Bábolna I-II.

Előszó

200 évvel ezelőtt vásárolta meg a bábolnai földet az állam 450 ezer aranyért, Szapáry Józseftől: „ménes" intézet céljára. Azonnal a mezőhegyesi ménes és a hadsereg lovainak állományhelye és egyben a hadsereg élelmezését szolgáló szarvasmarhák és juhok legelője lett. A két évszázados történelem folyamán nem sok névváltozás történt. A II. világháború végéig „állami ménes birtoka felszabadulás után hosszú időn át „állami gazdaság", egy ideig mint az állami tulajdonú „Nemzeti Vállalatok" szektorának tagja volt, majd 1973 közepén „Mezőgazdasági Kombinát" lett.
Bábolna modernizáló aktivitásáról két és fél évvel ezelőtt mezőgazdasági hetilapunk a következőket írja: „Bármilyen meglepő Góliát-szerű üzemnagysága nem akadálya, éppen ellenkezőleg előmozdítója az intenzív gazdálkodásnak, a termelés állandó korszerűsítésének, az új keresésének, a kezdeményezéseknek (Szabad Föld 1986. febr. -22. sz. 12. old.) Közgazdasági hetilapunk: a Figyelő 1981. október 21-i számában a „Bábolnai Napok99 kapcsán egyenesen az „egyetem" jelzővel ruházza fel Bábolnát, a következőképpen fogalmazva: „Bábolna értékét jelzi, hogy a látogatók nem kíváncsi búcsújárók, hanem gazdasági vezetők és szakemberek. . . Voltak itt szép számmal külföldiek is - tanulni! Talán ezért is pontosabb lenne »napok« helyett »egyetemnek« nevezni "
Bábolna a legutóbbi három évtizedben mindig határozottan törekedett eredményeinek és hibáinak elemzésére, tapasztalatainak másoknak való átadására. Az 1963 októberében kiadott „Iparszerű baromfihús-termelés Bábolnán" című könyvecske legelső mondata a következőképpen szól erről: ,,Mindössze két év telt el azóta, hogy Bábolnán hozzáfogtunk a nagyüzemi iparszerű baromfihús- és tojástermeléshez. Mégis e rövid idő annyi eredményt, tapasztalatot ölel fel, hogy érdemesnek tartjuk leírni elsősorban azért, hogy tanulságait megszívleljék, tapasztalatainkat felhasználják azok a gazdaságok, illetve szakemberek, akik hasonló, vagy a miénknél jobb baromfiipari üzemet akarnak létesíteni gazdaságukban " A tapasztalatcserét egyenrangúak kétoldalú kommunikációs kapcsolataként, a magyar agrártermelés világszínvonalúvá fejlesztéséért kezdeményezték, szervezték és terjesztik. Világosan megfogalmazza ezt a most említett kiadvány utolsó bekezdése: „Annak érdekében, hogy az iparszerű baromfihús termelését hazánkban széles körben kiterjesszük és hizlalási eredményeinkben versenyképesek legyünk a világ legfejlettebb színvonalán termelő üzemekkel, szükségesnek tartjuk a hizlaló szakembereknek széles körű és rendszeres véleménycseréjét (88. old.) Vissza