Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék - Tolna vármegye községei
Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 727 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 727 oldal
| Sorozatcím: | Dunántúli vármegyék |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 18 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-09-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1940, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala (Sárik Gyula és Géza Könyvnyomdai Műintézet, Cegléd-Budapest) 727 p. + [19] p. + [32] t., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Dunántúli vármegyék. - Tolna vármegye községei. Írta: Szeghalmy Gyula.
Az előszót írta: József főherceg királyi fensége a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Szöveg közti, fekete-fehér, feliratos rajzokkal és térképrészletekkel, illetve 32 képtáblán számos fekete-fehér, feliratos fényképpel és ábrával illusztrált, valamint előszóval, tartalomjegyzékkel, a műmellékletek jegyzékével és betűrendes személyi adattárral kiegészített a Dunántúl tájegységét bemutató átfogó monográfia. A képjegyzékben feltüntetettel ellentétben a kötet 32 képtáblát tartalmaz. Ebben a kiadásban néhány kép eltér a képjegyzékben felsorolttól. Nyomtatta Sárik Gyula és Géza Könyvnyomdai Műintézete (Cegléd-Budapest).
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, aranyozott turulmadárral illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szeghalmi Szeghalmy Gyula /szül. nevén Sennovitz Gyula/ (Szeged, 1876. május 1. – Budapest, 1963. szeptember 29.) tanító, utazó, régész, fényképész, helytörténész, író. Az esztergomi Reál- és a Királyi Érseki Tanítóképző Intézetben, majd később a Budapesti Polgár-Iskolai Tanítóképzőben végezte a tanulmányait. Gyalog beutazta Stájerországot, Svájcot, Bajorországot, Olaszország északi részét és az összes balkáni államot, és érdekes jegyzeteket készített az úti élményeiről. Életében tanított a Nyitra megyei Vágfarkasdon, Magyarsókon, Negyeden, Geszten, majd hosszú ideig Szeghalmon is.
Az előszót írta: József főherceg királyi fensége a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Szöveg közti, fekete-fehér, feliratos rajzokkal és térképrészletekkel, illetve 32 képtáblán számos fekete-fehér, feliratos fényképpel és ábrával illusztrált, valamint előszóval, tartalomjegyzékkel, a műmellékletek jegyzékével és betűrendes személyi adattárral kiegészített a Dunántúl tájegységét bemutató átfogó monográfia. A képjegyzékben feltüntetettel ellentétben a kötet 32 képtáblát tartalmaz. Ebben a kiadásban néhány kép eltér a képjegyzékben felsorolttól. Nyomtatta Sárik Gyula és Géza Könyvnyomdai Műintézete (Cegléd-Budapest).
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány, aranyozott feliratos, aranyozott turulmadárral illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Szeghalmi Szeghalmy Gyula /szül. nevén Sennovitz Gyula/ (Szeged, 1876. május 1. – Budapest, 1963. szeptember 29.) tanító, utazó, régész, fényképész, helytörténész, író. Az esztergomi Reál- és a Királyi Érseki Tanítóképző Intézetben, majd később a Budapesti Polgár-Iskolai Tanítóképzőben végezte a tanulmányait. Gyalog beutazta Stájerországot, Svájcot, Bajorországot, Olaszország északi részét és az összes balkáni államot, és érdekes jegyzeteket készített az úti élményeiről. Életében tanított a Nyitra megyei Vágfarkasdon, Magyarsókon, Negyeden, Geszten, majd hosszú ideig Szeghalmon is.
Előszó
A magyar földnek azt a darabját, melyet északon és keleten a Duna, délen a Dráva, nyugaton az Osztrák-Alpesek határolnak, Dunántúlnak nevezzük. Istenáldotta vidék. Mindene van, ami kivánatos,... TovábbElőszó
A magyar földnek azt a darabját, melyet északon és keleten a Duna, délen a Dráva, nyugaton az Osztrák-Alpesek határolnak, Dunántúlnak nevezzük. Istenáldotta vidék. Mindene van, ami kivánatos, értékes lehet az ember előtt. Vannak hatalmas, aranykalászt ringató térségei. Kiterjedt dombvidékei. Virágtól ékes mezőségei. Vannak bőven termő gyümölcsösei, gerezdet érlelő, tüzes borokat adó szőlőhegyei. Vannak a környező hegyek zöldjéből drágakőként kivillanó nagy tavai. Kultúrában gazdag, századok, patinájával büszkélkedő városai. Kedves, napsugaras falvai. Vannak természeti szépségekben gazdag, hamvas erdőkkel fedett, búsongó várromokkal koronázott hegyei. Madárdalos völgyei. Vadvirágtól hímes rétségei. Zúgó vízesései. Búgó gyárai. Kincseket ontó bányatelepei. Mindezek fölött pedig ott terjeng az évezredekre visszatekintő ősi mult, mely azt igazolja, hogy ez a vidék a kőkor ismeretlen törzseitől kezdve, a római imperium, népvándorlás s a magyar foglalás egymást váltó nagyszerű korszakain át, mindenkor vágyva-vágyott, gondosan őrzött, büszkeséggel birtokolt területe volt a Kárpátok koszorúján belül élt nemzeteknek. VisszaTartalom
| József főherceg Ő Királyi Fenségének, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének előszava | 3 |
| A szerző előszava | 5 |
| Geologiai vonatkozások | 9 |
| A paleozoosz-idő | |
| A magyar ősmasszívum | |
| A geologiai középkor - triasz, jura, kréta - klímája, állat és növényvilága | |
| Előfordúlása Dunántúl különböző részeiben | |
| Az ó- és újharmadkor (paleocén, eocén, oligocén, miocén és pliocén) klímája, kőzetei, növényei és állatélete | |
| A harmadkori széntelepek képződése és előfordúlása Dunántúl | |
| A pontusi és levantei édesvizi beltengerek | |
| Vulkáni működés | |
| A Balaton, fertő, Dunameder kialakúlása a levantikumban | |
| A balatonmenti kúphegyek keletkezése | |
| A visegrádi szoros áttörése | |
| Ősvilági állatok kövületei a pliocén és diluvíum korából | |
| A Dunántúl domborzati viszonyai | 18 |
| A Budai-, Szentendre-Visegrádi és Pilis-hegység csoportjai | |
| A Vértes-, Gerecse-Bakony csoportja | |
| A Balatoni felvidék | |
| A bazaltvulkánok régiója | |
| A kemenesalja vidéke | |
| A Lajta és Fertőmelléki hegyek | |
| A Rozália-, Soproni-, Lanzséri-, Borostyánkői-, Kőszegi-, Németújvári-hegyek csoportja | |
| A Somogy-Tolnai-dombvidék | |
| A Baranyai szigethegyek | |
| A Mezőföld | |
| A Dunántúl sík vidékei | |
| A Dunántúl nevezetesebb barlangjai | 32 |
| A barlangok keletkezése | |
| A barlangok, mint az őskori ember lakásai | |
| A Budai-hegyek, Pilis-, Vértes-, Gerecse-, Bakony-, Balatonvidék- s a Baranyai szigethegyek barlangai | |
| A Dunántúl vízrendszere | 41 |
| A Dunakönyök vízvidéke | |
| A Bakony patakjai | |
| A Balaton vízkörnyéke | |
| A nyugati határvidék vizei | |
| A Dráva és Duna vízkörnyéke | |
| A Dunántúl állóvizei és ásványos forrásai | |
| Gyógyfürdők Buda környékén és Dunántúl egyéb részein | |
| Fürdő és üdülőtelepek a Szentendre-visegrádi hegyek között | |
| A Pilis-ben, a Vértes-, Bakony-, Nyugatmagyarországi hegyekben | |
| A Balaton-, Velencei-tó környékén és a Mecsekben | |
| A megcsonkított Dunántúl | 57 |
| Általános rész | |
| A csehek által megcsonkított vármegyék | |
| A német-osztrákok által megcsonkított vármegyék | |
| A déliszlávok által megcsonkított vármegyék | |
| Végig a trianoni határon | |
| A Dunántúl őstörténetének vázlata | 62 |
| A barlangi ember és kortársai a paleolitban | |
| A kő és bronzkori élet és ennek emlékei, lelőtelepei | |
| A vaskor népe műveltsége, emlékei, lelőtelepei | |
| A rómaiak Pannoniája, Erődítmények, városok, úthálózat | |
| Az anyagi és szellemi műveltség emlékei a rómaiak korából | |
| A népvándorlás hullámai | |
| Quádok, markomannok, szarmata-jazigok, gótok, hunnok, longobardok, avarok, frankok, szlávok, honfoglaló magyarok | |
| Muzeális emlékek a legrégibb kortól a honfoglalásig | |
| Építészeti, képzőművészeti emlékek | 86 |
| A Dunántúl területén föllelhető ókeresztény emlékek | |
| Ősi templom és kolostor-alapítások | |
| A XII-XIII. század román és átmeneti-korú építészeti, képzőművészeti emlékei | |
| III. Béla király palotája Esztergomban | |
| A csúcsíves stílus kora és emlékei | |
| A renaissance stílus virágzása a Dunántúl | |
| A renaissance-kor művészei | |
| A budai és visegrádi királyi paloták a XV. században | |
| A renaissance-kor ötvösművészete | |
| Faragványos, címerpaizsos sírkövek a XV. századból | |
| A barokk-kor építészeti és képzőművészeti emlékei | |
| Rokokó és empire emlékek | |
| Őskori pogányvárak, római castellumok, castrumok, quadriburgumok a Duna vonalán | |
| Középkori várak, várrendszerek | |
| Ép, teljesen elpusztult várak és ma is meglevő várromok a Dunántúl | |
| A könyvírás, festés és nyomtatás történeti emlékei | 106 |
| Legrégibb, kódexeink a XIII. századból | |
| A XIV-XV. század hártyalevelű iniciálés kódexei | |
| Mátyás király Bibliótheca Corviniánája és azok művészei | |
| Középkori könyvtárak a Dunántúl | |
| A budai könyvnyomtató műhely | |
| A XV-XVI. század nyomdái és ősnyomtatványai | |
| Középkori egyetemeink a Dunántúl | 116 |
| IV. László veszprémi egyeteme a XIII. században | |
| Nagy Lajos pécsi- és Zsigmond budai egyeteme a XIV-XV. században | |
| Mátyás király egyetemi építkezései és főiskolája Budán | |
| A régi Buda | 122 |
| A Civitas Eraviscorum | |
| Buda a rómaiak, népvándorlás és honfoglalás korában | |
| IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos és Zsigmond király építkezései Budán | |
| Mátyás budai palotája | |
| Élet a királyi udvarban | |
| Buda Mohács után és a török hódoltság korában | |
| Buda visszafoglalása 1686-ban | |
| A középkori Buda egyházi és világi vonatkozású építészeti emlékei | |
| Az óbudai Castrum-Regium | |
| Országnagyjaink palotái a középkori Budán | |
| A régi Buda külvárosai és azok fennmaradt emlékei | |
| Fehéregyháza | |
| A mai Buda | 146 |
| A királyi várpalota és nevezetességei | |
| A Szentgyörgy- és Dísz-tér | |
| A Nagyboldogasszony (Mátyás, v. Koronázó) templom és annak nevezetességei | |
| Szent István szobra s a Halászbástya A Bécsikapu tér | |
| Ünnepség Budavár visszafoglalásának 250. évfordulóján | |
| A vár eme részének nevezetességei | |
| A Szentháromság- és Uri-uccák középkori emlékei | |
| Kilátás Budára és a Pesti síkságra a Gellért hegyről | |
| Buda környéke, kirándulóhegyei | |
| Aquincumtól-Esztergomig | 156 |
| Hol állott a tulajdonképeni Aquincum? | |
| A város története | |
| Romjainak ismertetése | |
| Kőrséta a muzeumban | |
| Egy cirkuszi játék Aquincumban a Kr. u. IV. században | |
| A diluviumi ember nyomai a Kiskevély barlangjában | |
| Kilátás a Nagykevély ormáról | |
| Szentendre és az andezit-hegység szépségei | |
| Egy hajóút a Dunán | |
| Visegrád és környéke | |
| Dömös | |
| Kirándulások a Pilis-hegység legszebb pontjaira | |
| A Szőkeforrás völgye | |
| Rámszakadék | |
| Vadálló-kövek | |
| Ut a Dobogókőre | |
| A Zsiványbarlang | |
| Pilisszentkereszt és környéke | |
| A Pilis mészmasszívuma | |
| Az Ördöglyuk földalatti világa | |
| Hogyan égetik a meszet? | |
| Esztergom | |
| III. Béla király csodapalotája Esztergomban | |
| A székesegyház és műkincsei | |
| Az érseki könyvtár és palota műkincsei | |
| Esztergomtól-Székesfejérvárig | 213 |
| Halásztanya a Duna szigetén | |
| A Gerecse-hegység márvány bányái | |
| Tatatóváros | |
| Ősemberi és állati kövületek a tatai mésztufa-bányában | |
| A bregetioi (ószőnyi) katonai tábor | |
| A tábor helyén végzett ásatások eredményei | |
| Kóborlás a Gerecse és Vértes-hegységben | |
| Bánhida | |
| A bánhidai Szelim-barlang | |
| Tatabánya | |
| A Vértes várromjai: Csókakő, Gerencsér, Csákvár, Vitám, Gesztes | |
| Egy királyi sólyomvadászat a XIV. században | |
| Alcsút | |
| József főherceg kastélya és műkincsei | |
| A Velencei őshegység | |
| Növényi és madárélet a Velencei tóban | |
| Kialakuló fürdőtelepek | |
| A pákozdvári ősember | |
| Székesfejérvár | |
| Történeti vonatkozások | |
| Egy királyi temetés a középkorban | |
| Beatrix nápolyi hercegnő bevonulása | |
| Fejérvárba és koronázási pompája a Nagyboldogasszony templomában | |
| Királyaink és királynőink közül kiket koronáztak meg és temettek el Székesfejérvárott? | |
| A város régi és újabb épületei, műkincsei, műemlékei | |
| Utazás a Balaton körül | 253 |
| A Balatonvidék geológiája, őslakói, történeti, építő- és képzőművészeti nevezetességei, természeti szépségei | |
| Veszprém és környéke | |
| A Balaton vizének színpompája | |
| Vízvidéke, állat- és növényi élete | |
| A Balaton vizének színpompája | |
| Vízvidéke, állat- és növényi élete | |
| A Balatoni felvidék | |
| Nagyvázsony | |
| A kaáli kőtenger | |
| A balatonmenti vulkán-régió | |
| A kúphegyek keletkezése | |
| Tihany | |
| Badacsony | |
| Szigliget, Csobánc, Rezi várromjai | |
| A Szentgyörgy-hegy természeti szépségei | |
| Tapolca és a Tavas-barlang | |
| A földalatti üregek keletkezése | |
| Hegyesd és Tátika vár romjai | |
| Keszthely | |
| A Balatoni Muzeum | |
| Hévíz | |
| A fenéki római castrum | |
| Zalavár | |
| A Kisbalaton madárvilága | |
| A Balaton túrzásai | |
| A somogyi part híres fürdőtelepei | |
| Somogyvár | |
| Kalandozások a Bakonyban | 318 |
| A Bakony-vidék geológiája, vízrendszere, története, építő- és képzőművészete | |
| A bakonyi kondás lelkivilága | |
| Ősi élet a Bakonyban | |
| A Délkeleti Bakony karsztja | |
| Nádasdladány és környéke | |
| A kékerütói római völgyzárógát | |
| Várpalota | |
| Bátorkő várának romjai | |
| A Cuha-patak szurdokvölgye | |
| Festői tájrészletek a Bakonyban | |
| Zirc | |
| Csesznek-vár romjai | |
| Bakonybél | |
| A Gerence-völgy szépségei | |
| A Papod-hegy megmászása | |
| Kőrkép a Papod ormáról | |
| Esseg-vár romjai | |
| A Csingervölgye | |
| Az ajkai kőszénbánya | |
| A Kab-hegy | |
| Római-kori emlékek Taliándörögdön | |
| Sümeg és a vár romjai | |
| A csabrendeki ősember | |
| A somlyói bazatlvulkán | |
| A somlyói vár romjai | |
| Döbrente | |
| Pápa | |
| Pannonhalmától-Eszterházáig | 366 |
| Pannonhalma és műkincsei | |
| Győr | |
| Történeti vonatkozások | |
| A város építészeti nevezetességei | |
| A lébényi árpádkori templom | |
| Hédervár és Batthyány-kastély műkincsei | |
| Moson | |
| Kisalföldi tájszépségek | |
| Magyaróvár | |
| Egy autó kirándulás a Duna mentén | |
| Bezenye | |
| Csúny | |
| Oroszvár | |
| Köpcsény | |
| A Parndorfi fennsík | |
| A Hanság | |
| A tőzeglápok keletkezsée | |
| Élet a lápban | |
| Csorna | |
| A csornacsatári honfoglaláskori sírmező | |
| Kapuvár | |
| Eszterháza és az Eszterházy-kastély műkincsei | |
| Eszterházától-Nagycenkig | 404 |
| A Fertő-tó | |
| A margittai kőfejtő évmilliós kövületei | |
| Kirándulás a Lajta-hegységbe | |
| Kismarton | |
| Szarvkő várromjai | |
| Festői tájrészletek a Lajta-hegységben | |
| Kirándulás a Rozália-hegységbe | |
| Fraknó vára és műkincsei | |
| Lánzsér romjai | |
| Kirándulás a Soproni-hegységbe | |
| Sopron, a "leghűbb város" és műemlékei | |
| Nagycenk | |
| Kőszegtől-Szombathelyig | 434 |
| Kőszeg és környéke | |
| A Gyöngyös-patak völgye | |
| Léka vára | |
| Borostyánkő vára és vidéke | |
| Máriafalva | |
| Szalónak vára | |
| Kirándulás a Kőszegi-hegységbe | |
| Az Irottkő megmászása | |
| A velemszentvidi őstelep a Kr. e. VII-I. évezredből | |
| Félezeréves gesztenye erdő Velemen és Cákon | |
| Kilátás a Kalaposkő-ormáról | |
| Rohonc | |
| Szombathely | |
| A város történeti vonatkozásai, építőművészeti emlékei, székesegyházának műkincsei | |
| Szombathelytől-Csáktornyáig | 472 |
| A Rába medencéje | |
| Sárvár | |
| Az 1671-ben kivégzett Nádasdy Ferenc országbíró elkobzott kincsei | |
| Ikervár | |
| A Perint-patak völgye | |
| A jáki áprádkori apátság temploma | |
| Vasvár | |
| A baltavári őstelep évmilliós kövületei | |
| A Kemenesalja | |
| Körmend | |
| A Battyány-kastély műkincsei | |
| Németujvár | |
| Szentgotthard | |
| Zalalövő | |
| Zalaegerszeg | |
| Göcsej és népe | |
| Magyarvégek Lentinél | |
| Alsólendva | |
| Csáktornya, a Zrinyiek ősi fészke | |
| Nagykanizsától-Pécsig s a Mecsek vidéke | 494 |
| Szent Ilona-major, a Zrinyiek temetkező helye | |
| Nagykanizsa | |
| A Dráva völgye | |
| Belsősomogy | |
| Kaposvár | |
| A Kaposvölgy, mint az ősnépek temetője | |
| A szalacskai őstelep | |
| Zselicségi tájak | |
| Szigetvár | |
| Pécs | |
| Történeti vonatkozások | |
| A Város építészeit nevezetességei | |
| Hogy képződik a kőszén | |
| A Mecsek-hegység szépségei | |
| Az Abaligeti cseppkőbarlang | |
| A Mecsek flórája | |
| Tavasz a Mecsekben | |
| Pécstől-Kelenföldig | 515 |
| Siklós vára | |
| A drávaszögi ősmocsár | |
| A Duna völgye Kopácstól-Mohácsig | |
| Mohács | |
| A csatamező bejárása | |
| Sárköz és a Mezőföld vidéke | |
| Szekszárd, A Bonyhádi -völgy | |
| Lengyel az ősnépek nagy temetője | |
| A Sárvíz völgye | |
| Simontornya | |
| Római történelmi nyomok a Duna mentén | |
| Tolna | |
| Paks | |
| Dunaföldvár | |
| Pentele | |
| Adony | |
| Batta | |
| Tétény | |
| Kelenföld | |
| A műmellékletek jegyzéke: | 558 |
| Turista (szerző) a Dobogókő ormán | |
| 1. Kőkori agyagtárgyak csoportja. 2. Kőkori csonttárgyak csoportja. 3. Zsugorított temetkezés a kőkorban | |
| 1. Kelta fegyverek. 2. Kelta ékszerek. Ősmagyar régiségek a Magyar Nemzeti Muzeumban | |
| 1. A Reissen-patak szurdoka. 2. A trianoni határ Brennbergnél | |
| 1. A Kóhlengrabencbach völgye a Lánzséri-hegységben. 2. A Gyöngyös vize a burgenlandi határon | |
| 1. Részlet a Gerence-patak völgyéből. Bakony. 2. A Bükkös-patak völgye a Visegrádi-hegységben | |
| 1. A Gaja-patak vízesése a Bakonyban. 2. Patakmalom a Lendva völgyében | |
| Képek Budáról: 1. Kilátás a Szt. Gellért-hegyről. 2. A királyivár. 3. Szent István terem a királyi várban. 4. Trónterem a királyi várban | |
| Képek Budáról: 1. Halász-bástya, Mátyás templom. 2. A Mátyás templom belseje. 3. Az aquincumi múzeum épülete. 4. Szarkofágok és mérföldjelző-kövek Aquincumban | |
| 1. A zsámbéki templom romjai. 2. A Duna völgye Visegrád és Dömös között. 3. A Szőkeforrás völgye Dömösnél. 4. A Duna a Visegrádi-szorosban | |
| 1. Pilisszentkereszt a Pilishegységben. 2. A Pomázi völgy a Visegrádi andezit-hegységben | |
| 1. A visegrádi fellegvár. 2. Rámszakadék a PIlisben. 3. Vitám vár romjai a Vértesben (Wasel Gyula fölv. Tatabánya) | |
| 1. Visegrád Mátyás király korában. 2. Salamon-torony, a háttérben Nagymarossal. 3. Sziklakolosszusok a Velencei-hegységben. 4. Csókakő romjai a Vértesben | |
| 1. Az esztergomi székesegyház a Duna felől. 2. Esztergom. A városháza, Vak Bottyán egykori palotája. (Sziklay fényk. fölvételei Esztergom.) 3. Esztergom a Szt. Tamás hegyről nézve. 4. Esztergom Szt. István születési kápolnája | |
| 1. Esztergom. A székesegyház szentélye. 2. Székesfehérvár. Cisztercita-templom. 3. Székesfehérvár. A régi városháza. (Bekey Imre Gábor fölv.) 3. Székesfehérvár. Szt. Anna-kápolna a XV. századból | |
| 1. A Balaton partja Aliga és Siófok között. 2. Esztergom. Részlet az árpádkori ásatásokból. (Sziklay fényk. fölv) | |
| 1. Napnyugta a Velencei-tavon. 2. Napkelte a Balatonon. 3. Holdas éjjel a Balatonon. 4. Éjjeli vihar a Balatonon | |
| A Balaton zalai partja. 2. Részlet a Kisbalatonból | |
| 1. Tihany a Balaton partján. 2. A tihanyi-apátság altemploma. (dr. Vigyázó János felv.) 3. Sümeg. A vár és Kisfaludy-emlék. 4. A nagyvázsonyi vár romja | |
| 1. A Badacsony a somogyi partokról nézve. 2. Fénytükrözés a Balatonon. 3. A Kisbalaton madárvilága. 4. A Szigligeti öböl. Háttérben Szigliget romjai | |
| 1. Veszprém városa madártávlatból. 2. A székesegyház belseje. 3. A kegyesrendi templom belseje | |
| 1. Veszprém. Utcasor a várban. 2. Gizella-kápolna a XIII. századból. 3. A Székesegyház-tér. (Egyházm. nyomda fölvételei.) | |
| 1. Veszprém. Vármegyeháza. (Kálmán István fölv.) 2. Várpalota vára. 3. Somlyó vár romjai. (A m. kir. áll. térrképészeti int. fölv.) 4. Csesznek vár romjai | |
| Zirc a mult század 50-es éveiben. Metszet. 2. Az apátsági templom és palota. 3. Királyszobák az apátsági palotában. 4. Rezi vár romjai. Régi metszet | |
| 1. Zirc. Az apátsági templom belseje. 2. Egy "kálista" a Bakonyban. 3. Marcfalvi-patak völgye | |
| 1. Pannonhalma. Az altemplom. 2. A Porta-speciosa. 3. Részlet a Rába partjáról | |
| 1. Magyaróvár. A régi és új gazdasági akadémia. 2. Magyaróvár. Részlet a belvárosból. (Vida Ferenc fényk. fölv.) 3. részlet a Hanság mocsaraiból | |
| 1. Kemenesaljai tájék. 2. A Mosoni-Dunaág partjáról | |
| 1. Soproni képek: 1. A Városház-tér. 2. A város látképe. 3. A Szt. Mihály pleb. templom a XIII. századból. 4. Várostorony a Kolostor-utca felől | |
| 1. Sopron. A Bencések templomának szentélye. 2. Sopron. A Várkerület 42. sz. házának udvara. A soproni képek Somló Béla fölvételei. 3. Részlet a Szelica-patak völgyéből | |
| Községi képek: 1. Jurisich-tér a Szt. Imre templommal. 2. A várostorony. 3. Barokk-kapu a Chernel-utcában. 4. A Szt. Mihály-templom szószéke | |
| 1. Kőszeg. Részlet a belső várból. 2. Az Irottkő csúcsán. 3. A Hörmann-forrás, a Kőszegi-hegységben | |
| 1. Léka vára. 2. Lékai vár lovagterme. 3. Borostyánkő vára. 4. Sarok a borostyánkői várban | |
| 1. A szalónaki vár. 2. Lánzsér vár romjai. 3. Fraknó vára. 4. Szombathely. A múzeum | |
| Szombathelyi képek: 1. A vármegyeháza. 2. A városháza. 3. A püspöki palota. 4. Székesegyház. (Dukesz "Sabaria" papírárúház Szombathely.) | |
| 1. Részlet a Zala-folyó felső völgyéből. 2. Zselicségi táj Zalában, (Serényi Árpád fényk. fölv.) | |
| Zalaegerszegi képek: 1. A vármegyeháza. 2. gr. Tisza István-tér. 3. A plebánia-templom. (Serényi á. fölv.) 4. Németujvár vára | |
| 1. Zalaegerszeg. Plébánia templom (Serényi Á. fölv.) 2. Nagykanizsa, Református templom. 3. Nagykanizsa. Igazságügyi palota. (Weinstock fölv.) | |
| Nagykanizsai képek: 1. A Fő-utca. 2. Városháza. 3. 48-as hősök-tere. (Weinstock fölv.) 4. Zselicségi tájak Zalában. (Serényi Á. fölv.) | |
| 1. Városi szinház, 2. Igazságügyi palota, 3. Reálgimnázium, Kaposvár | |
| Pécsi képek: 1. Városháza. 2. Zrinyi Miklós főreáliskola. 3. A székesegyház. 4. A dóm-múzeum | |
| Pécsi képek: 1. A belvárosi templom. 2. A székesegyház belseje. Református templom. 4. Kiss József-kilátó a Misinatetőn | |
| Pécsi képek: 1. Az őskeresztény sírkamara a IV. századból. 2. Az Ürögi völgy. (A pécsi képek Zsabokorszky mérnök fölvételei). 3. Pécsvárad. 4. Szigetvár ma. | |
| 1. Tájrészlet a Mecsekből. 2. Siklós vára | |
| 1. Szekszárd. A városháza. (Debulay fölv.) 2. Tolnamegye székháza. (dr. Deési Dady Dezső fölv.) | |
| 1. Alkony. Tanya a Mezőföldön. 2. Tolnában a rómaiak hajdani országútján | |
| 1. Részlet a mohácsi csatatérről. 2. Mezőföldi tájrészlet. Jön a vihar | |
| Színes műmellékletek: | 560 |
| Kilátás a Greimkogelről. Soproni-hegység | |
| Alagut a Cuha-patak szurdokában. Veszprém m. | |
| A lékai völgy Léka várával. Vas m. | |
| Virágos mezőség a Kisalföldön | |
| Alkony a Kisalföldön. Moson m. | |
| A Csele-patak. Baranya m. | |
| Szöveg közötti ábrák jegyzéke: | |
| A Dunánátúl térképe | 8 |
| A Dunántúl a Felső-Pontus derekán | 14 |
| A visegrádi szoros kialakulása | 15 |
| Dunántúl a Felső-Lavantikumban | 16 |
| A nap felé repülő turul madár | 62 |
| Kőkori élet a lengyeli őstelepen | 64 |
| Bronzkori élet a lengyeli őstelepen | 66 |
| Bató sírköve | 67 |
| Égetetlen kelta temetkezés | 68 |
| A Dunántúl a kr. e. IV. században | 69 |
| A rómaiak Pannoniája | 72 |
| Római régiségek a Dunántúl | 75 |
| Római üvegedények a Dunántúlról | 78 |
| Dunántúl a IX. század végén | 82 |
| Népvándorláskori tárgyak Keszthelyről | 83 |
| Dunántúl a honfoglaláskor | 84 |
| Dunántúl a XI-XIII. században | 85 |
| Hasonmás Kinizsi Pálné imádságos könyvéből | 107 |
| A Budai krónika utolsó lapja | 113 |
| Magyarországon készült első magyarnyelvű nyomtatvány | 113 |
| Buda Mátyás király korában | 122 |
| Buda a XVII. század elején | 127 |
| A felmentő sereg állása Buda ostrománál | 131 |
| A Mátyás-templom alaprajza | 134 |
| Bélyeges téglák Aquincumból | 158 |
| Egy aquincumi nyilvános fürdő alaprajza | 160 |
| Az aquincumi cirkusz alaprajza | 165 |
| A Visegrád-Szentendrei és Pilis hegység a Dunakönyökben. Térkép | 170 |
| A visegrádi vár alaprajza | 174 |
| III. Béla esztergomi palotájának alaprajza | 208 |
| Esztergom vára a XVI. században | 212 |
| Szent István bazilikájának alaprajza | 237 |
| A Nagyboldogasszony temploma a XV. században | 238 |
| A székesfehérvári kir. palota a XV. században | 240 |
| A Balaton régi öblözetei | 254 |
| A Balaton-part keleti része. Térkép | 264 |
| A veszprémi székesegyház alaprajza | 268 |
| A veszprémi Gizella kápolna alaprajza | 269 |
| A Baláca-pusztai római telep alaprajza | 275 |
| A Tihanyi-félsziget térképe | 279 |
| A Tihanyi-félsziget földtani hosszszelvénye | 279 |
| A Balaton-part nyugati része | |
| A nagyvázsonyi várrom alaprajza | 287 |
| A balatonmenti bazaltvulkánok régiója | 289 |
| A csobánci várrom alaprajza | 291 |
| A szigligeti várrom alaprajza | 292 |
| A tapolcai Tavas-barlang alaprajza | 294 |
| A tátikai romok alaprajza | 296 |
| Rezi vár romjainak alaprajza | 298 |
| A hévízi-tó hidrogeológiai szelvénye | 301 |
| Részlet Fenék-Mogentiana-castrumából | 303 |
| A Kisbalaton összezsugorodása | 305 |
| A Bakony térképe | 318 |
| Várpalota várának alaprajza | 332 |
| Bátorkő várának alaprajza | 334 |
| A cseszneki vár alaprajza | 338 |
| Az essegvári romok alaprajza | 347 |
| A sümegi vár alaprajza | 351 |
| A somlói vár alaprajza | 357 |
| A pápai plébánia templom alaprajza | 362 |
| A pannonhalmi székesegyház alaprajza | 369 |
| A pannonhalmi főmonostor alaprajza | 370 |
| A győri székesegyház alaprajza | 380 |
| A lébényi templom alaprajza | 387 |
| A fraknói vár alaprajza | 410 |
| A lánzséri vár alaprajza | 415 |
| A Sopron melletti Purgstal őstelepe | 419 |
| A bencések templomának alaprajza Sopronban | 427 |
| A Szt. Mihály templom alaprajza Sopronban | 430 |
| A Dunántúl nyugoti határsávja. Térkép | 435 |
| A kőszegi vár alaprajza | 438 |
| A kőszegi Szt. Jakab templom alaprajza | 439 |
| A lékai vár alaprajza | 448 |
| A borostyánkő vár alaprajza | 452 |
| A szalónaki vár alaprajza | 455 |
| A szombathelyi székesegyház alaprajza | 468 |
| A jáki templom alaprajza | 477 |
| A szigeti vár alaprajza az 1556-iki ostrom idején | 510 |
| A Dunántúl a török birodalom legnagyobb kiterjedése idején. Térkép | 512 |
| A Mecsek hegység nyugoti része. Térkép | 516 |
| A pécsi székesegyház alaprajza | 519 |
| A Mecsek hegység keleti része. Térkép | 528 |
| A mohácsi ütközet térrajza | 538 |
| II. rész | |
| Tolna vármegye községei | 561 |
| Személyi adattár | 655 |
Tétel sorszám:
376
Kikiáltási ár:
9.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
18.000 Ft
Licitek száma: 8
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |