A Szovjetunió szakszervezeti mozgalmának története

Fordító

Lektor

'Kabos Ernő: A Szovjetunió szakszervezeti mozgalmának története ' összes példány

Kiadó:	Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	570 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	7
A szakszervezetek keletkezése és fejlődése az első orosz forradalom időszakában (1905-1907)	11
A szakszervezetek megjelenésének feltételei Oroszországban	11
A munkásosztály kialakulásának sajátosságai	11
A munkásosztály gazdasági és politikai helyzete	11
Lenin a szakszervezetek szerepéről és jelentőségéről	14
A forradalom kezdete Oroszországban és az első szakszervezetek megalakulása	17
A forradalom fejlődése 1905 tavaszán-nyarán és a szakszervezetek megerősödése	21
A szakszervezeti mozgalom fellendülése 1905 őszén	27
A szakszervezetek a decemberi fegyveres felkelés időszakában	30
A szakszervezeti mozgalom az 1905-1907. években	36
A szakszervezeti mozgalom növekedése	41
A szakszervezetek szervezeti felépítése	41
A cári kormány "ideiglenes rendelkezései" a szakmai egyesületekről és azok osztályjellegéről	45
A szakszervezetek tevékenysége	49
A bolsevikok leleplezik a szakszervezetek "semlegessége" opportunista elméletét	52
Rövid összefoglalás	60
A szakszervezetek a reakció időszakában (1907-1910)	64
A reakció támadása a munkásosztály és szervezetei ellen	65
A munkásosztály gazdasági és jogi helyzetének romlása	65
A szakszervezetek üldözése	65
A legális és illegális munka összekapcsolásának bolsevik taktikája a sztolipini reakció időszakában	68
A szakszervezetek tevékenysége	73
A szakszervezetek a proletariátus gazdasági harcának szervezői	73
Kulturális nevelő munka	80
A szakszervezetek részvétele a legális kongresszusokon	82
Rövid összefoglalás	84
A szakszervezetek az új forradalmi fellendülés éveiben (1910-1914)	85
Az oroszországi szakszervezetek 1910-1913-ban	85
Az ipari megélénkülése és fellendülése 1910-1913-ban	85
Sztrájkharc 1910-1911-ben	86
A prágai pártkonferencia a munkás- és szakszervezeti tömegmozgalom feladatairól és a szakszervezetek vezetéséről	88
A szakszervezetek az 1912-1913. évi sztrájkharcokban	90
A Pravda és a IV. állami duma bolsevik frakciójának harca a szakszervezeti mozgalom fejlődéséért és megerősödéséért	95
Az 1912-14. évi társadalombiztosítási kampány és a szakszervezetek harcai a társadalombiztosításért	101
A sztrájkmozgalom fejlődése 1914 első felében	104
Rövid összefoglalás	106
A szakszervezetek az imperialista világháború éveiben (1914-1917 február)	107
A munkásosztály és a szakszervezetek harca a háború ellen	107
A munkásosztály helyzetének rosszabbodása és a sztrájkmozgalom fellendülése. A szakszervezetek aktivizálódása	113
Rövid összefoglalás	122
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és megvalósításának időszakában (1917 március-október)	123
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok a forradalom békés fejlődésének időszakában (1917 március-július)	123
Tömegeket átfogó szakszervezetek létrejötte a februári polgári demokratikus forradalom győzelme után	123
Az üzemi bizottságoknak - a bolsevikok vállalati támaszainak megalakítása	127
A pétervári üzemi bizottságok első konferenciája. Lenin fellépése	131
A bolsevikok harca a szakszervezeti mozgalom forradalmi irányvonaláért. A szakszervezetek III. összoroszországi konferenciája	135
A szakszervezetek és üzemi bizottságok az októberi fegyveres felkelés előkészítésének és győzelmének időszakában (1917 július-október)	142
A VI. pártkongresszus a szakszervezetekről	142
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok részvétele a Kornyilov-lázadás leverésében	147
A bolsevikok térhódítása a szakszervezetekben	151
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok a munkások sztrájkharcának élén 1917 szeptember-októberében	153
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok szerepe a fegyveres felkelés győzelmében	156
Rövid összefoglalás	165
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok a szocialista forradalom fejlődésének és a szovjethatalom megszilárdulásának időszakában (1917 október-1918)	166
A szakszervezetek és az üzemi bizottságok a szovjet állam létrehozásáért, az ország szocialista átalakításáért	166
A szakszervezetek szerepének és feladatainak gyökeres megváltozása az Októberi Forradalom győzelme után	166
A szakszervezetek részvétele az államapparátus és az iparirányítás szerveinek létrehozásában	169
A szakszervezetek I. összoroszországi kongresszusa	175
A szakszervezetek a békéért, a háború befejezéséért vívott harcban	178
A szakszervezetek részvétele a szocialista gazdaság alapjainak lerakását meghatározó lenini terv végrehajtásában	180
A szocialista gazdaság alapjai lerakásának lenini terve	180
A szakszervezetek részvétele a termelés és a munkaszervezés irányításában	183
A szakszervezetek a dolgozó tömegek általános műveltségi és műszaki színvonalának emeléséért	187
Rövid összefoglalás	190
A szakszervezetek a külföldi katonai beavatkozás és a polgárháború időszakában (1918-1920)	191
A szakszervezetek részvétele az intervenciósok és fehérgárdisták elleni támadás megszervezésében. A szakszervezetek II. összoroszországi kongresszusa	191
A szakszervezetek a külföldi katonai beavatkozás és a polgárháború kezdetén	191
Részvétel a Vörös hadsereg megszervezésében és megszilárdításában	195
A frontkatonák családjának segítése	196
Harc az éhínség és az élelmiszerellátási nehézségek ellen	197
A szakszervezetek II. összoroszországi kongresszusa és határozatai	201
A szakszervezetek a polgárháború gyökeres fordulatának időszakában	207
Szakszervezeti mozgósítás a front számára	207
Az illegális szakszervezetek tevékenysége az ellenség háta mögött	211
A szakszervezetek részvétele a kommunista szombatok megvalósításában	215
A szakszervezetek a 1920. évi lélegzetvételi szünet időszakában	219
A IX. pártkongresszus a szakszervezetek feladatairól	219
A szakszervezetek III. kongresszusa és határozatai	223
A szakszervezetek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéért folyó harcban	225
Rövid összefoglalás	227
A szakszervezetek a népgazdaság helyreállításának időszakában (1921-1925)	288
A szakszervezetek a külföldi katonai intervenció leverése és a polgárháború befejezése után	228
A szakszervezetek V. összoroszországi konferenciája	228
Vita a szakszervezetekről	228
A párt X. kongresszusa a szakszervezetekről	231
A szakszervezetek IV. kongresszusa és határozatai	234
A szakszervezetek szerepe a munkásosztálynak a gazdasági építés feladataira való mozgósításban	236
A szakszervezetek munkájának átszervezése az új gazdasági politikára való áttéréssel kapcsolatban	239
A párt XI. kongresszusának határozata a szakszervezetek szerepéről és feladatairól az új gazdasági politika idején	242
Lenini programokmány a szakszervezetekről	242
A szakszervezetek V. összoroszországi kongresszusa	245
A szakszervezetek termelési-gazdasági munkájának erősítése	248
Kulturális munka	253
A szakszervezetek munkája falun	255
A szakszervezetek VI. össz-szövetségi kongresszusa	256
A kommunista párt XIV. kongresszusának határozata a szakszervezetek munkájáról	260
A szovjet szakszervezetek nemzetközi tevékenysége	263
Rövid összefoglalás	266
A szakszervezetek az ország szocialista iparosításáért és a mezőgazdaság teljes kollektivizálásának előkészítéséért (1926-1929)	268
A szakszervezetek a szocialista iparosítás kezdetén	268
A XV. pártkonferencia a szakszervezetek feladatairól	268
A szakszervezetek VII. kongresszusa	271
A szakszervezetek részvétele az ország iparosítási tervének megvalósításában	274
Termelési munka	274
A munkások és alkalmazottak anyagi körülményeinek javítása	278
A kulturális nevelő munka	280
Segítség a falunak	282
A szakszervezetek feladatai a szocializmus minden fronton való támadásának előkészítésében	284
A szakszervezetek VIII. kongresszusa	286
A szakszervezetek a nagy fordulat évében	290
A tömeges szocialista verseny kezdete	290
A XVI. össz-szövetségi pártkonferencia és a tömeges szocialista verseny kibontakozása	293
A kommunista párt leleplezi a szakszervezeti mozgalomban működő jobboldali opportunistákat	294
A szakszervezeti munka átszervezése a párt jelszavával: "arccal a termelés felé"	295
Az élmunkás brigádok I. kongresszusa	299
A szovjet szakszervezetek harca a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéért	302
Rövid összefoglalás	304
A szakszervezetek a szocializmus minden fronton való támadásának időszakában (1929-1932)	305
A szakszervezetek részvétele a mezőgazdaság teljes kollektivizálásának kibontakozásában és az ipar fellendítésében	305
Az SZK(b)P Központi Bizottságának 1929 novemberi teljes ülése a kolhozépítés eredményeiről és feladatairól	305
A szakszervezetek patronáló munkája	306
A szakszervezetek szerepe 25000 munkás kiválasztásában és falura küldésében	309
Az élmunkások lenini behívója és annak szerepe a szocialista verseny fejlődésében	311
A szakszervezetek az államapparátus megjavításáért	312
A szakszervezetek harca a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért	314
A szovjet szakszervezetek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységéért	333
Rövid összefoglalás	335
A szakszervezetek szerepe a népgazdaság szocialista átépítésének befejezésében (1933-1937)	336
A szakszervezetek szerepének megnövekedése a szocialista építőmunkában	336
A szakszervezetek feladatai a Szovjetunió második ötéves tervének megvalósításában	336
Egyes állami funkciók átadása a szakszervezeteknek	337
Az SZSZKT határozata a szakszervezetek decentralizálásáról	339
A szakszervezetek a második ötéves terv határidő előtti teljesítéséért	340
Szocialista verseny a második ötéves terv kezdetén	340
A munkások műszaki képzettségének emelése	342
A Sztahanov-mozgalom	344
A munkások és alkalmazottak anyagi és kulturális ellátása	348
Segítség a falunak	352
A második ötéves terv eredményei	354
A szovjet szakszervezetek tevékenysége a szakszervezeti mozgalom egységéért	355
Rövid összefoglalás	359
A szakszervezetek a szocialista társadalom megszilárdulásának és fejlődésének időszakában (1937-1941 júniusáig)	360
A szakszervezetek a szocializmus felépítése befejező szakaszának kezdetén	360
A szakszervezetek feladatai a szocializmus győzelmének körülményei között	360
Szervezési munka	362
A szakszervezetek a harmadik ötéves terv teljesítéséért vívott harcban	367
Termelési munka	367
A falusi munka	377
A szakszervezetek szerepe a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében	377
A munkások és alkalmazottak anyagi helyzetének javulása	378
A munkásvédelem megjavítása	380
Kulturális nevelő munka	382
A szakszervezetek szerepe a szovjet állam politikai, gazdasági és védelmi erejének megszilárdításában	82
A háborús veszély fokozódása, a Szovjetunió harca a békéért és határainak megerősítéséért	392
A szakszervezetek megalakulása a felszabadult területeken és köztársaságokban	383
A szakszervezetek részvétele az ország védelmi erejének megszilárdításában	385
A szovjet szakszervezetek nemzetközi munkája	390
Rövid összefoglalás	393
A szakszervezetek a Nagy Honvédő Háború időszakában (1941 június-1945)	395
A szakszervezetek munkájának átszervezése a háborús idők követelményeinek megfelelően	395
A háború kezdete. A lakosság magatartása a fronton és a hátországban	395
A szakszervezetek feladatai a háborúban	395
A szakszervezetek szerepe a hátország megszilárdításában és a szovjet hadsereg segítésében	398
A szakszervezetek részvétele az ipar haditermelésre való átállításában	401
A falun végzett munka	401
A szakszervezetek részvétele a honvédelmi munkában	406
Gondoskodás a szovjet hadsereg harcosairól	409
A hadirokkantak és a szovjet katonák családjainak segítése	412
Az össz-szövetségi szocialista verseny és a szakszervezetek szerepe a verseny kibontakoztatásában	415
A front helyzetének megváltozása	415
Az össz-szövetségi szocialista verseny kezdete	417
Az SZSZKT XII. teljes ülése	420
A szakszervezetek gondoskodása a dolgozók anyagi és kulturális ellátásáról a háború éveiben	421
A munkások és alkalmazottak anyagi ellátása	421
Kulturális munka	425
A szakszervezetek részvétele a háború következményeinek felszámolásában	428
A Nagy Honvédő Háború befejező szakasza	428
A szakszervezetek szerepe a felszabadult városok és falvak helyreállításában	429
A szakszervezeti szervezetek és kulturális intézményeik helyreállítása a felszabadult területeken	430
A szovjet szakszervezetek tevékenysége a Szakszervezeti Világszövetség létrehozásáért	431
Rövid összefoglalás	435
A szakszervezetek szerepe a szocialista népgazdaság újjáépítésében és fejlesztésében a háború után (1945-1953)	436
A szakszervezetek a háború utáni években	436
A Szovjetunió nemzetközi és belső helyzete	436
A szakszervezetek feladatai a háború után	440
A szakszervezetek helyzete a háború után	442
A szakszervezetek szerepe az 1945-1953. évi termelési tervek végrehajtásában	444
Termelési munka	444
A szakszervezetek X. kongresszusa	451
A tömegek megszervezése a negyedik ötéves terv határidő előtti teljesítésére	453
Harc az ötödik ötéves terv végrehajtásáért	457
A szakszervezetek segítése a mezőgazdaság fellendítésében	461
A szakszervezetek részvétele a dolgozók munka- és életkörülményeinek javításában. A szakszervezetek kulturális nevelő munkája	463
A dolgozók munkafeltételeinek javítására irányuló tevékenység	463
A munkások és alkalmazottak anyagi körülményeinek javítása	465
Kulturális nevelő munka	469
A szovjet szakszervezetek nemzetközi tevékenysége	471
Rövid összefoglalás	476
A szakszervezetek a népgazdaság nagyarányú fellendítéséért, a szocializmus felépítésének befejezéséért (1953-1958)	477
A szakszervezetek szerepe a mezőgazdaság gyors fellendítésében, az ipar műszaki fejlődésének megoldásában	477
A Szovjetunió nemzetközi helyzete 1953-1958-ban	477
A szakszervezetek részvétele a mezőgazdaság fellendítésében	477
A szakszervezetek XI. kongresszusa	479
Intézkedések az iparban	482
Az SZKP XX. kongresszusa a szakszervezetek szerepéről a kommunista építőmunkában	485
A szakszervezetek feladatai a szovjet ipar- és építésvezetés szervezete további tökéletesítésében	488
A kommunista párt és a szovjet kormány határozatai a népgazdaság irányításának megjavításáról	492
A szakszervezetek munkája az ipar- és építésvezetés új szervezetének viszonyai között	492
Az SZKP Központi Bizottságának 1957 decemberi teljes ülése a szakszervezetek munkájáról	494
A szakszervezetek szerepének növelése a gazdasági építőmunkában	499
A legfontosabb feladat a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítása	502
A nevelési és kulturális munka megjavítása	503
A szervező munka színvonalának emelése	505
A nemzetközi kapcsolatok	506
A szakszervezetek pártirányításának megjavítása	507
A szakszervezetek a XX. pártkongresszus és az SZKP 1957 decemberi határozatainak végrehajtásáért	509
A termelési munka kibontakozása	509
A szakszervezetek szerepének növekedése a dolgozók életszükségleteinek és művelődési igényeinek kielégítésében	512
A szovjet szakszervezetek nemzetközi tevékenysége	516
Rövid összefoglalás	518
A szakszervezetek a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építésének időszakában	519
A kommunista párt a szakszervezetek szerepéről és feladatairól a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában	519
A Szovjetunió szakszervezeteinek XII. kongresszusa	525
Az SZSZKT jelentése munkájáról és az SZKP XXI. kongresszusának határozatával kapcsolatos feladatok	525
A szakszervezetek alapszabályának elfogadása. A vezető szervek megválasztása	530
A szakszervezetek az első sorokban küzdenek az SZKP XXI. kongresszusa határozatainak valóra váltásáért	533
A szakszervezetek részvétele a gazdasági építőmunkában	533
A szakszervezetek gondoskodása a dolgozók kommunista neveléséről, munka- és életkörülményeinek javításáról	538
A kommunista munka brigádja és élmunkása címért folyó verseny győzteseinek össz-szövetségi tanácskozása	547
A szakszervezetek feladatai az SZKP Központi Bizottsága 1960 júliusi teljes ülésének határozataival kapcsolatban	553
Befejezés	557