Déry Tibor: A befejezetlen mondat 1-2. (A Száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból című film bemutatója alkalmából Déry Tibor és Fábry Zoltán által aláírt példány)
Szépirodalmi Könyvkiadó
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon kötés , 1.116 oldal
Kiadói egészvászon kötés , 1.116 oldal
| Sorozatcím: | Déry Tibor munkái |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 12 cm |
| ISBN: | 963-15-0061-6 |
| Aukció vége: |
2025-10-19 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1974, Szépirodalmi Könyvkiadó (Kossuth Nyomda, Bp.), 521 p. + [1] p. + [1] t.: ill., 595 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
A szerző és Fábry Zoltán magyar filmrendező által aláírt példány. Déry Tibor Munkái - Életmű Sorozat c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A befejezetlen mondat I-II. (egységes külön kötetekben). Regény. Írta: Déry Tibor.
Az első kötet előlapján a szerző, Déry Tibor és a regényből született játékfilm rendezője, Fábry Zoltán tollal beírt aláírása olvasható.
Ötödik kiadás. A borító-, kötésterv és tipográfia Pintér László munkája. A címlapképen a szerző fekete-fehér, egész oldalas portréja, az előlapon a "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" című film bemutatója alkalmából készült bélyegzőlenyomat látható. Nyomtatta a Kossuth Nyomda Budapesten.
Kiadó egészvászon kötésben lévő kötetek feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, két színnel feliratozott, fülszöveges, a szerző az Életmű Sorozatban eddig megjelent köteteinek a listájával ellátott kiadói borítófedélben.
Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) író, költő, műfordító. Írói pályája az 1910-es években indul, számos írása megjelent a "Nyugat" lapjain. "Lia" című kisregényével elnyerte az "Érdekes Újság" irodalmi pályázatát. Az első világháború után, 1918-1919 fordulóján a Kommunista Párt tagja lett. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején beválasztották a Tanácsköztársaság Íródirektóriumába. A Tanácsköztársaság bukását követően Bécsbe emigrált és a "Bécsi Magyar Újság" munkatársa lett. Szilasi Vilmos segítségével a bajorországi Feldafingba költözött és a bécsi "Ma" és a berlini "Sturm" munkatársaként dolgozott. Később az olaszországi Perugiában megírta "Az óriáscsecsemő" c. művét, ami a magyar avantgárd kiemelkedő és meghatározó darabja. 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni "A befejezetlen mondat" c. monumentális regényét, amit 1937-ben fejezett be, de csak sokkal később egy évtized múlva jelenhetett meg. 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956-1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették és majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban egy színvonalas novellagyűjteménnyel (Szerelem) térhetett vissza a magyar irodalmi életbe. A nyarakat a balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Regényeire az intellektuális feszültség, a finom lélekábrázolás, a letisztult irodalmi stílus jellemző. Költészetét a finom áthallások, a meditatív hangulatok, a mély humánum jellemzi.
Fábri Zoltán /szül. Furtkovits Zoltán/, (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.) háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész, díszlettervező. A Színművészeti Főiskolán végzett, majd 1941-től színészként, díszlettervezőként és játékmesterként dolgozott a Nemzeti Színháznál. Később a Vígszínház és a Művész Színház tagja lett. 1948-tól egy évadon keresztül a Nemzeti Színház rendezője, utána az Úttörő Színház igazgatója volt. Később kinevezték a Hunnia Filmgyár művészeti igazgatójának, 1952-től filmrendezőként tevékenykedett, ezt követően pedig megválasztották a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökének. Déry Tibor "A befejezetlen mondat" c. regényéből filmet készített "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" címmel.
A befejezetlen mondat I-II. (egységes külön kötetekben). Regény. Írta: Déry Tibor.
Az első kötet előlapján a szerző, Déry Tibor és a regényből született játékfilm rendezője, Fábry Zoltán tollal beírt aláírása olvasható.
Ötödik kiadás. A borító-, kötésterv és tipográfia Pintér László munkája. A címlapképen a szerző fekete-fehér, egész oldalas portréja, az előlapon a "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" című film bemutatója alkalmából készült bélyegzőlenyomat látható. Nyomtatta a Kossuth Nyomda Budapesten.
Kiadó egészvászon kötésben lévő kötetek feliratos címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, két színnel feliratozott, fülszöveges, a szerző az Életmű Sorozatban eddig megjelent köteteinek a listájával ellátott kiadói borítófedélben.
Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18. – Budapest, 1977. augusztus 18.) író, költő, műfordító. Írói pályája az 1910-es években indul, számos írása megjelent a "Nyugat" lapjain. "Lia" című kisregényével elnyerte az "Érdekes Újság" irodalmi pályázatát. Az első világháború után, 1918-1919 fordulóján a Kommunista Párt tagja lett. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején beválasztották a Tanácsköztársaság Íródirektóriumába. A Tanácsköztársaság bukását követően Bécsbe emigrált és a "Bécsi Magyar Újság" munkatársa lett. Szilasi Vilmos segítségével a bajorországi Feldafingba költözött és a bécsi "Ma" és a berlini "Sturm" munkatársaként dolgozott. Később az olaszországi Perugiában megírta "Az óriáscsecsemő" c. művét, ami a magyar avantgárd kiemelkedő és meghatározó darabja. 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni "A befejezetlen mondat" c. monumentális regényét, amit 1937-ben fejezett be, de csak sokkal később egy évtized múlva jelenhetett meg. 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 1956-1957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették és majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban egy színvonalas novellagyűjteménnyel (Szerelem) térhetett vissza a magyar irodalmi életbe. A nyarakat a balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Regényeire az intellektuális feszültség, a finom lélekábrázolás, a letisztult irodalmi stílus jellemző. Költészetét a finom áthallások, a meditatív hangulatok, a mély humánum jellemzi.
Fábri Zoltán /szül. Furtkovits Zoltán/, (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.) háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, színész, díszlettervező. A Színművészeti Főiskolán végzett, majd 1941-től színészként, díszlettervezőként és játékmesterként dolgozott a Nemzeti Színháznál. Később a Vígszínház és a Művész Színház tagja lett. 1948-tól egy évadon keresztül a Nemzeti Színház rendezője, utána az Úttörő Színház igazgatója volt. Később kinevezték a Hunnia Filmgyár művészeti igazgatójának, 1952-től filmrendezőként tevékenykedett, ezt követően pedig megválasztották a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökének. Déry Tibor "A befejezetlen mondat" c. regényéből filmet készített "A száznegyvenegy perc a befejezetlen mondatból" címmel.
Fülszöveg
"Háromkötetes, több mint ezeroldalas regény olvasását fejezetem be; évekig olvastam, olyan mértékben, ahogy egy-egy fejezete elkészült. A művet nemcsak terjedelménél fogva tartottam rendkívülinek.... TovábbFülszöveg
"Háromkötetes, több mint ezeroldalas regény olvasását fejezetem be; évekig olvastam, olyan mértékben, ahogy egy-egy fejezete elkészült. A művet nemcsak terjedelménél fogva tartottam rendkívülinek. Nagyobb irodalmi igénnyel írt regény régóta nem volt kezemben... A mű nem jelent meg, és alig van remény, hogy rövidesen megjelenjék. Túlságosan jól sikerült ahhoz, hogy nyomdába kerülhessen. Az írónak túlságosan sikerüt célját elérnie: azt, hogy hű lesz mesterségéhez, azt, hogy meg nem alkuvóan bátrat, azaz igazán irodalmit alkot... A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót; tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak. "Illyés Gyula (1939)
"Déry víziójában két kompakt csoportra bomlik az emberiség: a kizsákmányolók és kizsákmányoltak csoportjára. A két emberfajta csak a térben érintkezik egymással, lelki értelemben minden csoport külön világot alkot, a másik csoport számára hozzáférhetetlenül... A regény a dubrovniki nyár s a bécsi munkásházak összelövésének epizódját kivéve elejétől végig Pesten játszódik. Abban az időben, amikor az uralmához görcsösen ragaszkodó magyar kormányzati rendszer vad rendőrségi terrorral fojtott csírájába minden forradalmi megmozdulást. A munkásság azonban nem hagyta megfélemlíteni magát. A nyomás éberen tartotta, szította dühét, válaszra ingerelte. A regény e küzdelem története, egyebek közt. A történet regényes, de részleteiben pontos, hiteles, autentikus. Autentikusak a figurák is. Mindegyik külön, mással összetéveszthetetlen személy. Proletárjai nem tömegemberek, hanem individuumok. Magyar prolik... Ez a gyönyörű regény harcias, mint az Iliász, és gyengéd, mint az Odüsszeia. Kívül csupa tüske, belül csupa bársony."
Német Andor (1947)
"Déry regényeit az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul. Vissza
Tétel sorszám:
040
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 1000 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
24.000 Ft
Licitek száma: 16
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |