Tótfalusi István magyar költő, író, nyelvész, műfordító és szerkesztő, 1997-ben József Attila-díjat kapott.
Főbb művei: Árkádiában éltem én is: Csokonai életregénye (1966), Operamesék (1973), A forró kutya (1988), Vallási vademecum (1992), Ki kicsoda az antik mítoszokban? (1993), Ki kicsoda a Bibliában? (1995), Barátaink Európában (1996), Színes szinonimaszótár (1997), Magyar nyelvhelyességi kéziszótár A-tól Z-ig (1997), Szokatlan szavak szótára (2000), Idegenszó-tár (2004)
Főbb műfordításai: Lúdanyó meséi (1966), Alan Alexander Milne: Hatévesek lettünk, (1973), J. Huizinga: A középkor alkonya (1976.), George Byron: Naplók, levelek (1978), Lewis Carroll: Alice Tükörországban (1980), Pán Péter (1983), Arthur Conan Doyle: Méregöveze (1989), Kurt Vonnegut: Éj anyánk (1993), Vladimir Nabokov: Gyér Világ (2008), Anthony Burgess: Nem fénylik, mint a nap (2011)
Tótfalusi István műfordítói jelentősége kiemelkedő. Angol, német, svéd, norvég, francia, olasz, spanyol, portugál és latin nyelvről fordít magyar nyelvre verseket, regényeket és drámákat. Magyarról angol nyelvre fordította Babits Mihály, Füst Milán, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Pilinszky János, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor műveit.
Műfordítóként az Antikvarium.hu-n elérhető kötetei.
