Beragasztott, szerzői aláírással ellátott példány. Első kiadás. Unicus kötet. Batsányi János' versei I. Írta: Batsányi János.
A korabeli levélmintás előzéklapra felragasztott levélkivágaton a szerző,
Batsányi János jól olvasható aláírása látható.
Mutatóval kiegészített kötet.Nyomtatta Petrózai Tratter Mátyás Pestenn.
A címdfedél verzóján
Vasberényi Géza egykori gyűjteményének gyűjeményényi vignettája látható 328. számjelzéssel.
19. századi egész vászonkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel, feliratozott gerinccimkével könyvgerinccel,
az eredeti feliratozott, keretezéssel ellátott címfedél és hátlap bekötése mellett, színezett lapélekkel, hiánytalan, jó állapotban.Batsányi János (Tapolca, 1763. május 9. – Linz, 1845. május 12.) magyar költő, műfordító, a magyar felvilágosodás irodalmának kiemelkedő alakja, akinek életműve meghatározó szerepet játszott a 18–19. századi felvilágosodás és a romantika határán álló magyar költészet alakulásában.
Mikor Napóleon császár 1809-ben bevonult Bécsbe, Batsányi a szabadítót remélte benne. Volt kufsteini fogolytársa, a bassanói herceg kérésére ő fordította le Napóleon kiáltványát (május 15-én), amelyben az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a magyarokat. A békekötés után kivonuló franciákat követve még ebben az évben Párizsba költözött. A császár bukása után Batsányi jelentkezett a Párizsba bevonuló osztrákoknál, akik 1815-ben a spielbergi börtönbe vetették, majd 1816-ban a feleségével együtt internálták: szigorú rendőri felügyelet mellett élt a felső-ausztriai Linzben.A börtönből való szabadulása után aktívan részt vett a nyelvújítás körüli, azaz ortológus–neológus vitában, melyben az ortológusokat támogatta.
Barátai unszolására fogott hozzá versei megjelentetéséhez, de nem talált kiadót, így saját költségén kellett kinyomtatnia a kötetet. Ez magyarázhatja, hogy nagyon alacsony példányszámban, összesen 300 darabban látott napvilágot a munka. A kötet elejére – a nyelvújítási vita fontosságát hangsúlyozandó – A hazai nyelv és tudományosság című vers került. A mű nem talált lelkes fogadtatásra, nem kis részben a szerző és – az akkor már megkérdőjelezhetetlen tekintélyű – Kazinczy rossz viszonya miatt.
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy nagyon
ritkán bukkan fel példánya. Szüry: 420. Központi 119/4. AH. 21/27.
Jelen kötetet a Gréczi Emőke és Kiss Ferenc szerkesztésében 2008-ban megjelent Új magyar Athenas: válogatás az Alexandra antikvárium kincseiből c. jegyzék jegyzi a 298. tételszám alatt.
A kötet magyar aukciós piacon való megjelenése is ritka. Az elmúlt 25 esztendő akuciós katalógusiba mindösszesen 6 alkalommal jegyzik Batsányi János verses kötetét. E hat aukciós megjelenés csupán 3 ismert példány ismételtelt aukcionálásából fakadó megjelenés, melyek közül eredeti borítóval mindösszesn egy példány rendelkezett, de ezek közül egyikben sem volt fellelhető Batsányi János kézjegye.
A Batsányi autográfiát tartalmazó kötetek kifejezetten ritkák. Mi sem igazolja ezt jobban, mint az a tény, hogy magyaroszági könyvaukciók történetében mindösszesen egy-két alkalommal volt lehetőség Batsányi autográf bejegyzését tartalmazó kötetre licitáni.
A "Batsányi János' versei I." című kötet autográf bejegyzést tartalmazó példánya korábbi akuciókon eddig nem volt elérhető a magyar könyvgyűjtők számára.