Aukciós tétel adatai
Budapest, é. n., Makkay Zoltán Könyvkiadó Vállalat (Merkantil Nyomda), 293 p. + [12] t.: ill., + 7 térk., 278 p. + [5] t: ill.
Aukciós jelenlegi tétel részletes leirata
Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük I-II. 1916-17. (egységes külön kötetekben). Írta: Szádeczky Kardoss Lajos ny. egyetemi tanár, a Magy. Tud. Akad. rendes tagja.
I. kötet: 12 fekete-fehér, feliratos, egész oldalas képtáblával, valamint 7 fekete-fehér, feliratos térképpel illusztrált kiadás. A térképeket vitéz Filep Lajos rajzolta. 293 p. + [12] t.: ill., + 7 térk.
II. kötet: 5 fekete-fehér, feliratos, egész oldalas képtáblával illusztrált kiadás. 278 p. + [5] t: ill.
Második kiadás. Szerzői ajánlással és előszóval, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. Mindkét címfedél belső oldalán kereskedelmi vignette, a címlapokon és néhány oldalon régi tulajdonosi bélyegzés, az I. kötet címlapjának hátoldalán és a II. kötet címlap utáni első oldalán ceruzás tulajdonosi bejegyzés, valamint az I. kötet címfedelének belső oldalán beragasztott tulajdonosi címke látható. A második kötet 124. oldalának első sora nyomdahibás, a hiba következtében két betű elmarad ('ol'áh). A köteteket nyomatták: a Merkantil Nyomdában.
Kiadói egészvászon kötésben lévő kötetek aranyozott feliratos, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes, kissé kopott könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, dombornyomott keretezésű hátlappal, hiánytalan állapotban. Az I. kötet két oldalán (13-14. p.) ceruzás aláhúzás található.
A kötetek szerzője, Szádecsnei Szádeczky-Kardoss Lajos (Pusztafalu, 1859. április 5. - Budapest, 1935. december 29.) magyar történész, egyetemi tanár, szakíró, MTA tag. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Történelem–latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Ezt követően a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője, könyvtárosa, majd a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-történelem szakos tanára lett. Kolozsvári éveiben kutatásokat végzett Erdély és leginkább a székelység történelmével, a hun–székely–magyar rokonság és -eredet kérdésével, valamint II. Rákóczi Ferenccel kapcsolatban. Részt vett Zichy Jenő Kaukázusba, Közép-Ázsiába szervezett expedíciójában. Zichy, mivel Szádeczky kitűnő gyorsíró is volt, őt választotta az expedíció történeti feljegyzéseinek, néprajzi tanulmányainak és útinaplójának vezetésére. Törökországi, vilniusi, román és lengyel levéltárakban végzett kutatásokat. Számos forrásértékű kötetet tett közzé. Később a Székely Oklevéltár szerkesztője, a "Századok" c. történelmi szakfolyóirat segédszerkesztője volt. A vesztes első világháború vetett végett oktatói és kutatói munkájának a kolozsvári magyar egyetemen. Menekülni kényszerült és 1921-1929 között a Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetét vezette, majd 1920–1922 között Hódmezővásárhely kormánypárti országgyűlési képviselője volt.
"...Szádeczky kétkötetes könyve kétféle minőségben állítja elénk a szerzőt: mint történetírót és mint harctéri tudósítót. Ugyanez osztja két részre a művet: az első rész az oláhok eredetére, szerepére a történelemben, az oláh nemzetiségi törekvések históriájára nyújt visszapillantást, azután az oláh betörést Erdélybe, az erdélyiek menekülését, az első határvédelmi harcokat festi, majd a nagyszebeni és Brassó körüli, valamint a határszéli harcokat ismerteti, végül seregeink előnyomulását Havasalföldön és a bukaresti békét írja le, míg a második kötet az Oláhországgal való háború előzményeiről sorakoztat fel adatokat és a napisajtóban is megjelent, egykorú harctéri cikkeket tartalmaz. Csak erdélyi lélek tud annyira folyton történelmet élni, a mindennapok talán csak benne tudnak ilyen átalakulás és megszakítás nélkül történelemmé válni, mint ahogy az a Szádeczky könyvét jellemzi..." - (Cs. A., Magyarság, 1932. október 09./13. évfolyam/228. szám).
Előszó
A világháború forgatagában minket magyarokat legközelebbről az oláh betörés érintett. Ez, egyenesen a magyar állam és nemzet szíve ellen irányított tőrdöfés volt, ravaszul kiszámított s orozva intézett hátbatámadás, mely nem akart kevesebbett, mint megadni a mindenfelől szorongatott magyarságnak a végső kegyelemdöfést és elrabolni évezredes birtokállományának leggazdagabb keleti részeit: Erdélyt, Zrinyi Miklós szerint? " a magyar korona legszebbik boglárát". Kossuth szerint: "Magyarország jobbkezét", József kir. herceg szerint: "Magyarország gyöngyét" és - a Tiszántúlt.
Vissza