Móricz Zsigmond: Sárarany (aláírt példány)
Regény
Szerző
Móricz Zsigmond
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
Kiadói egészvászon sorozatkötés
, 199 oldal
Sorozatcím: |
Móricz Zsigmond művei
|
Kötetszám: |
|
Nyelv: |
Magyar
|
Méret: |
21 cm x 15 cm
|
ISBN: |
|
Aukció vége: |
2025-03-23 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. (Athenaeum Rt. Könyvnyomdája, Bp.), 199 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Móricz Zsigmond Művei c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Sárarany. Regény. Írta: Móricz Zsigmond.
A címlapon a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt kalligrafikus aláírása látható.
Tizenegyedik kiadás. A szerzőnek a kiadónál megjelent könyveinek jegyzékével kiegészített kötet. A címlapon tulajdonosi bélyegzés látható. Nyomtatta az Athenaeum Rt. Könyvnyomdája, Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott díszítéssel ellátott címfedéllel, feliratos, gazdagon aranyozott, javított könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhány oldalon ceruzás aláhúzással és jelöléssel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom egyik legismertebb alakja. Istvándiban és Prügyön elemi iskolai tanuló, majd a Debreceni Református Kollégium tanulója, ezt követően joghallgató. A kisújszállási gimnázium igazgatója, a Debreceni Hírlap segédszerkesztője, óraadó tanár, a kultuszminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője. Az Újság gyermekrovatának szerkesztője. A Kisfaludy Társaság népdalgyűjtője. 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott számára. Ezután indul el az a páratlanul gazdag életmű (novellák, regények, regényciklusok), amivel Móricz Zsigmond, mint író rendelkezik. A Sárarany c. művének egyes fejezeteit 1909-ben kezdte közölni a Nyugat című folyóirat. A cím már előrevetíti a témát, az írói szándék szerint arra utal, hogy civilizálatlan körülmények között a tehetség elsikkad, "sárként használódik el az emberi élet útján".
Előszó
Részlet a kötetből:
Égető meleg nyár van. A sok eső után, amiben nem érhetett a búza, egyszerre borzasztó forróság lett, amely megaszalja a szemet. A kemény, meggondolt parasztok csak...
Tovább
Előszó
Részlet a kötetből:
Égető meleg nyár van. A sok eső után, amiben nem érhetett a búza, egyszerre borzasztó forróság lett, amely megaszalja a szemet. A kemény, meggondolt parasztok csak megingatják a fejüket, »az isten is kitanult már a mesterségiből«, de nem zúgolódnak, nem ijedeznek, nem sápítoznak. Az idő ellen? Azt el kell fogadni, ahogy jön.
Turi Dani a falu felől jött haza. Szép menyecskék utána bámulnak, észre sem veszi már. Gondban fő a feje s néha rá-rábólint a gondolatára. Nagy terveket főz, a hamar meggazdagodó emberek módjára egyre nagyobb vállalatokba fog.
Amint a kiskapun belép a tisztántartott udvarra, fölemel egy eldobott kukoricakórót, míg beér a pitvarba, apróra töri s bent a szabad tűzhely elé veti a többi tüzelőhöz.
A felesége a konyha előtt piroskodik. Ingvállából kiemelkedik gőzölgő fehér sovány válla, nyaka s a baboskék pendely-szoknya alól, fekete megkopott papucsban mezítlába.
Ahogy az ura belép, visszafordítja az arcát feléje. Irígység és méreg fuja el. Persze ezt az embert nem nyúzta le az öt esztendei házasság meg a két gyerek. Neki mindenből csak a java jut. A barnapiros férfi szebb, mint legénykorában volt, meg ő kihízlalta. Bezzeg ő odavan, róla leszopták a húst a puják, meg a sok dolog, meg a sok méreg.
Vissza