A Hatodik Pátriárka szútrája

Előszó

I. Önéletrajz
Egyszer, amikor a Pátriárka a Pao-lin kolostorba érkezett, Sao-csou elöljárója, Vej más hivatalnokok társaságában meglátogatta, és arra kérte, tartson nyilvános beszédet a buddhizmusról a Ta-fan templom csarnokában, Kanton városban.
A hallgatóság kellő időben egybegyűlt, így Vej elöljáró, kormányzati hivatalnokok és konfuciánus tudósok körülbelül harminc-harmincan, szerzetesek, szerzetesnők, taoisták és világiak körülbelül ezren. Miután a Pátriárka elfoglalta a helyét, a gyülekezet mély tisztelettel köszöntötte, és arra kérte, tartson beszédet a buddhizmus alapvető tanairól. A Pátriárka a következő beszédet intézte a hallgatósághoz:
- Tanult hallgatóság, tudatunk igazi lényege, mely a megvilágosodás csírája, természeténél fogva tiszta, és csupán ennek közvetlen megtapasztalásával érhetjük el a buddhaságot. Engedjék meg nekem, hogy most a saját életemről meséljek, és arról, hogyan váltam a meditációs iskola titkos tanának birtokosává.
Édesapámat, aki Fan-jangban született, egy napon elbocsátották hivatalából és a kuangtungbeli Hszin-csouba száműzték közembernek. Sajnos édesapám gyermekkoromban meghalt, így édesanyámmal szegénységben és nyomorúságban magunkra maradtunk. Nemsokára Kantonba költöztünk elég mostoha körülmények közé.
Akkoriban tűzifát árultam a piacon. Egyszer az egyik vásárlóm arra kért, hogy bizonyos mennyiséget vigyek el a boltjába. Vissza