Sós Endre: Zsidók a magyar városokban (dedikált példány)
Történelmi tanulmány
Szerző
Sós Endre
Libanon kiadás
Kiadói tűzött papírkötés
, 185 oldal
| Sorozatcím: |
|
| Kötetszám: |
|
| Nyelv: |
Magyar
|
| Méret: |
19 cm x 13 cm
|
| ISBN: |
|
| Aukció vége: |
2024-09-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Libanon kiadás (Springer Gusztáv könyvnyomdája, Bp.), 185 p. + [2] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által dedikált példány. Zsidók a magyar városokban. Történelmi tanulmány. Írta: Sós Endre.
A címlapon a szerző, Sós Endre tollal írt, névre szóló dedikációja olvasható: "M. M.-nak igaz barátsággal 1944. III. 1. Sós Endre"
Második kiadás. Három fekete-fehér, szöveg közti képpel és kötetvégi tartalomjegyzékkel. Nyomtatta Springer Gusztáv könyvnyomdája, Budapesten.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratos, kis mértékben sérült könyvgerinccel, hátlapon a nyomda feltüntetésével, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Sós Endre (Budapest, 1905. július 18. – Budapest, 1969. július 12.) író, újságíró, lapszerkesztő, a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke. 1945 előtt többek közt Az Újság, az Esti Kurír, A Toll és a Magyar Hírlap, 1945 után a Népszava és a Magyar Nemzet munkatársa, az Új Élet c. izraelita felekezeti lap főszerkesztője volt. 1957 és 1965 között a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének és a Budapesti Izraelita Hitközségnek töltötte be az elnöki tisztségét. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének.
Előszó
Részlet a könyvből:
"A várostudomány egyik modern magyar képviselője szerint: „Az emberi közösségek közül a város az, amely csalódásig olyan, mint az élő szervezet. Ennek oka, hogy a városnak...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"A várostudomány egyik modern magyar képviselője szerint: „Az emberi közösségek közül a város az, amely csalódásig olyan, mint az élő szervezet. Ennek oka, hogy a városnak fizikai és lelki jelenségei és törvényei vannak. Emberi és városi szervezet annyiban is hasonlatosak, mert annál is, ennél is a lélek mozgatja a fizikumot, viszont ez utóbbinak az állapota befolyásolja a lélek működését. Ez a két tényező minden organizmusnál erős és állandó kölcsönhatással van egymásra." A jelenségek ilyen összekapcsolódásainak felismerése teremtette meg a városbiológiát, várospszichológiát és várospathológiát.
A városbiologusok, akik a városok keletkezésének törvényeit kutatják, rendkívül sokféle teóriát állítottak fel. Valószínű, hogy a sok teória mindegyikében van valami igazság és a városok kialakulásánál valóban több szempont játszott közre. Az azonban kétségtelen, hogy ekkor lényegében ugyanaz a folyamat ment végbe az emberiség történetében, mint amikor az őskor emberei barlangokba húzódtak, vagy cölöpépítményekbe tömörültek, felismerve azt az igazságot, hogy embercsoportok könnyebben tudnak védekezni elemi csapások és vadállatok ellen, mint egyedek..."
Vissza
Tartalom
| Zsidók a magyar városokban | 3 |
| Újpest: a százéves város | 26 |
| Szeged: az 1849-es emancipáció városa | 42 |
| Pécs: a "magyar Heidelberg" | 75 |
| Győr: a "magyar Marseille" | 101 |
| Sopron: a "leghűségesebb város" | 128 |
| Miskolc: a zsidó sorcéh városa | 153 |
| Irodalom | 173 |
| Jegyzet | 183 |
| Képek | 185 |
| Lőwy Izsák | 31 |
| Haynau hírdetménye | 109 |
| "Sopronvármegye" | 149 |
Vissza