Juhász Gyula: Késő szüret (dedikált példány)

Budapest, 1918, Táltos Kiadás, 111 p.

Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Késő szüret. Írta: Juhász Gyula.
Az 1918. szeptember legelején megjelent kötet címlapján Juhász Gyula ceruzával írt autográf ajánlása olvasható: "Lusztig Boriskának. Szeretettel Juhász Gyula Szeged 1920. I. 30."
A dedikáció címzettje Lovas Borbála (1903–1998) nyelvtanár. 1903-ban született Lustig Borbála néven Szegeden. Szülei: Lustig Andor (1870–1944) kereskedő és Fischof Etelka (1875–1944), testvérei: László (1904–1944) és Emil (1911–1944), akikből orvos és gyógyszerész lett. Borbálán kívül a család összes tagja a holokauszt áldozata lett, Auschwitzba deportálták őket, ahonnan nem tértek vissza.
Elemi és középiskoláját is Szegeden végezte, 1921-ben érettségizett a helyi leánygimnáziumban (a mai Tömörkény István Gimnázium). Az ezt követő négy évről alig van adatunk. 1925-ben iratkozott be a szegedi Ferencz József Tudományegyetem bölcsészeti karára francia-német szakon, 1929-ben végzett. Nyelvórákból és kutatói ösztöndíjakból tartotta fönn egzisztenciáját. 1931 novemberében Lovasra magyarosította családnevét. Erre valószínűleg azért is ekkor került sor – akárcsak Radnóti Miklós esetében –, hogy egyetemi tanulmányainak végeztével doktori disszertációja már az új, végleges, magyarosított nevén jelenjen meg. Ez így is történt: a Magyarországi eredetű szavak a francia nyelvben (Mots d'origine hongroise dans la langue et la littérature francaises) című kötete az egyetem Francia Intézetének kiadásában jelent meg 1932-ben. Bírálói Zolnai Béla és Horger Antal voltak. Lovas Borbála alapművet írt a témában, munkájára azóta is sokan hivatkoznak.
A doktori fokozat megszerzése után volt a szegedi Városi Múzeum gyakornoka, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium oktatófilm központjának előadója, majd a szegedi Egyetem Könyvtár „tudományosan foglalkoztatott” munkatársa.
1940 augusztusában házasságot kötött Praefort Ferenc (1905–1994) bácsalmási gyógyszerésszel. Lovas Borbála életéről ettől kezdve megfogyatkoztak az adatok. 1942. szeptember 18-án született László fiuk, aki később a szegedi gyermekklinika orvosaként a gyerek anesztézia emblematikus alakja lett. A világháborút Bácsalmáson vészelték át, és ez döntő volt: Szegeden maradt családtagjait mind deportálták és megölték. Férje sokat segített a származásuk miatt üldözött honfitársain: „a bácsalmási gettó felállításától kezdődőleg a gettóba zárt zsidóság számára élelmezési, ruhajuttatási és levélbecsempészési szervezetet állított fel”, és „az összes rendelkezésre álló (és furfangosan elérhető) módon az üldözötteket minden lehető juttatással segítette” (Polgár Ernő: Kik és hogyan segítették a bácsalmási gettóba zárt zsidókat? In: Uő: A sárga csillagok nyomában. Gettó a Délvidéken. Bp., 1997. 24–30.). Lovas Borbála 1998 decemberében hunyt el.
A kötet kiadói emblémával díszített előzéklapján még egy bejegyzés található: „Boriskának születésnapjára Bernát István Szegeden, 1920. febr. 1én.”
Az ajándékozási bejegyzés íróját, Bernát Istvánt nem sikerült azonosítani. Talán Lustig Borbála ekkori udvarlója volt.
Két dolog bizonyos. Egyrészt szép gesztust tett: először dedikáltatta Juhász Gyulával a kötetet Boriska számára (január 30-án), majd két nappal később (február 1-jén) a lánynak adta születésnapi ajándék gyanánt. Másodszor: ha valóban udvarlási célzattal adta, nem ért célt.
Bár a könyv közvetve jutott a költőtől a címzettig, talán Juhász Gyula is ismerte Boriskát; de a családját nagy valósszínűséggel igen. A költő közeli barátja – és egyik versének ihletője – volt Fischof Ágota (1895–1976) könyvtáros, aki éppen ekkoriban, 1919–1924 között dolgozott a Városi Könyvtárban; Lovas Borbála édesanyját pedig Fischof Etelkának hívták. Közvetlen rokonságra nem találtunk adatot, de vélhetően egy család tagjai voltak.
Korabeli fűzött kemény papírkötésben lévő példány üres címfedéllel, könyvgerinccel és hátlappal, egyenetlen, színezett lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A tanulmány Bíró-Balogh Tamás - szegedi irodalomtörténész - munkája.

1945 előtti első kiadások
Versek, eposzok