Lázár Béla, Dr.: Fadrusz János élete és művészete (számozott, védődobozos, aláírt pédány)
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
Kiadói félbőr kötés , 292 oldal
Kiadói félbőr kötés , 292 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2024-09-15 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, [1923], Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadása és nyomása, [1] t. (színes) + 207 p. + [1] p. + [1] t. + LXXXV t. + 2 mell., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt, számozott, bibliofil példány. Fadrusz János élete és művészete. Írta: Dr. Lázár Béla.
"Ebből a könyvből merített papíron 1-150-ig számozott, kötött amatőrpéldány készült a szerző aláírásával. E példány száma: 94." A kolofonszöveg alatt a szerző, Dr. Lázár Béla tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
Címlapképen 1 színes, hártyapapírral védett képtáblával (Koroknyai Ottó festőművész portréja Fadrusz Jánosról), további 85 számozott és egy számozatlan, fekete-fehér képtáblával, 1 kihajtható és 1 fakszimile melléklettel, számos szöveg közti képpel. Nyomtatta az Athenaeum Rt. könyvnyomdája, Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratos, körben aranyozással díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, felül aranyozott lapélekkel, színes kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, aranyozott gerincfeliratozású kiadói papír borítófedélben, sérült kiadói papír védődobozban.
A kötet szerzője, Lázár Béla (Nagyvárad, 1869. február 8. – Budapest-Józsefváros, 1950. május 28.) művészeti író. Budapesten, Münchenben és Párizsban végezte tanulmányait. A két világháború közt egy évtizedig volt az Ernst Múzeum igazgatója. Márk Lajossal együtt megalapította és vezette a Munkácsy-Céhet. Felkutatta Párizsban Paál László Barbizonban festett képeit, és két alkalommal is rendezett azokból sikeres kiállítást. Igyekezett megismertetni a magyar közönséggel a modern képzőművészeteket. Számos művészeti cikket publikált fővárosi napilapokban, művészeti és kritikai folyóiratokban, sőt szépíróként is tevékenykedett. Számos értékes művészettörténeti kötete jelent meg Magyarországon. Remek köteteket írt régi klasszikus magyar festőkről (Mányoki Ádám, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, stb.). A modern képzőművészek közül Paál László, Fadrusz János, Szinyei Merse Pál , Rippl-Rónai József, Vaszary János, Iványi-Grünwald Béla, Csók István munkásságát kutatta és elemezte.
"Ebből a könyvből merített papíron 1-150-ig számozott, kötött amatőrpéldány készült a szerző aláírásával. E példány száma: 94." A kolofonszöveg alatt a szerző, Dr. Lázár Béla tollal írt, jól olvasható aláírása látható.
Címlapképen 1 színes, hártyapapírral védett képtáblával (Koroknyai Ottó festőművész portréja Fadrusz Jánosról), további 85 számozott és egy számozatlan, fekete-fehér képtáblával, 1 kihajtható és 1 fakszimile melléklettel, számos szöveg közti képpel. Nyomtatta az Athenaeum Rt. könyvnyomdája, Budapesten.
Kiadói félbőr kötésben lévő példány feliratos, körben aranyozással díszített címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, üres hátlappal, felül aranyozott lapélekkel, színes kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban, aranyozott gerincfeliratozású kiadói papír borítófedélben, sérült kiadói papír védődobozban.
A kötet szerzője, Lázár Béla (Nagyvárad, 1869. február 8. – Budapest-Józsefváros, 1950. május 28.) művészeti író. Budapesten, Münchenben és Párizsban végezte tanulmányait. A két világháború közt egy évtizedig volt az Ernst Múzeum igazgatója. Márk Lajossal együtt megalapította és vezette a Munkácsy-Céhet. Felkutatta Párizsban Paál László Barbizonban festett képeit, és két alkalommal is rendezett azokból sikeres kiállítást. Igyekezett megismertetni a magyar közönséggel a modern képzőművészeteket. Számos művészeti cikket publikált fővárosi napilapokban, művészeti és kritikai folyóiratokban, sőt szépíróként is tevékenykedett. Számos értékes művészettörténeti kötete jelent meg Magyarországon. Remek köteteket írt régi klasszikus magyar festőkről (Mányoki Ádám, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, stb.). A modern képzőművészek közül Paál László, Fadrusz János, Szinyei Merse Pál , Rippl-Rónai József, Vaszary János, Iványi-Grünwald Béla, Csók István munkásságát kutatta és elemezte.
Előszó
A horatiusi nonum prematurt ez a könyv duplán kivárta. Még Fadrusz életében az 1902-ben megindult "Művészeti Könyvtár" számára vállalkoztam életrajza megírására, s Fadrusz ebben készséggel... TovábbElőszó
A horatiusi nonum prematurt ez a könyv duplán kivárta. Még Fadrusz életében az 1902-ben megindult "Művészeti Könyvtár" számára vállalkoztam életrajza megírására, s Fadrusz ebben készséggel segítségemre volt. Halála után fokozott buzgalommal dolgoztam rajta s a világháború kitörésekor készen lett. Azóta vártam megjelenését. Egy rövidebb essayben 1909-ben leraktam a könyv alapgondolatait, s azt a pozsonyi Toldy-kör a Vutkovich-díjjal tüntette ki. (Megjelent a Művészetben VIII. kötet) 1913. novemberében a Népszerű főiskolai tanfolyamon hat előadásban ismertettem tanulmányaim eredményeit. A Mátyás-emlékről szóló résszel pedig széket foglaltam a Petőfi-Társaságban. Egyes részletkérdéseket külön is feldolgoztam, így a feszület eredetének kérdését (megjelent németül Strassburgban Heitz kiadásában 1911-ben), a monumentális szobrászat alaptörvényét (megjelent a Zeitschrift für Aesthetik und Kunstwissenschaft X. kötetében). Az alapvető filozófiai problémák, nevezetesen a tér és idő kérdése a képzőművészetben, a nyugvó és mozgó szem szerepe az esztétikai szemlélet létrejöttében, külön beható kifejtést követelnek. Ezt tekintem egyik legközelebbi feladatomnak. Ez lesz "Uj Laokoon" c. munkám tárgya. Budapest, 1923 május hava. VisszaTartalom
| Előljáró beszéd | |
| Az ember | |
| Gyermekévek | 9 |
| Iskoláztatása | |
| Lakatosinas | |
| Lakatoslegény | |
| Ipariskolai növendék | |
| Történelmi emlékek hatása képzeletére | |
| Művészálmok | |
| A faszobrásziskolában | 16 |
| Művészi álmodozások | |
| Jellem kialakulása | |
| A legmagasabb eszmények kultusza | |
| Katonáskodása Prágában | 20 |
| Művészi hatások | |
| Szabadulása | |
| Újra fafaragó | 23 |
| Megösmerkedik Batka Jánossal | |
| Tanul magyarul barátaitól | |
| Porcellánfestő | |
| Az óratartó története | |
| Szobrászálmok | |
| Kőfaragások | |
| Batka agitációja | |
| A gnómok | |
| A pozsonyi takarékpénztár ösztöndíjat ad | |
| Bécsben Tilgnernél | 29 |
| Tilgner műtermében | |
| Bécs hatása szellemére | |
| A pozsonyi magyar | |
| A liberális eszmék pátosza | |
| Első szerelme | |
| Viaskodás a sorssal | |
| "Büszke vagyok a lakatosinasra" | |
| Név és rang | |
| Idegen kéz nem formálhatja | |
| Nagy csalódás | |
| Női ideáljának kialakulása | |
| Két képzeletstruktúra | 40 |
| Poláris ellentétű művészet | |
| Canova és Thorwaldsen stílellentétei | |
| Az akadémizmus | |
| A festészet hatása a szobrászatra | |
| A tónusfestő szobrászat | |
| Franica, görög, olasz példák | |
| Tilgner virtuozitása | |
| Korai arcképszobrászata | |
| A festői szobrászat bírálata | |
| Ellentétek Tilgnerrel | |
| Hellmer mint mester | |
| Akadémiai pályázatok | |
| Vendég a bécsi akadémián | 53 |
| Hellmer Fadruszról | |
| A morceau és az egész | |
| Akadémiai növendék | |
| A Rónay-arckép | |
| Apolló a szárnyas Ámorral | |
| Az anyagmegmunkálás elve | |
| "Szegény Lázár" | |
| A kétféle relief-felfogás | |
| Az amazonok harca | |
| Thorwaldsen és a görög relief | |
| Az átvételek önálló feldolgozása | |
| Friss kitalálások | |
| Krisztus a keresztfán | |
| A feszület pozsonyi sikere | |
| A feszület pesti sikere | |
| A feszület sorsa | |
| A Mária Terézia-emlékpályázat története | 70 |
| harc Batkával | |
| "A város fia vagyok" | |
| Dolgozik a tervezeten | |
| Megkapja a megbízást | |
| Kritikai szempontjai | |
| Művészeti tanulmányúton | |
| A kolozsvári Mátyás-emlékpályázat | 78 |
| Megnyeri a kolozsvári pályázatot | |
| Megnősül | |
| A budai műteremház | |
| Készül a Mária Terézia-emlék | 82 |
| Folyik a munka Carrarában | |
| A szobor kifaragása | |
| Hazaszállítása | |
| Az utolsó simítások, már Pozsonyban | |
| A szobor leleplezése | |
| A király megjegyzései | |
| Az egykorú kritika | |
| A takarékpénztár iránt érzett hálája | |
| A Mátyás-szobort mintázza | 89 |
| A szobor öntése | |
| Hellmer elismerése | |
| A Mátyás-szobor leleplezése | |
| A Mátyás-szobor kismintája | |
| Az egykorú kritika | |
| A Wenckheim-szobor | 94 |
| A Wesselényi-szobor | |
| A Tuhutum-emlék | |
| Vita a rovásírás körül | |
| A Tisza-szobor eszméje | |
| Rokon Dalou szobrával | |
| Toldi viaskodása a farkasokkal | |
| Dekoratív munkák | |
| Félbemaradt művek | |
| Arcképei | 101 |
| Jellemfejlődése | |
| Irodalmi érdeklődése | |
| Anyja iránti szeretete | |
| Hálaérzete | |
| Nemes büszkesége | |
| Öntudata | |
| Kollégialitása | |
| Vitája Tóth Bélával | |
| Nézetei a nemzetiségi kérdésről | |
| Kritikagyűlölete | |
| Kozma Andor levele a kritikáról | |
| A deklamatív magyar irány | |
| Készülődés a párisi világkiállításra | |
| Művészi küzdelmek | |
| Egy őstehetség felfedezése | |
| Tehetség-kultusz | |
| Ötletessége | |
| Erkölcsi felfogása | |
| Feledékenysége | |
| Fanatikus magyarsága | |
| Az erő kultusza | |
| Férfierejéből fakadó hős-kultusza | |
| A művész | 121 |
| A monumentális szobrászat problémája | 123 |
| A monumentális hatás alapfeltételei | 124 |
| A nagy tárgy és a nagy érzés | |
| Fadrusz áradó érzései | 125 |
| Reliefsorozat Magyarország diadalívén | 127 |
| A magyarság erkölcsi ideáljának formálója | |
| Képzeleti képeinek foganása | 129 |
| Az absztrakt képzelet tiszta formája | |
| A monumentális körvonal | 130 |
| A liberális magyar polgárság eszményeinek formálója | |
| Plasztikus mozdulatai | |
| A feszület problémája | 134 |
| Megnyugvás a vallási kételyekből | |
| A feszület tradíciója | |
| Ó-keresztény feszületek | |
| Román és gótikus feszületek | |
| A kora-reneszánsz feszülete | |
| A reneszánsz és barok feszület | |
| Fadrusz feszülete | |
| A kora-reneszánszhoz áll közel | |
| Rokon Velasquez feszületével | |
| A Mária Terézia-emlék belekapcsolódik a magyar hagyományba | 144 |
| Az egynézetűség | |
| Rodin művészetének lényege | |
| Ellentétje Hildebrandnak | |
| A többnézetűség | |
| Michelangelo idálja | |
| Statikus formában szenvedelmes mozgás | |
| Nála a homloknézet uralkodik | |
| A Mária terézia-emlék főnézetei | |
| Az emlék felállításának hibája | |
| Az emlék mint korrajz | |
| A királynő a báj és méltóság egyesítése | |
| A Mária Terézia-emlék nem barok | |
| Az anyagkezelés | 157 |
| A Mária Terézia-emlék lova | |
| A hippológus ló-kánonja | |
| A képzelet formálja a típusokat | |
| A lóábrázolás története | |
| Jégkorszak | |
| Az egyiptomi művészet | |
| Az asszír, a keleti, az archaikus görög művészet | |
| A Parthenon | |
| Az ú. n. Sándor-szarkofág | |
| Marcus Aurelius szobra | |
| A korai keresztény művészet | |
| A bambergi és magdeburgi, a Scaliger-emlékek | |
| Donatello és Verrocchio | |
| Leonardo, Schlüter és Donner | |
| A Mária Terézia-emlék lova | |
| A Mátyás-emlék, mint vizió, mint szimbólum | 175 |
| A Mátyás-emlék lova | |
| Az emlék pszikológiai hatása | |
| A kompozíció elemzése | |
| Reliefszerű szabadplasztikai csoport | |
| A mintázás | 181 |
| A két képzeletstruktúra két mintázási elve | |
| A térábrázolás kettőssége | |
| A vízió kiépítése | |
| Való-forma és ható-forma | |
| A lényeges elemek egybefoglalása | |
| Az érzés maximumát a síkok minimumával fejezi ki | |
| Különböző miljők azonos formatörekvése | |
| Kevéssel sokat fejez ki | |
| Titáni viaskodása a kor realizmusával | |
| A magyar művészet nemzeti jellege | |
| Mély érzés és leegyszerűsített forma | |
| A két stílustörekvés a művészet gyökere | |
| Az első Erzsébet-emlékpályázat | 190 |
| A pályázat története | |
| Intrikák és rágalmak | |
| A második pályázat | |
| Betegsége, halála | |
| Temetése | |
| Félbemaradt tervek | |
| Pozsony hűsége | |
| Utóhang | 202 |
| Fadrusz János műveinek jegyzéke | 203 |
| Névmutató | 204 |
| Tartalom | 206 |
| Képek | 209 |
Tétel sorszám:
247
Kikiáltási ár:
12.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
20.100 Ft
Licitek száma: 10
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |