Előszó
Részlet:
1918. október 29-én Moszkvában, a Munkás és Parasztifjúsági Szövetség I. kongresszusa
kimondta az egységes ifjúsági szövetség,a Komszomol megalakulását.
A Kongresszus felhívást...
Tovább
Előszó
Részlet:
1918. október 29-én Moszkvában, a Munkás és Parasztifjúsági Szövetség I. kongresszusa
kimondta az egységes ifjúsági szövetség,a Komszomol megalakulását.
A Kongresszus felhívást intézett az ifjúsághoz:
„...A Délvidéken érlelődő ellenforradalmat
méltóképpen visszaverjük. Egész forradalmi
erőnket az ellene vívott harcnak szenteljük.
Egyetlen lépést sem hátrálunk!"
A felhívásra az ifjúsági szervezetek tagjai hősiesen indultak harcba a proletárforradalom győzelméért. Ebben a harcban született a Komszomol.
A Komszomol részvételéről a polgárháborúban, így beszélt Sz. M. Kirov, a bolsevik párt egyik vezetője:
„...Mi bolsevikok, általában a nép emberei,
tudunk harcolni, életünket sem kíméljük...
Nyíltan meg kell mondanom elvtársak:
néha bizony irigykedve néztük azokat
a hősöket, akiket akkoriban
a Komszomol adott."
A Komszomol szerepének növekedésére jellemző, hogy a polgárháború éveiben taglétszáma 22 ezerről 482 ezerre nőtt. 1922-től az intervenció és a polgárháború befejezése után a háborús károk helyreállításával elkezdődött a szocialista
társadalom építésének korszaka. A szovjet fiatalok kommunista nevelésének
első eredményeit mutatták meg ezek az évek. A komszomolisták szabad idejükben is tömegesen vettek részt a nagy építkezéseken és a termelés fejlesztésében.
1928-ban a Szovjet Kormány a szovjet hadsereg fennállásának 10. évfordulóján, a Vörös Zászló Rend-del tüntette ki a Komszomolt, a külföldi intervenció és a polgárháború időszakában végzett harci szolgálataiért.
Vissza