Lezárt aukciók


Kovács András/Karády Viktor/Kende Péter/Sanders Iván/Várdy Péter: Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon

Szerző
Kovács András
Karády Viktor
Kende Péter
Sanders Iván
Várdy Péter
Magyar Füzetek (Párizs) ,
Kiadói ragasztott papírkötés , 238 oldal
Sorozatcím: Adalékok az újabbkori magyar történelemhez
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar 
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN: 0-930888-23-5
Aukció vége:
2018-04-22 20:00

Aukciós tétel adatai

Párizs, 1984, Magyar Füzetek kiadása (Imprimerie Kontakt, Paris), 238 p. + [2 p.]

Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata

Emigrációs kiadás. Magyar Füzetek. Adalékok az újabbkori magyar történelemhez. No.: 4. Zsidóság az 1945 utáni Magyarországon. Karády Viktor, Kovács András, Sanders Iván, Várdy Péter tanulmányaival, Kende Péter bevezetésével. Bevezetéssel, jegyzetekkel, statisztikai táblázattal, kiadói könyvreklámmal ellátott kiadvány.
Kiadói ragasztott papírkötés ezüst színű feliratozással ellátott címfedéllel és enyhén elszíneződött könyvgerinccel, tiszta oldalakkal, hiánytalan, megkímélt állapotban.
A kötet a zsidóság 1945 utáni magyarországi jelenlétével, társadalmi és politikai szerepvállalásáról szól.

Előszó

Van-e a mai Magyarországon „zsidókérdés", s egyáltalában él-e még magyar földön számottevő zsidóság? Amióta a magyar társadalom a leninista politikai rendszer uralma alá került, az első kérdésről... Tovább

Előszó

Van-e a mai Magyarországon „zsidókérdés", s egyáltalában él-e még magyar földön számottevő zsidóság? Amióta a magyar társadalom a leninista politikai rendszer uralma alá került, az első kérdésről nem illik vagy nem szabad beszélni, a másodikra vonatkozóan pedig hiányzanak a tárgyi adatok. Holott a magyar társadalom újabbkori fejlődésének a zsidó-magyar együttélés egyik kulcskérdése volt, amelynek figyelembevétele nélkül annak úgyszólván egyetlen lényeges mozzanata sem volna érthető, különösen az 1918-al kezdődő félévszázadban. Ha a „zsidóság"-ot nem pusztán vallási, hanem társadalmi kategóriaként fogjuk fel, vagyis azon az alapon, hogy a környezet kit tekint zsidónak, a mai Magyarországon minden valószínűség szerint még mindig százezres nagyságrendű zsidóság él, ámbár - statisztikai adatok híján s részben a fogalom bizonytalansága miatt is - e népesség száma pontosan nem határozható meg. A magyarországi zsidóság - a romániai, lengyelországi, ukrajnai zsidóságtól eltérően - soha nem tekintette magát nemzetiségnek, s nyelvileg sem különült el a nemzet törzsétől (olyan észak és észak-kelet-magyarországi településektől eltekintve, amelyek Trianon után egyébként is elszakadtak Magyarországtól). A zsidó népességre vonatkozó statisztikai adatok a modern Magyarország kezdetei - tehát 1867 - óta mindig is a vallási megkülönböztetésre épültek: ezeknek jelentősége azonban csökkent az utóbbi évtizedekben, arról nem is szólva, hogy a zsidóság egy - számszerűen nem elhanyagolható - része századunk első felében kikeresztelkedett, vagy egyszerűen elhagyta a felekezeti kereteket. A Magyar Népköztársaság törvényei - és joggyakorlata - szerint a „zsidó" és a „nem-zsidó" közötti megkülönböztetés még annyira sem létezik, mint a „cigány" és a „nem-cigány" közötti. Az izraelita felekezeti keret természetesen létezik - Szovjet-Európában egyedülálló módon, Magyarországon még rabbiképző szeminárium is működik -, de ez a keret csak a vallásos (vagy valamilyen más, kulturális értelemben judaizáló) zsidóságot fogja össze. Ebből a hivatalosan elismert keretből még azok a zsidók is kimaradhatnak, akik vallásilag izraelitának tartják magukat, csak éppen nem gyakorló hívők. (Hasonló okokból a keresztény hívők felmérése sem könnyű feladat a mai Magyarországon, de a vonatkozó népesség, jóval nagyobb számára való tekintettel, statisztikai felvételekkel legalább arányaiban megállapítható.) Vissza

Tartalom

Bevezetés. Írta Kende Péter V
KOVÁCS ANDRÁS: A zsidókérdés a mai magyar társadalomban 1
I. 4
II. 6
III. 8
IV. 17
V. 18
VI. 27
Jegyzetek 29
Függelék 33
KARÁDY VIKTOR: Szociológiai kísérlet a magyar zsidóság 1945 és
1956 közötti helyzetének elemzésére 37
I. A rendszerváltozás közvetlen következményei 40
II. A hatalomváltás, a szekularizáció és a társadalmi nivellálódás hatása az antiszemita mentalitás újratermelődésére 50
III. A demográfiai helyzet és a zsidóság fizikai újratermelődése 1945 után 61
IV. A zsidóság osztály viszonyai, átrétegződése és mobilitási képessége 72
V. A disszimiláció és a magyar társadalomból való kiválás mértéke és stratégiái 85
VI. A kivándorlás, a kiválás legfelsőbb foka 97
VII. Az új rendszerbe való integrálódás szakmai-társadalmi körülményei 110
VIII. Az új rendszerbe való integrálódás csoport-lélektani körülményei 122
IX. Az elkötelezettség ökonómiája, a káderszerep krízisei és a ,zsidó összetartás' 138
Jegyzetek 154
VÁRDY PÉTER: A magyarországi zsidóüldözések a hazai történetírásban. Szemléleti problémák és a kérdés aktualitása 181
Történeti áttekintés 183
A zsidóüldözés történetírása 186
Történelemszemlélet és vakfoltok: a zsidóüldözés feldolgozásának problémái 190
Történelem a napipolitika függvényében 193
Kormányzati felelősség 195
Mentés és ellenállás 198
A felelősség kérdése 201
Jegyzetek 209
Irodalomjegyzék 215
SANDERS IVÁN: Magyar-zsidó életélmény a kortárs magyar irodalomban 221
Jegyzetek 234 Vissza
Tétel sorszám:
204

Kikiáltási ár:
6.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)

Hátralévő idő:
Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul.


Leütési ár:
6.100 Ft Licitek száma: 2



Ft
Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni!