Ahogyan azt vallom, a drámák azért igazán lenyűgözőek, mert az életben alakított szerepeinket követik le az irodalom eszközével. Sokan sokfélét olvasunk és megannyi könyv van, mely valamilyen formában megérint bennünket. Történetek, melyekkel azonosulni tudunk. Bár már elég sok drámát olvastam, mégis viszonylag nagy lelkesedéssel tudok kiemelni ebből hármat, három olyan művet, melyek megérintettek.
Mivel Shakespeare a kedvenc drámaíróm, ezért az ő művével kezdeném. A Macbeth számomra meghatározó volt, mert segített abban, hogy az életre, a gonoszságra egy finomabb szűrőn át nézzek. Jogászként kötelezőnek érzem ezt a színművet, hiszen a legsúlyosabb bűncselekmény mögötti motívumokat, a jónak a rosszá alakulásáról, a hatalom és annak negatív hatásairól szól és mindez sajnos a mai napig meghatározza a társadalmunkat.
A másik dráma Ibsen: Nóra című története. A párbeszédek felépítése, Nóra erős személyisége, a korai feminizmus kifejeződése a színműben nagy hatást gyakoroltak rám, mivel olyan újszerű volt Ibsen korában, hogy van benne egy csepp polgárpukkasztás is, mégis ez nem egy lázadás, hanem egy nő finom, de erős szálú története.
A harmadik könyv, ami elhiteti az emberrel, hogy minden lehetséges, hogy mindennek van létjogosultsága, és ami mindig megnevettet az nem más, mint A kopasz énekesnő. Szórakoztató, elképesztően abszurd színmű, avagy ellendráma.
Mindhárom történetet szeretettel ajánlom.
