Timkó Imre, Dr.: Keleti kereszténység, keleti egyházak (aláírt példány)
Szent István Társulat
(Budapest)
,
Kiadói egész vászonkötés , 543 oldal
Kiadói egész vászonkötés , 543 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 21 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2020-11-22 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1971, Szent István Társulat, 543 p. + [1] p., ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Keleti kereszténység, keleti egyházak. Írta: Dr. Timkó Imre hittudományi akadémiai professzor.
A kötet előzéklapján a szerző, Dr. Timkó Imre jól olvasható aláírása látható.
Néhány fekete-fehér szövegközti térképpel illusztrált kiadás.
Kiadói egész vászonkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozással ellátott könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratozott színes illusztrációval gazdagított kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője: Dr. Timkó Imre (Budapest, 1920. augusztus 13. – Nyíregyháza, 1988. március 30.) görögkatolikus pap, a Hajdúdorogi egyházmegye harmadik püspöke, egyházi író. VI. Pál pápa 1975. január 10-én hajdúdorogi püspökké és miskolci apostoli adminisztrátorrá nevezte ki. 1975. február 8-án Szegedi Joachim kőrösi püspök szentelte püspökké Ijjas József kalocsai és Bánk József egri érsek közreműködésével. Ugyanaznap délután Timkó Imre szentelte püspökké dr. Keresztes Szilárdot, akit a Szentszék segédpüspökévé nevezett ki. Püspöki jelmondata: Katholiké – Oikumené, mellyel az ökumenizmus iránti elkötelezettségét kívánta kifejezni. Aktívan vett részt a Katolikus Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közötti első hivatalos találkozó előkészítésében és a magyarországi ökumenikus mozgalom munkájában.
A kötet előzéklapján a szerző, Dr. Timkó Imre jól olvasható aláírása látható.
Néhány fekete-fehér szövegközti térképpel illusztrált kiadás.
Kiadói egész vászonkötésben lévő példány feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratozással ellátott könyvgerinccel, hiánytalan állapotban, feliratozott színes illusztrációval gazdagított kiadói borítófedélben.
A kötet szerzője: Dr. Timkó Imre (Budapest, 1920. augusztus 13. – Nyíregyháza, 1988. március 30.) görögkatolikus pap, a Hajdúdorogi egyházmegye harmadik püspöke, egyházi író. VI. Pál pápa 1975. január 10-én hajdúdorogi püspökké és miskolci apostoli adminisztrátorrá nevezte ki. 1975. február 8-án Szegedi Joachim kőrösi püspök szentelte püspökké Ijjas József kalocsai és Bánk József egri érsek közreműködésével. Ugyanaznap délután Timkó Imre szentelte püspökké dr. Keresztes Szilárdot, akit a Szentszék segédpüspökévé nevezett ki. Püspöki jelmondata: Katholiké – Oikumené, mellyel az ökumenizmus iránti elkötelezettségét kívánta kifejezni. Aktívan vett részt a Katolikus Egyház és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa közötti első hivatalos találkozó előkészítésében és a magyarországi ökumenikus mozgalom munkájában.
Előszó
A II. Vatikáni Zsinat tanítása azt kívánja tőlünk, hogy új szellemben újra ismerjük fel a világot, abban embertársainkat, akikhez sajátos és közösségi szolgálatunk küldetése szólít. Különös... TovábbElőszó
A II. Vatikáni Zsinat tanítása azt kívánja tőlünk, hogy új szellemben újra ismerjük fel a világot, abban embertársainkat, akikhez sajátos és közösségi szolgálatunk küldetése szólít. Különös hangsúllyal hívja fel figyelmünket az egyházi tanítás az emberiség nagy családja körében azokra a testvéreinkre, akik - bár évszázadokkal ezelőtt távolra szakadtak tőlünk - mégis a keresztség, a kinyilatkoztatás, a hagyományok és a szentségek különleges közössége révén hozzánk tartoznak. A keleti keresztények ezek, akikről az idők során megfeledkeztünk, vagy a korok és körülmények alakította változó előítéletek miatt elfordultunk tőlük. Egyképpen felelősségünk és kötelességünk, hogy az egyházszakadás sebei begyógyuljanak és minden keresztény között - a keletiek és a nyugatiak között is - az óhajtott és a teljes egység ismét megvalósuljon. Emberi gyarlóságok okozták az ellentéteket és a különválást is, emberi erényeknek és erőfeszítéseknek kell megteremteniök a kölcsönös megértést és a találkozást is. Hogy megfelelhessünk jóvátevő feladatunknak, ahhoz elsősorban ismeretekre van szükségünk. VisszaTartalom
| Előszó | 19 |
| Bevezetés. A keresztény Kelet | 21 |
| A fogalom tisztázása | 21 |
| A Római Birodalom felosztása | 22 |
| Keleti- és nyugati egyházrészek | 23 |
| Keleti rítus | 25 |
| Keleti szellemiség | 27 |
| Keleti egyházatyák. Keleti hagyomány | 29 |
| Keleti teológia | 31 |
| Keleti egyházak | 33 |
| Kelet egyházaink elnevezései | 34 |
| Az egyházszakadás történeti és teológiai vizsgálata | |
| A téma új felvetése az egyházszakadás történeti és teológiai szemlélete | 39 |
| Az egyházszakadás hagyományos felfogása | 39 |
| Felül kell vizsgálnunk történeti ismereteinket | 41 |
| A történelem és a teológia közös, tudományos feladata | 42 |
| "Orthodoxia" és "Catholicum" | 44 |
| XXII. János pápa és az "oikoumené" | 45 |
| Az ökumenizmus módszerének alkalmazása | 46 |
| Kulturális és vallási különbségek, mint Kelet és Nyugat elidegenedésének belső okai és tényezői | 49 |
| A "Legitim" különbségek | 49 |
| Két nyelv. Két kultúra. Két mentalitás | 50 |
| Kultúra és kultusz. A két "ritus" különbségei | 59 |
| Eltérő sajátosságok Keleten és Nyugaton a keresztény tanítás felfogásában, a meghatározás és aa megvalás teológiai módszerében | 69 |
| Az egyház szervezetének elve és gyakorlata Nyugaton és Keleten. Az "univerzális" és a "birodalmi" egyház | 79 |
| A patriárchátusok szervezetének és joghatóságának eredete az univerzális Egyházban | 79 |
| Az Egyház szervezetének eltérő elve és gyakorlata Keleten és Nyugaton | 87 |
| Az egyházszakadás közvetlen okai és körülményei | 97 |
| Az egyházszakadás "főpróbája". Kelet és Nyugat ellentétei és a részleges elkülönülés. Photios patriárchátusának idején | 97 |
| Az egyházszakadás "drámája". Kelet és Nyugat ellentétjei és a tényleges elszakadás Kerularios patriárchátusa idején | 105 |
| A római egyház egységtörekvései és a részleges uniók | 114 |
| Kelet és Nyugat kapcsolatának mélypontjai az egyházszakadás után | 114 |
| A firenzei zsinaton megkötött unió fejlődés és jelentős siker az Egyház egységtörekvéseiben | 122 |
| A teljes keleti kereszténységből csak kisebb, nemzeti csoportokat nyertek meg az újkori uniók | 127 |
| Keleti egyházak, amelyek téves tanítások során váltak külön az egységes egyháztól Bizáncon kívüli egyházak | |
| Bevezetés | 135 |
| Az arianizmus | 136 |
| A nesztorianizmus | 139 |
| A keleti szírek, vagy szír-cháldok. Mezopotámia és Perzsia nemzeti egyházai | 141 |
| A szír-cháldok uniója. A katolikus keleti-szírek | 147 |
| Az indiai "Tamás-keresztények". A nesztoriánus malabárok | 151 |
| Az egyesült "Tamás-keresztények" | 156 |
| A monofizitizmus | 165 |
| A jakobita, vagy nyugat-szír egyház. Az antiochiai szírek nemzeti egyházközössége | 168 |
| Az egyesült nyugati szírek egyháza | 171 |
| A maroniták egyháza | 175 |
| A "malankárok". Az indiai monofizita jakobiták | 179 |
| Az egyesült malankárok indiai egyháza | 185 |
| Az egyiptomi monofiziták nemzeti egyháza. Az alexandriai koptok | 188 |
| Az egyesült kopt egyház. Az egyiptomi katolikus koptok | 194 |
| Az etiópok monofizita kereszténysége. Abesszinia nemzeti egyháza | 197 |
| Az egyesült etiópok egyháza. Abesszínia katolikus keresztényei | 203 |
| Az örmények monofizita kereszténysége. A katholikátus nemzeti egyháza | 209 |
| Az egyesült örmények. A katolikus örmény egyházak | 216 |
| Bizánci szertartású ortodox és egyesült egyházak története | |
| A melkiták három történelmi patriárchátusa és a két önálló érsekség | 225 |
| Alexandria, Antochia és Jeruzsálem egyházai | 225 |
| Alexandria melkita patriárchátusa | 226 |
| Antiochia melkita patriárchátusa | 230 |
| Jeruzsálem melkita patriárchátusa | 237 |
| Autokefál és autonóm érsekségek | 241 |
| A szláv népek keleti szertartású egyházai | 243 |
| A szlávság | 243 |
| A szlávok eredete, őshazája, vándorlása | 244 |
| A szlávok szétvándorlása | 245 |
| Kyrillos és Methodis térítése. Az egyházi szláv nyelviség megteremtése | 248 |
| A "triglossia-elv" egyházpolitikai háttere | 250 |
| A délszlávok bizánci szertartású egyházai | 252 |
| A bolgárok egyháza | 252 |
| Az egyesült bolgár keresztények egyháza | 260 |
| A szerbek egyháza | 264 |
| Az egyesült szerb keresztények | 270 |
| A keleti egyházi szlávok bizánci szertartású ortodox egyházai | 275 |
| A közös történelmi előzmények | 275 |
| Az ukrán egyház további története | 286 |
| A fehér-orosz ortodox egyház további története | 291 |
| A moszkvai patriárchátus története | 292 |
| A rutének egyházai | 301 |
| A keleti szlávok bizánci szertartású egyesült egyházai | 304 |
| A két unió | 304 |
| Galíciai és ukrán egyesült egyházak | 307 |
| Rutén és szlovák egyesült keleti egyházak | 313 |
| A nyugati szlávok bizánci szertartású egyházai | 320 |
| A szlovákok | 320 |
| A csehek | 322 |
| A lengyelek | 324 |
| Bizánci szertartású nemzeti egyházak | 325 |
| Bizánci szertartású egyházek Dél-Európában | 326 |
| Az Ökumenikus Patriárchátus: a "Phanar" | 326 |
| A görög nemzeti egyház | 327 |
| Az egyesült görög egyház | 329 |
| A románok nemzeti egyháza | 333 |
| Az egyesült román egyház | 340 |
| Az albánok nemzeti egyháza | 345 |
| Az albánok egyesült egyháza | 347 |
| Az italo-görög és az italo-albán egyházak | 348 |
| Északkelet-Európa Bizánci szertartású egyházai | 354 |
| A finnek autonóm nemzeti egyháza | 355 |
| Az észtek autonóm nemzeti egyháza | 356 |
| Lettország nemzeti egyháza | 357 |
| Litvánia ortodox keresztényei | 358 |
| Ázsia bizánci szertartású nemzeti egyházai | 358 |
| A grúzok egyháza | 359 |
| A katolikus grúzok | 361 |
| Bizánci szertartású egyházak Távol-Keleten | 362 |
| A keleti szertartású kereszténység története Magyarországon | |
| Bevezetés | 367 |
| A vándorló magyarság kapcsolatai a kereszténységgel (V-IV.század) | 374 |
| Az ősmagyarság Meotiszban | 374 |
| Bizánc térítésének közvetett hatókörében | 375 |
| (Un)gorda és Mogyer | 376 |
| Hun és onogur egyházszervezetek | 378 |
| A török-bolgárok és az onogundurok | 379 |
| A kazárok uralma alatt | 380 |
| A lebédiai és az etelközi magyarság | 380 |
| A vándorló magyarság a keleti ritusú kereszténységgel ismerkedett meg | 381 |
| A honfoglaló magyarok és a bizánci kereszténység (IX-X. század) | 382 |
| A néptörzsek, amelyekkel a honfoglalók együtt érkeztek | 382 |
| A népek, amelyeket új hazájukban találtak | 382 |
| Róma és Bizánc találkozása a hatalomért folytatott küzdelem színterén | 384 |
| Bizánci krónikák beszélnek a honfoglaló magyarokról | 385 |
| Bulcsú | 386 |
| Gyula | 387 |
| "Theophylaktos pecsétje" és az orosz krónikák | 388 |
| Hierotheos "Misekönyve" és a "Halotti beszéd" | 389 |
| Az erdélyi székelyek és a bizánci szertartású kereszténység | 389 |
| A "Gellért-legenda" híradása Ajtony keleti ritusú kereszténységről | 390 |
| Géza fejedelem egyházpolitikája Nyugat irányába fordul | 392 |
| Honfoglalás-kori bizánci leletek tanúsága | 393 |
| "Epizód" vagy lényeges momentum volt a bizánci hatás a magyar kereszténység kialakulásában? | 394 |
| Latin- és görögszertartású kereszténység békés együttélése Szent István uralkodása alatt | 396 |
| Kelet és Nyugat viszonya az első évezred fordulóján | 396 |
| Szent István reálpolitikája | 397 |
| Szent Gellért görög műveltsége és az "Intelmek" | 398 |
| Szent István-kori bizánci monostorok | 398 |
| Kultúrák összhangja | 400 |
| Szent István "ökumenizmusa" | 401 |
| A keleti szertartású kereszténység további sorsa Magyarországon az Árpád-házi királyok uralkodása idején (XI-XIII. század) | 402 |
| I. és II. András uralkodása között | 402 |
| II. Andrástól III. Andrásig | 414 |
| A keleti kereszténység nehéz időszaka az anjuo-ház uralkodása alatt (XIV. század) | 424 |
| Károly Róbert kapcsolatai a magyarországi nemzetiségekkel | 424 |
| Híradás az utolsó bizánci monostor elnéptelenedéséről és megszűnéséről | 426 |
| A szerb, bolgár és román alattvalók helyzete | 427 |
| Nagy Lajos latinosító törekvései az országhatárokon túl | 428 |
| A keleti szertartású nemzetiségek megerősödnek Zsigmond alatt | 428 |
| Többségben a beáramló nemzetiségek veszik át a keleti kereszténység folytatását. Zsigmondtól a Mohácsi vészig (XV-XVI. század) | 430 |
| Korjatovics podóliai fejedelem rutén népe és a Fekete-hegyi monostor Munkács mellett | 430 |
| A Hunyadiak megjelenése | 431 |
| A "rácok" Észak- Kelet-Magyarországon | 431 |
| A szerbek bevándorlásának tíz hulláma | 432 |
| A Hunyadiak egyházpolitikája | 433 |
| A kárpát-ukránok, vagy ruszinok érintkezése az unióval | 433 |
| A "keletiek" és a "nyugatiak" megkülönböztetése. Ritusok és nemzetiségek együttélése | 434 |
| A mohácsi vész zárja le a történelmi kort | 435 |
| A keleti kereszténység magyarországi története a Mohácsi vésztől az Ungvári unióig (1526-1646) | 436 |
| Történeti helyzet a mohácsi vész után | 437 |
| A keleti kereszténység viszonya a protestantizmushoz és a latin egyházhoz | 437 |
| A királyi Magyarországon vannak szervezett ortodox közösségek | 438 |
| János Zsigmond a románokat nemzeti nyelvük használatára szorítja | 439 |
| A vallásközi helyzet és a katolikus visszahatás | 439 |
| Az "Aranyos-mohácsi Miatyánk". A továbbélő magyar keleti kereszténység bizonyító emléke | 440 |
| Traszovics Bazil egyesült munkács püspök és magyar "külhelynöke" | 441 |
| A hajdú városokat a korponai országgyűlés telepíti be | 442 |
| A protestánsok és a keleti szertartásúak ellentétei | 444 |
| Az erdélyi román hierarchia megszervezése | 444 |
| Görög nemzetiségű keleti keresztények | 445 |
| A székelyek vallási megoszlása és a keleti szertartású székelység | 446 |
| A bolgárok beolvadása | 447 |
| A magyarországi keleti kereszténység (egyesültek és ortodoxok) az ungvári uniótól a szerbek utolsó betelepedéséig (1646-1690) | 448 |
| A rutének ungvári uniója | 449 |
| Rostosinksy Parthenius Péter, az unió püspöke | 450 |
| Az erdélyi fejedelmek valláspolitikája | 451 |
| A szerbeket a Habsburgok és a törökök egyként támogatták | 452 |
| A megszervezett keleti szertartású egyházak (egyesületek és ortodoxok) története Cernojevic Arzén szerbjeinek letelepedésétől kezdve az önálló munkácsi püspökség felállításáig) (1690-1771) | 453 |
| Az erdélyi "Diploma Leopoldinum" következményei | 454 |
| A szerbek szétvándorlása és alkalmi egyházszervezeteik | 454 |
| A munkácsi püspökség további sorsa. De Camelis püspök munkássága | 455 |
| A máramarosi rutének és románok (a huculok) egyesülése | 456 |
| A papság állampolgári helyzete | 457 |
| A ruszinok és a szlovákok kapcsolatai | 457 |
| Olsavszky Emanule püspök kulturális és vallási szerepe | 458 |
| Feszültségek az egyesületek és az ortodoxok között | 459 |
| A magyar, a szláv és a román nemzetiségek oltári nyelvének kérdései | 460 |
| Messzemenő engedmények a szerbek nemzeti- és egyházi szervezetei javára | 461 |
| Az ortodox és egyesült románok viszonya | 462 |
| A máriapócsi bazilita zárda alapításának körülményei | 463 |
| A keleti szertartású kereszténység (egyesültek és ortodoxok) története a munkácsi püspökség megszervezésétől a hajdudorogi püspökség felállításáig (1771-1912) | 465 |
| Nemzeti újjáéledés és a magyar ligurgikus nyelviség | 466 |
| Bacsinszky András püspök támogatója a magyarnyelvű liturgikus törekvéseket | 466 |
| Aranyszájú Szent János liturgiájának első két magyarnyelvű fordítása | 467 |
| A magyar nyelv, mint a megújult ortodox missziós-tevékenység ellensúlyozása | 468 |
| A meghonosodott szerb ortodoxia továbbra is megtartja különleges helyzetét | 469 |
| A román ortodoxok csatlakozása, majd különválása a karlócai metropóliától | 471 |
| Az eperjes és a szamosújvári görögkatolikus püspökségek felállítása | 472 |
| A magyarnyelvű liturgia ügyének előrehaladása a XIX. század első felében | 473 |
| A magyarnyelvű liturgia írásos emlékei és használatuk a XIX. század második felében | 474 |
| "A görögkatolikus magyarság utolsó kálváriaútja" (1896-1912) | 475 |
| A bizánci szertartású egyházak élete (egyesültek és ortodoxok) a "Christifideles graeci"-tól a II. Vatikáni zsinatig (1912-1962) | 477 |
| Joghatósági szervezet | 477 |
| Előírások a liturgikus nyelvvel kapcsolatban | 478 |
| Görögkatolikus magyarok az első világháború után | 479 |
| Az ortodox nemzetiségi egyházai | 480 |
| A második világháború után | 481 |
| A Magyarországi Ortodox Egyház | 482 |
| A nemzetiségi ortodox egyházak | 483 |
| A magyar görögkatolikusság a II. Vatikáni zsinat után | 484 |
| A Zsinat és a Keleti Egyház | 484 |
| A görögkatolikus szórvány helyzete | 485 |
| A joghatóság kiterjesztése | 485 |
| Görög és latin szertartású katolikusok közös feladata | 486 |
| A görögkatolikusság ökumenikus szolgálata | 487 |
| Felhasznált irodalom | 489 |
| Név- és tárgymutató | 529 |
| Summary | 537 |
Témakörök
Tétel sorszám:
374
Kikiáltási ár:
1 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
30.100 Ft
Licitek száma: 76
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |