Ady Endre: Az őszi lárma - verskézirat (A kéziratról írt irodalomtörténeti tanulmány a leírásban olvasható)

 Ady Endre: Az őszi lárma

autográf kézirat

 A kétlapos autográf kézirat Ady Endre 1907-ben írt Az őszi lárma című versét tartalmazza.

A három, háromsoros versszakból álló költemény így szerepel a kéziraton:

Uj versek

I.

Az őszi lárma

Hallottátok már?

Ősszel, amikor kavarog a köd,

Az éjszakában valaki nyöszörög.

Valami dobban.

Valaki minden jajt összelopott,

Valaki korhadt, vén deszkákon kopog.

Egy régi ember.

Mig élt, sohse volt csillag az egén

S most vágyna egy kicsit szétnézni szegény.

A vers ismert darabja az életműnek, a költő legjobbnak tartott Vér és arany című kötetében jelent meg, A halála rokona című ciklus darabjaként, a könyv 27. oldalán. Tudományos feldolgozottsága megtörtént: a versek kritikai kiadása 483. szám alatt közli (Ady Endre összes versei. 3. 1906. jan. 28.–1907. Szerk.: Koczkás Sándor - Láng József - Vezér Erzsébet. Bp., 1995. Akadémiai. A vers szövege a 92., a hozzá tartozó jegyzetek a 439–440. oldalon találhatók.) Az Ady-életmű szerves része, megjelent a kötet későbbi kiadásaiban (1910, 1910, 1918, 1919), és természetesen a költő halála után is, immár az összes versek részeként.

A kritikai kiadás szerint „a vers sejtelmes, babonás hangulata nem előzmény nélküli Ady írásaiban. Otthoni, érmindszenti élmények-tapasztalatok rejtőznek a látszólag elvont motívumok mögött”, viszont „a vers másik összetevő eleme, a halála után szétnézni vágyó ember motívuma is fölbukkant” nem sokkal korábban Adynak egy cikkében. A versértelmezések közül a krk. Benedek Marcellt emeli ki, aki szerint „Az őszi lárma roppant erejű hallucináció: saját halála utánról”. Földessy Gyula véleménye az, hogy a versben „bizonyos, hogy Ady az ő halála-utáni visszajáró-magára gondol, a volt csillagtalan egű, minden jajt összefogó ember nyöszörgésében önmagát akarja hallatni”. Barta János ugyanezt „az antik világnak azzal a hiedelmével hozza kapcsolatba, hogy azoknak lelkei, kik az életet nem élték igazán, a halál után nem tudnak nyugodni, mert szomjaznak az igazi életre, és ezért kísértet formájában élők képében visszajárnak, s élni akarnak”. Sík Sándor szerint pedig Ady sejtelmessége „az ösztönösen panteista mítosz-képzeletnek és a dekadens lélek ideges vibrálásának egyberezgéséből keletkező egyéni hangulat”, és ez a kis vers „ellenállhatatlan erővel ragad magával ebbe a kísérteties, babonás hangulatba”.

A kézirat egész verset tartalmaz – Ady mégsem szignálta. És azért nem írta alá, mert Az őszi lárma egy nagyobb kompozíció részeként jelent meg először, és Ady az egészet írta alá, a negyedik számozott vers alatt. Ez nemcsak tudható, de bizonyított is, hiszen (nem olyan régóta) ismert a kompozíció negyedik darabjának kézirata.

A vers – a miniciklusban – először a Budapesti Napló esti kiadásának 1907. augusztus 11. számában jelent meg, a második oldalon. Ady Uj versek főcím alatt négy rövidebb versét egy kompozícióként adta közre ekkor. A darabok: I. Az őszi lárma, II. A fiaim sorsa, III. Megcsókolom Csók-kisasszonyt és IV. Az elégtétel éjszakája (amely később a kötetben a Ha a szemem lefogták címet kapta). A vers még ebben az évben másodközlésben is megjelent (Szil 1907. aug. 29. 2.)

Jelen kézirat ezért indul két címmel: fölül az alkalmi kompozíció címe (Uj versek), alatta a vers saját címe (Az őszi lárma) áll.

A ceruzaírású versszövegben két ún. azonnali javítás található. Az egyik a vers első sorában található: a „halottátok” szót a költő eredetileg elvétette, s csak egy l-lel írta, ezt pótolta a hagyományos beszúrás-jellel, a másikat a második strófa második sorában: az „össze-[lopott]” szó előtt satírozással törölt pár betűt. A kézirat egyebekben megegyezik a Vér és Arany kötetben közölt szöveggel, mindössze egyetlen ékezésben tér el: a vers 8. sorában a végleges „míg” helyett a kéziratban a „mig” alak áll.)

A négy darabból álló Uj versek miniciklus kézirata eredetileg hét lapból állt. Ezek közül az első kettőn van Az őszi lárma. A kézirat 3. és 4. lapján állt A fiam sorsa, az 5–6-on a Megcsókolom Csók-kisasszonyt, a 7-en pedig Az elégtétel éjszakája. A hét kéziratlapból jelenleg öt ismert: Az őszi lárma (1–2.) jelen tétel. (Ami korábban 2002. nov. 22.: Központi 86/60., 2004. dec. 11.: Múzeum 12/149. Az első aukcionálás leírásában szerepel, hogy a kézirat előtte Marti János gyűjteményében volt.) A Megcsókolom Csók-kisasszonyt (5–6.) a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattában található (A 201/47.), Az elégtétel éjszakája pedig korábban szintén árverésen kelt el (2000. márc. 24.: Közp 74/53.). Ez a vers a ciklus záródarabja, Ady ez alatt írta alá az egész kéziratot.

A versnek jelenleg ez az egyetlen kézirata ismert – a kritikai kiadás készítői még nem láthatták, ezért nem is használhatták. Az egyik legjelentősebb költő legfontosabbnak tartott kötetének egy verse – teljes egészében, a költő kézírásával.

 Fellelt állapotban lévő lapoldalak, ép laélekkel és sarkokkal, a bal oldali margó mentén elszíneződéssel.

 A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.