Felismerni és kezelni a depressziós betegségeket a CIBA-GEIGY antidepresszívumaival

Előszó

Segítség az Ön gyógykezelésének Jobb megértéséhez
Amikor Ön az orvosával megbeszélte problémáit, megtette az első fontos lépést jó közérzetének visszaállításáért. A most következő tájékoztató segíteni fog Önnek a kezelés könnyebbé tételében.
Gyógyszerek szedése
Ügyeljen arra, hogy gyógyszerét rendszeresen és pontosan előírás szerint szedje. Az Ön betegségének a lényege az idegrendszerben zajló anyagcsere egyfajta zavara, ami ennek a gyógyszernek a segítségével rendeződik. Az Ön személyisége mindemellett érintetlen marad. Nagyon fontos, hogy sem az adagokat megváltoztatni, sem a gyógyszer szedését abbahagyni nem szabad orvosának tudta nélkül. Ha megfeledkezik a gyógyszer bevételéről, nincs értelme a következő adagot megduplázni.
A türelem szükséges és fontos
A rendelt gyógyszer sok éves tapasztalat alapján számtalan betegségre bebizonyította kitűnő hatását, bízzék benne, s így jó kilátásai lesznek arra, hogy Önnek is segíteni fog. Ellentétben a gyors hatással, ami pl. a fájdalomcsillapító gyógyszereknél tapasztalható, ez a gyógyszer hatását lassan fejti ki a teljes gyógyulásig. Egy vagy két nap múltán valószínűleg már jobban fogja magát érezni - jobban tud aludni, étvágya is javul, de a kezelés csak két-három hét múlva vezet teljes sikerhez. Vissza

Fülszöveg

Pszichiátriai exploráció
Minden olyan esetben, amikor a szomatikus panaszokkal jelentkező betegnél a tünetek fizikális/laboratóriumi leletekkel nem támaszthatók alá, a vizsgáló orvosnak nem szabad figyelmen kívül hagynia a lárváit depresszió fennállásának lehetőségét.
A depressziós szindrómát felderítendő, a legjobb módszer, ha az explorációs beszélgetés során a páciensnek ún. célzott kérdéseket teszünk fel. Ehhez nyújt segítséget az alábbi táblázat, amely ezeket a „kulcskérdéseket" tartalmazza. Természetesen nem kell minden válasznak pozitívnak lennie a depresszió diagnosztizálásához, amely kórisme 3 vagy 4 tünet megléte esetén is kimondható.
A kulcskérdések segítségével a depressziós esetek 80 %-a feltárható. Fontos, hogy a beteg már ekkor érezze megértésünket iránta. így az explorációnak már pszichoterápiás hatása is van, s ez a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának tulajdonképpen első lépése. Az esetek többségében - Flach ajánlása szerint - a beteg kezelésére 6 héttől néhány hónapig terjedő időszakban van szükség. „Egy-egy konzultációnak nem kell hosszú ideig tartania, általában elegendő 20 perc. A kezelés megkezdésekor heti két alkalomra van szükség, különösen, ha a beteg antidepresszívumot kap. Mihelyt javulás tapasztalható, - általában 3-4 hét után - elegendő a heti egy konzultáció is. A rendszeres telefoni kapcsolattartás előnyös lehet a farmakoterápia esetleges mellékhatásai miatt, illetve mert ez pótlólagos lehetőséget nyújt a hirtelen felmerülő problémák megoldására."
A depressziós epizód gyanúja különösen akkor merül fel, amikor az exploráció során kiderül, hogy a beteg már képtelen örömérzésre, majdnem minden iránt elvesztette érdeklődését, indítékszegénnyé vált. Lehmann (1973) ezt a három tünetet a depresszió „konstans magjának" tekinti, és az a meggyőződése, hogy ez a „mag" a depresszióban mindig jelen van függetlenül az adott kultúrától. A diagnózis felállításához azonban ez még nem elegendő, mivel a depressziós állapot más betegségek, fizikai kimerültség, anémia, hypertireózis stb. kísérőtünete is lehet. Egyéb pszichikai tünetek viszont megkönnyítik a diagnózist, így például a reményvesztettség és a kínzó, állandó önvád. E két tünet együtt különösen súlyos és öngyilkosságveszéllyel járó depressziót igazol.
A depressziós epizódok gyakran évszakhoz kötötten jelentkeznek. A mindig a téli hónapokban fellépő és a kora tavaszra spontán gyógyuló, ún. téli depressziókra a fokozott alvásigény, megnövekedett étvágy (főleg az édességek fogyasztása) és a nagyfokú fizikai fáradtság jellemző.
A kórelőzményben szereplő túlzottan felhangolt, vidám, aktív, tevékeny időszakok (hypománia vagy mánia), amelyek jól elkülöníthetők az egészséges állapottól, szintén a jelen panaszok depressziós eredetét erősítik meg. Ilyenkor mániás-depressziós betegség depressziós fázisáról (ún. bipoláris depresszióról) van szó.
Ha a jelen depressziós epizód során a betegnél ilyen ún. hypomániás állapot alakul ki, az antidepresszívumot néhány nap alatt csökkentsük a napi dózis felére vagy harmadára. Ismétlődő depressziós epizód, vagy bipoláris depresszió esetén a betegnek az antidepresszívum mellett ún. profilaktikus kezelésre (líthium vagy carbamazepin) is szüksége lehet. Ilyenkor, valamint három hét után sem javuló vagy szuicid veszéllyel járó depresszió eseteiben konzultáljunk pszichiáter szakorvossal. Vissza