| Előszó | 9 |
| Csendes Béla: Mezőgazdasági termelésünk fejlődési üteme és tényezői | 11 |
| A mezőgazdaság egészének növekedési üteme | 11 |
| A növénytermelés és az állattenyésztés fejlődési üteme | 14 |
| A mezőgazdasági termelés ingadozása | 17 |
| A mezőgazdaság három fő termelési tényezőjének alakulása | 19 |
| A mezőgazdasági terület | 19 |
| A mezőgazdasági munkaerő | 20 |
| Termelési eszköz | 22 |
| A mezőgazdaság fejlődésének főbb hatékonysági problémái | 26 |
| A három fő termelési tényező hatékonyságának alakulása | 33 |
| Ihrig Károly: A mezőgazdaság hozzájárulása a tőkés gazdaság növekedéséhez | 37 |
| A növekedés lényege | 37 |
| A növekedés tényezői | 41 |
| A "mezőgazdaság növekedésének" értelme | 43 |
| Az interdependencia és a növekedés arányossága | 45 |
| A mezőgazdaság növekedési hozzájárulásának módjai | 49 |
| A mezőgazdaság termelési hozzájárulása a nemzetgazdaság növekedéséhez | 51 |
| A hozzájárulás munkaerővel | 59 |
| A mezőgazdaság felhalmozási hozzájárulása | 65 |
| A mezőgazdaság technikai hozzájárulása | 72 |
| A termőföld és a növekedés | 76 |
| irodalomjegyzék | 81 |
| Hegedűs Miklós: Az ipar és a mezőgazdaság anyagi kapcsolatai a közös piac országaiban és hazánkban | 83 |
| Az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatáról általában | 84 |
| A hazai mezőgazdaság fejlődésének néhány problémája | 88 |
| Az ÁKM-ek felhasználása a mezőgazdaság szerepének és kapcsolatainak bemutatására | 97 |
| Az ÁKM-ek összehasonlításának néhány problémája | 98 |
| Mezőgazdaság-élelmiszeripar-mezőgazdaság kapcsolatai | 101 |
| A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerepe a fogyasztásban | 102 |
| A mezőgazdaság-élelmiszeripar kapcsolatai | 108 |
| Az élelmiszeripar szállításai a mezőgazdaságnak | 112 |
| Ipar-mezőgazdaság közötti kapcsolatok | 116 |
| Vegyipar-mezőgazdaság kapcsolata | 120 |
| Gépipar és mezőgazdaság | 125 |
| A külkereskedelem szerepe az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös kapcsolataiban | 127 |
| Komló László: Az élelmiszer-termelés koncentrációja a mezőgazdaság iparosodásának fokán a tőkés gazdaságban | 133 |
| A mezőgazdasági ágazatok üzemi kapcsolata és a koncentráció | 133 |
| Az istállótrágya | 134 |
| A növénytermelési ágazatok egymás közti kapcsolatai | 138 |
| Az állattenyésztés és a takarmánytermelés szétválasztása | 141 |
| Az ágazaton belüli kapcsolatok | 147 |
| Az élelmiszeripar települése és a koncentráció | 149 |
| Az élelmiszeripar településének fontosabb tényezői | 151 |
| A növényi termékeket feldolgozó ipar településének problémái | 153 |
| A húsipar települése | 154 |
| A tejipar települése | 157 |
| A takarmányipar települése | 159 |
| Az élelmiszeripar nyersanyagtermelő bázist teremtő szerepe | 167 |
| Az élelmiszeripari üzemek koncentrációs szerepe | 170 |
| Az integrációs pólus koncentrációs érdekei | 171 |
| A koncentrációs pólus koncentrációs eszközei | 173 |
| Az unipoláris koncentráció | 174 |
| A multipoláris koncentráció | 178 |
| Az üzemi specializáció és a regionális diverzifikáció | 180 |
| Kövesi János: A takarmánybázis szerepe az állattenyésztés fejlődésében | 185 |
| Az állattenyésztés és a takarmánybázis közötti összhang hiányának főbb tényezői | 187 |
| Az állatállomány és a takarmánybázis fejlődési üteme, struktúraváltozás, s e változások főbb összefüggései | 190 |
| A takarmánybázis és az állatitermék-termelés kapcsolata | 197 |
| A rendelkezésre álló abraktakarmány-mennyiség hatása a sertésállomány és a vágósertés-termelés alakulására | 203 |
| A tömegtakarmány-bázis szerepe a szarvasmarha-tenyésztés fejlődésében | 212 |
| A takarmányfelhasználás és az állattenyésztés termelése növekedési ütemének összehasonlító vizsgálata | 216 |
| Néhány következtetés | 225 |
| Tóth A. Ernő: Háztáji és kisegítő jellegű gazdaságok munkaerőhasznosításának kérdései az árugazdaság fejlődésének mai szakaszában | 229 |
| A kistermelés gazdasági feltételei a tőkés mezőgazdaságban | 230 |
| A kis területű gazdaságok mint másodlagos foglalkozási területek | 234 |
| Kis területű kétlaki gazdaságok hazánkban a szocialista átszervezés előtt és után | 236 |
| A kisegítő és háztáji jellegű gazdaságok fő típusai és gazdasági szerepük | 240 |
| A termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok kettős jellege | 244 |
| A háztáji gazdaságok helyzete a termelőszövetkezetben | 244 |
| A termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok munkaerőigénye | 246 |
| A háztáji gazdaságból származó jövedelem a közös és a háztáji gazdaság kapcsolatai tükrében | 253 |
| Irodalomjegyzék | 267 |
| Kovácsné Orolin Zsuzsa: A nők, fiatalkorúak és idős termelőszövetkezeti dolgozók foglalkoztatása a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban | 269 |
| A foglalkoztatottság fogalma, mérése, mutatói | 270 |
| A női munkaerő szerepe a mezőgazdaságban és a termelőszövetkezetekben | 272 |
| A nehéz fizikai munkák gépesítésének hatása a nők foglalkoztatására | 274 |
| A nők szakképzettségének fokozott javítása | 275 |
| A munkaszervezet alkalmazkodása a női munkaerőhöz | 276 |
| A női munka díjazása | 277 |
| A szociális ellátás javítása | 278 |
| A nyugdíjasok helyzete a mezőgazdaságban és a termelőszövetkezetekben | 279 |
| A termelőszövetkezeti nyugdíjasok munkavállalása | 280 |
| Munkaszervezés és a nyugdíjasok | 281 |
| Munkadíjazás | 282 |
| Az ifjúság problémája és szerepe a termelőszövetkezetek munkaerőgazdálkodásában | 283 |
| Irodalomjegyzék | 288 |
