Móricz Zsigmond: Forr a bor (aláírt példány)
Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
(Budapest)
,
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 288 oldal
Kiadói egészvászon sorozatkötés , 288 oldal
| Sorozatcím: | |
|---|---|
| Kötetszám: | 2 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 18 cm x 11 cm |
| ISBN: | |
| Aukció vége: |
2021-09-26 20:00
|
Aukciós tétel adatai
Budapest, 1931, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 287 p. + [1] p.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Szerző által aláírt példány. Első kiadás. Athenaeum Kétpengős Regények c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Forr a bor. Írta: Móricz Zsigmond.
A kötet címfedelének belső oldalára ragasztott, az egykori tulajdonos által kitöltött kiadói Ex-libris cimkén a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az utolsó oldalon a szerző megjelent műveinek, korabeli, egész oldalas hirdetésével kiegészített kiadás. Az előlapon tollal beírt tulajdonosi névbeírás és számjelzés, a hátlapon egykori tulajdonosi bélyegzés található. A könyvet az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány ezüstözött feliratozású és a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, ezüstözött feliratos könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a kultuszminisztérium tisztviselője, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Az első világháborúban haditudósító volt és élet közeli bemutatást adott a katonasorsról. A Tanácsköztársasághoz nagy reményeket fűzött, de a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot". A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
"A Forr a bor különös, kétarcú alkotás: egyfelől része Móricz Zsigmond önéletrajzi regénysorozatának, egész életművén végigvonuló "vallomásos" könyvei folyamának egyik darabja, közelebbről a Légy jó mindhalálig szinte közvetlen folytatása, másfelől azon munkái sorozatába tartozik, amelyek - bevallottan balzaci igénnyel - a magyar társadalom teljes összképét igyekeztek felrajzolni, tablóba rendezni. Az egyetlen évben, 1899-ben játszódó mű így egyrészt Nyilas Misi (a Légy jó mindhalálig hőse) érettségi évének bemutatása, benne - nem is titkoltan - az író kisújszállási gimnáziumi éveinek szinte fotografikus hűségű beszámolója, másrészt annak a generációnak a rajza, amely meghatározó lesz majd a húszas-harmincas években, azok mentalitásának, törekvéseinek, emberi minőségének ábrázolása, akik szinte a huszadik század küszöbén "érték" meg, hogy egy-két évtized múlva a társadalom "vezetői" legyenek..." - írta könyvismertetőjében a regényről Legeza Ilona (az ismertető az OSZK oldalán olvasható).
Forr a bor. Írta: Móricz Zsigmond.
A kötet címfedelének belső oldalára ragasztott, az egykori tulajdonos által kitöltött kiadói Ex-libris cimkén a szerző, Móricz Zsigmond tollal beírt, jól olvasható aláírása látható.
Az utolsó oldalon a szerző megjelent műveinek, korabeli, egész oldalas hirdetésével kiegészített kiadás. Az előlapon tollal beírt tulajdonosi névbeírás és számjelzés, a hátlapon egykori tulajdonosi bélyegzés található. A könyvet az Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány ezüstözött feliratozású és a kiadó emblémájával ellátott címfedéllel, ezüstözött feliratos könyvgerinccel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. július 2. – Budapest, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. A "Debreceni Hírlap" segédszerkesztője, a kisújszállási gimnázium óraadó tanára, a kultuszminisztérium tisztviselője, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Mikszáth Kálmán hívására "Az Újság" gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. 1908-ban a "Nyugat"-ban megjelent "Hét krajcár" c. novellája azonnali hírnevet hozott a szerzőnek. Az első világháborúban haditudósító volt és élet közeli bemutatást adott a katonasorsról. A Tanácsköztársasághoz nagy reményeket fűzött, de a kommün diktatórikus módszereit látva kiábrándult belőle. Osvát Ernő halála után Babits Mihállyal közösen szerkesztette a "Nyugatot". A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat Barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.
"A Forr a bor különös, kétarcú alkotás: egyfelől része Móricz Zsigmond önéletrajzi regénysorozatának, egész életművén végigvonuló "vallomásos" könyvei folyamának egyik darabja, közelebbről a Légy jó mindhalálig szinte közvetlen folytatása, másfelől azon munkái sorozatába tartozik, amelyek - bevallottan balzaci igénnyel - a magyar társadalom teljes összképét igyekeztek felrajzolni, tablóba rendezni. Az egyetlen évben, 1899-ben játszódó mű így egyrészt Nyilas Misi (a Légy jó mindhalálig hőse) érettségi évének bemutatása, benne - nem is titkoltan - az író kisújszállási gimnáziumi éveinek szinte fotografikus hűségű beszámolója, másrészt annak a generációnak a rajza, amely meghatározó lesz majd a húszas-harmincas években, azok mentalitásának, törekvéseinek, emberi minőségének ábrázolása, akik szinte a huszadik század küszöbén "érték" meg, hogy egy-két évtized múlva a társadalom "vezetői" legyenek..." - írta könyvismertetőjében a regényről Legeza Ilona (az ismertető az OSZK oldalán olvasható).
Előszó
Részlet a könyvből: "A Fertő-diákkamara a Fertő-utcáról vette a nevét. A Fertő-utca pedig arról, hogy a város fertőjéig nyúlt. Ez a fertő egy mocsár volt a város kellős közepén. Rendes,... TovábbElőszó
Részlet a könyvből: "A Fertő-diákkamara a Fertő-utcáról vette a nevét. A Fertő-utca pedig arról, hogy a város fertőjéig nyúlt. Ez a fertő egy mocsár volt a város kellős közepén. Rendes, szabályszerű mocsár, náddal és kákával és szittyóval. Arra nagyon jó volt, hogy a természetrajztanár oda járjon botanizálni az ötödik osztályosokkal s arra is, hogy minden télen beleszakadjon egypár diák korcsolyázás közben. Arra is éppen alkalmas volt, hogy ebben az utcában engedélyezze a rendőrség azt a házat, amelyet vészes lidércfénnyel kellett közigazgatási okokból megjelölni, bizonyára azért, hogy a felsőbb diákok el tudják kerülni, ami elég nehéz volt, mert az iskola leghíresebb s legnépesebb kamarája éppen ebben az utcában volt s óhatatlan volt, hogy tévedésből, mikor éjfélkor hazafelé mentek, vagy együtt-tanulásból vagy együtt-lumpolásból, kaput ne tévesszenek. Az igazgató új seprű lévén, elhatározta, hogy seperni fog s megszünteti a Fertőt. Azzal kezdte, hogy a nyári városi közgyűlésen indítványozta, hogy tömjék be magát a pocsolyát, amely a várost a vasúti állomástól elválasztja..." VisszaTartalom
| Első fejezet amelyben látni, hogy pezsdül meg a must. Az érettségiző nagydiákok élete. Az október hatodiki forradalom. A tanítás módja az elmúlt század utolsó esztendejében. Annak a generációnak zsendülése, amely a mai Magyarországot e szörnyű viharban tartja és élteti | |
| Második fejezet amelyben lefolyik a nagy inkvizíció, amelynek célja a szörnyű bűnösök kiderítése s egyben az ifjúság ellenszegülő karakterének megtörése, mert hiszen ebben az időben az egész középiskolai oktatásnak legfőbb célja a hű és engedelmes állampolgárok nevelése | |
| Harmadik fejezet amelyben feltűnik a diákélet szörnyűséges végkapuja, a sárkányok és veszedelmek tajtékozó örvénye, mely már közvetlen a nagy Életbe torkollik. A matúra | |
| Negyedik fejezet amelyben érettségükről bizonyságot adnak a fiúk, mikor a matúra nehézségeit az élet szabályszerű módszerével tűntetik el | |
| Ötödik fejezet amelyben a diák alakok belemosódnak a felnőttek közé, ahogy a tisztavízű patak a deltánál összekavarodik a sárga és sáros folyó vizével |
Tétel sorszám:
318
Kikiáltási ár:
20.000 Ft
(Minimum licitlépcső: 100 Ft)
Hátralévő idő:
Leütési ár:
Ft
| Amennyiben az utolsó 5 percben licit érkezik, a lejárati időpont további 5 perccel módosul. |
Leütési ár:
130.100 Ft
Licitek száma: 59
Ft
| Minden aukción megnyert tétel után 15% árverési jutalékot számolunk fel, amely jutalékot a megnyert árverést követően a vételár alapján azon felül kell megfizetni! |