Gróf Kreith Béla autográf levele Reich Arthur részére.
A levél végén,
gróf Kreith Béla tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
A levél szövege:
"Tek. Reich Arthur urnak,
Budapest VI. Aradi u. 60.
Bizonyítom, hogy az ön birtokában lévő, régebben tulajdonomat képezett Pataky Lászlótól eredő olajfestmény, „Kossuth Lajos azt üzente” egyedül létező eredeti példány a melyet én a művésznél készíttettem. Egyben annak valódiságáért kezeskedem.
Budapest 911 nov. hóban Gróf Kreith Béla ..."
A levél a múzeum fejlécével ellátott reklám nyomtatványra lett feljegyezve, mely tartalmaz egy színes reprodukciót, számos egyszínű fényképet a múzeum termeiről, valamint báró Helfert József és Kossuth Lajos Kreithhez írt levelét.
Kézzel írta, hajtogatott levél, a hajtások mentén sérülésekkel, amatőr javításokkal.
Kreith Béla újságíró, műgyűjtő nagy áldozattal és igazi ügybuzgalommal gyűjtötte össze az 1848-49-iki szabadságarcra vonatkozó emléktárgyakat. 1885-ben feleségével megalapította a Fővárosi 1848/49-iki Ereklyetár és Kossuth Múzeumot. A gyűjtemény a fővárosi Vigadóban volt kiállítva, 1800 példány nyomatott képet, 400 olajfestést és kézi rajzot, 200 oklevelet és mintegy 800 darab fegyvert, ruhát, felszerelési tárgyat, könyvet, illetve egyéb vegyes ereklyéket tartalmazott. A magyar kormány 1894-ben 489 iratot és 1404 nyomtatványt vásárolt meg 3000 forintért a Magyar Nemzeti Múzeum részére a gyűjtemény darabjai közül. Ennek a gyűjteménynek volt része a levélben említett „Kossuth Lajos azt üzente” c. Pataky László festőművész által készített olajfestmény is. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Kossuth Lajos a róla elnevezett ceglédi Kossuth téren fegyverre szólítja a ceglédi polgárokat, akik Kossuth szavaira harcra kelnek Jellasich bán ellen és csatába mennek. A műtárgy Reich Artur szobrász tulajdonába került.
A levelet írta,
gróf Kreith József Ede Béla (1851-1916) újságíró, ereklyegyűjtő. Öt éven át volt a 2. huszárezred szakaszvezetője. 1880-ban megalapította a Vadász Újságot, melynek egy ideig a szerkesztőjeként is működött. Ezt követően a Szemle szerkesztőjeként dolgozott, 1885-ben pedig feleségével megalapította az ereklyemúzeumot.
A levél címzettje,
Reich Artur fővárosi szobrász, műgyűjtő.
A levélben megemlítésre kerül, sóspataki
Pataky László (1857-1912) festőművész. A Mintarajziskolában és a Müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. 1888-ban elnyerte a Munkácsy-ösztöndíjat Hírmondó című festményével. Ezt követően Párizsban élt, ahol Munkácsy Mihály műtermében is dolgozott. Illusztrációi megjelentek a Vasárnapi Ujságban és az Új Időkben. Népszerűek voltak népéletképi és katonai témájú képei, valamint lovasjelenetei.