Belkereskedelmi gazdasági műveletek könyvviteli példatára és a számlák összefüggéseinek ábrázolása

Előszó

BEVEZETŐ
Az eddig megjelent számlakeretek hivatalos kiadványai az egyes számlaosztályok, számla-csoportok, számlák és alszámlák tagozódását elvi szempontból részletesen magyarázták, azonban a számviteli dolgozók részére kevés gyakorlati útmutatást tartalmaztak. Ezért szükségét éreztük annak, hogy a Kötelező Általános Belkereskedelmi Számlakeret hivatalos magyarázata mellé oly útmutatót adjunk a belkereskedelem számvitel-dolgozóinak kezébe, mely gyakorlati példák alapján bemutatja a kereskedelemben általában előforduló gazdasági eseményeknek a Kötelező Általános Belkereskedelmi Számlakeret szabályai szerint történő könyvelését.
E könyv első része részletes példatárt tartalmaz és azt hisszük, hogy az itt bemutatott példák között a számviteli dolgozók túlnyomórészt megtalálják a gyakorlatukban előforduló gazdasági műveleteknek könyvviteli megoldását.
A leggyakrabban előforduló, egészen egyszerű műveleteket természetesen éppen úgy elhanyagoltuk, mint az 'egészen ritkán, szórványos esetben előforduló műveletek bemutatását.
A példatári rész szövegmagyarázattal készült és abban a számlák számlarendi számának és nevének megjelölésével az egyes műveletek könyvelésének menetét mutatjuk be.
Ügy éreztük azonban, hogy — mivel minden egyes előfordulható gazdasági műveletre példát feldolgozni nem állt módunkban — a számlakeret számlaosztályainak, számlacsoportjainak összefüggését is szükséges bemutatnunk. Ezért e könyv második része ezen összefüggéseket tartalmazza a gazdasági műveletek megjelölésével E táblázat lényege, hogy a kérdéses gazdasági művelet könyvelését összeg nélkül mutatja be, feltüntetve az egymással szemben álló tételek Tartozik, vagy Követel jellegét.
A könyv harmadik része a kötelezően előírt számlák túlnyomó részét foglalja magában oly formában, hogy az egyes számlák fejrovata megjelöli a kérdéses számlarendi számot és számlanevet, melyen a számlasoros könyvelést végezni kell. A Tartozik oldal feltünteti azon számlák számát és megnevezését, melyek a szóban forgó főkönyvi számla Tartozik oldalán, a Követel oldal pedig azon. számlák számát és megnevezését, melyek a főkönyvi számla Követel oldalán általában megjelennek.
PÉLDÁUL:
a 11.—15. Állóeszközök számlálnak Tartozik oldalán a következő számlák szerepelnek:
491. Megnyitó mérleg
az állóeszközök nettó értékéért
19. Értékcsökkenések
nyitás után az értékcsökkenések visszavezetéséért
161.—164. Népgazdasági beruházások folyamatban
befejezett beruházások átvezetéséért 4124. Beruházási Bank állóeszköz átadási és átvételi számla
könyvjóváírás útján átvett állóeszközök beszerzési értékéért
Követel oldalán a következő számlák szerepelnek: 4124. Beruházási Bank állóeszköz átadási és átvételi számla
könyvjóváírás útján átadott állóeszközök beszerzési értékéért 4123. Beruházási Bank állóeszközök kiselejte-zési számla
kiselejtezett állóeszközök beszerzési értékéért
19. Értékcsökkenések
évzárlatkor az értékcsökkenések átvezetéséért
492. Évi mérlegszámla
az állóeszközök záró egyenlegéért A könyv negyedik fejezetében példákat mutatunk be arra vonatkozóan, hogy a Kötelező Általános Belkereskedelmi Számlakeret kötelezően előírt számlái és alszámlái ésszerűen miként bonthatók tovább, anélkül, hogy maximalizmus hibáját követnénk el. Igyekeztünk mindazon lehetőségeket bemutatni, midőn még helyes, ha a részletezést könyvviteli vonalon eszközöljük, ezen túlmenően azonban a számlák analitikus bontása a segédkönyvelés, statisztikai és operatív számvitel feladata.
E helyen mondunk köszönetet a Közgazdaságtudományi Egyetem Számviteli Tanszékének, melynek munkatársai könyvünk második és harmadik fejezetének összeállításánál nagy segítségünkre voltak.
Budapest, 1951. március havában
Belkereskedelmi Számviteli Munkabizottság
KÉRI ZOLTÁN SZARVAS PÉTER
KONRÁD SÁNDOR SZEKELY MIHÁLY SOS GYÖRGY VADAS IMRE Vissza