Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Munka Kiadása (Bíró Nyomda Rt., Budapest), 50 p.; ill. (8 t. fot.)
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Az orosz filmművészet. Írta: Gró Lajos. A kötet borítófedelén Kassák Lajos elhíresült fotómontázsa látható. 8 táblán fekete-fehér színvonalas fotókkal illusztrálva.
A szerző Gró Lajos (Bp., 1901. febr. 20. – Bp., 1943. dec. 18.) elismert kritikus, a magyar filmesztétika jelentős úttörője, az orosz filmművészet nagy és elismert ismerője, kutatója.
Nyomtatta a Biró-nyomda Rt. Budapesten. Kiadói ragasztott papírkötésű példány könyvkötő által pótolt vászongerinccel, javított címfedéllel, töredezett belívekkel, hiánytalan komplett képanyaggal.
Előszó
Egynéhány kivételes alkotáson és a burleszken kívül az emberiség látását felgazdagító filmművészet az orosz filmben kap először tartalmat, mint a tömeghez, a tömeg érdekében szóló művészet. A film...
Tovább
Előszó
Egynéhány kivételes alkotáson és a burleszken kívül az emberiség látását felgazdagító filmművészet az orosz filmben kap először tartalmat, mint a tömeghez, a tömeg érdekében szóló művészet. A film tömegművészeti jellegét az orosz film emelte ki s ezzel a film jelentőségét is új oldalról mutatta meg.
A művészet szociális alkotás. Új társadalmi formák új művészetet hoznak magukkal. Oroszország társadalmi átalakulása új témakört kapcsolt a művészetbe, a filmbe is: az új, szocialista embert, a munkást, és az új ember egyénen túlmenő sorsát. Az orosz film egy új, kollektivitásra törekvő társadalom mondanivalóit fejezte ki, a történelmi materializmus szemszögéből és módszereivel, a film kollektív eszközeivel. Az orosz film az élettel szemben aktívan fellépő világszemlélet és egy maximumig fejlesztett optikai kultúra eredménye, amely állást foglal úgy az élettel, mint a mai társadalommal szemben anélkül, hogy filmjellegét feladná anélkül, hogy megfilmesített szociológia, színpad, vagy irodalom lenne.
Az orosz film szintetikus vízió, a realitás és a mozgásban rejlő alkotóerők tudatos alkalmazása és felhasználása. Az oroszok a felvevőgép lencséjét formálhatóvá puhították és egy társadalmi, emberi küzdelem költészetének a visszaadására kényszerítették, átértékelték a film értékeit és továbbgazdagították a látás lehetőségeit.
A képiségnek és a mozgásnak a hatóerejét már Lenin is felismerte, úgy, hogy a proletariátust, mint aktív osztályt kifejező, még a mai napig is aránylag kezdetleges eszközökkel készített filmet, a tömeg politikai, erkölcsi és kulturális nívójának a felemelésére igyekeznek állami úton felhasználni. Ez magyarázza meg különben az orosz kultúrfilmnek a szerepét is, amely a higiéniai felvilágosítástól kezdve az élet minden területét átöleli, ha ennek még nem is találták meg a legjobb formáját.
Vissza