Az Országos Széchényi Könyvtár programja 2002

Előszó

1802. november 25-én megalakult a Magyar Nemzeti Könyvtár, a Bibliotheca Regnicolaris.
Széchényi Ferenc gyűjteményeinek a nemzetnek történt felajánlásával egy hosszú folyamat zárult le, és vette kezdetét. Létrejött ugyanis egy központi gyűjtemény (könyvtár és múzeum), amely nyilvános intézmény, gyűjtemény szervezési és tudományos céljaiban pedig nemzeti. Az 1802-ig vezető folyamat elemeiként fontos figyelembe venni a következőket:
A 16. század közepe óta nem volt nemzeti királyunk, nem volt az országban királyi udvar, amely intézményként tudta volna felvállalni a Kárpát-medencében élők művelődési életének szervezését. Ezt a feladatot egyre tudatosabban a főúri udvarok, és a történelmi egyházak látták el. A központi könyvtárra vonatkozó elképzelések, illetve a múzeumi gondolat is ebben a körben született.
A nyilvános gyűjtemények magyarországi történetében a protestáns városok tanácsai, az egyes humanisták és humanista főurak mellett a katolikus főpapság játszották a fő szerepet. A nyilvános intézmények különleges típusa a nemzeti gyűjtemény gondolatához azonban a Kárpát-medence nemzetiségei kulturális mozgalmainak, a kulturális öntudatra ébredésnek is hozzá kellett járulnia. Ez már a felvilágosodás hatása, mint az is, hogy ebben a korszakban a magyarországi művelődési szokásokban is alapvető változások mutathatók ki. Alapvetően a kultúra demokratizálódásáról van szó, amelynek alapja a keresztény Európa, illetve az egyetemes kultúra szellemi áramlatait, kulturális szokásait is megismerhetővé tevő intézményi rendszer. Vissza