek.
I. Veszprém-vármegyében.
Rátót.
II. Zala-vármegyében.
Rajk. — Tűrje.
D) Domokosok.
I. Veszprém-vármegyében.
Veszprém.
II. Somogy-vármegyében.
Mesztegnyő.
III. Zala-vármegyében.
Komár.
E) Karthausiak.
Veszprém-vármegyében.
Lövöld.
F) Ferenczesek.
I. Veszprém-vármegyében.
Palota (Vár-Palota).
II. Somogy-vármegyében.
Igal. — Köröshegy.
III. Zala-vármegyében.
Keszthely. — Pölöske. — Szent-Grót. — Thalád.
376 Tartalom.
G) Pálosok.
I. Veszprém-vármegyében.
Csatka. — Jenő (Nagy-Jenő és Torna, ma Tüskevár). — Porva. — Torna {Jenő). — Vásott, más néven Vásonkő.
II. Somogy-vármegyében. Marczali. — Told. — Vetahida.
III. Zala-vármegyében. Boldogasszony-Páli. — Dabas. — Erenye. — Henye. — Köveskút. — Örményes. — Salföld. — Szent-Mihály. — Thalád. — Uzsa. — Vállus.
H) Karingesek.
Somogy-vármegyében.
Lulla, más néven Lulla-hegy és Szent László.
I) Jánosvitézek.
Zala-vármegyében. Ujudvar.
K) Apáczák. Veszprém-vármegyében.
Apácza-Somlyó, más néven Apácza-Vásárhely, Somlyó és Vásárhely. — Veszprém 187—250. oldal.
MÁSODIK RÉSZ.
A Balaton környékének várai a középkorban.
A honfoglaló magyar a szlávok várait itt találja. — A várak jelentősége a vármegyék megalakulásakor. — Várépités a tatárjárás után. — Az 1290-, 1298-, 1445-, 1446-, 1453-, 1458-, 1464-, 1492-, 1536-, 1543-, 1547- és 1548-iki országgyűlés határozata a várak lerombolásáról. - A vár alkatrészei . . . 253—256. oldal.
I. Veszprém vármegye középkori várai a Balaton környékén: Apácza-Somlyó {Somlyó), Bátorkő, Esegvár (Segvár), Hölgykő, Óskő, Palota, Puszta-Palota, Segvár, Somlyó {Apácza-Somlyó), Váson vagy Vásonkő, Veszprém. . . 256—270. oldal.
II. Somogy vármegye középkori várai a Balaton környékén: Fejérkő, Fonyód, Kási, Komár, Lak, Somogyvár, Szenyér 271 — 275. oldal.
III. Zala vármegye középkori várai a Balaton környékén: Békavár, Buzád-sziget, Csobáncz, Hegyesd, Kemend, Nagy-Pécsei, Pölöske, Rezi, Sümeg, Szent-Grót, Szent-Györgyvár, Szigliget, Tátika, Tihany, Vászoly, Zalavár . . 275—307. oldal.
FÜGGELÉK.
A műben előforduló ábrák jegyzéke 311—314. oldal.
Név- és tárgymutató 315—370. oldal. Vissza
Tétel sorszám:
046

Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
78.000 Ft Licitek száma: 6



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!