1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Hidrológiai eljárások útmutatója I-II.

Fordító
Grafikus
Lektor

Kiadó: Országos Vízügyi Hivatal
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 683 oldal
Sorozatcím: Nemzetközi vízgazdálkodási sorozat
Kötetszám: 2
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN: 963-602-070-1
Megjegyzés: Harmadik kiadás. Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Meteorológiai Világszervezet /WMO/ tevékenységének egyik célja, hogy előmozdítsa a meteorológiai és hidrológiai észlelések szabványosítását, valamint biztosítsa az észlelési adatok és... Tovább

Előszó

A Meteorológiai Világszervezet /WMO/ tevékenységének egyik célja, hogy előmozdítsa a meteorológiai és hidrológiai észlelések szabványosítását, valamint biztosítsa az észlelési adatok és statisztikai jellemzőik egységes közreadását. E célt szem előtt tartva, a Meteorológiai Világkongresszus időről-időre Műszaki Szabályozásokat /Technical Regulations/ fogad el, amelyekben rögziti a WMO-tagországok által követendő meteorológiai és gyakorlati hidrológiai módszereket, eljárásokat. Ezeket a Műszaki Szabályozásokat számos Útmutató /G-uide/ egésziti ki. Ezek részletesebben ismertetik azokat az eljárásokat, módszereket és előírásokat, amelyeket a tagországok - egyrészt a Műszaki Szabályozásokkal összhangban lévő tevékenységeik megszervezése és folytatása, másrészt meteorológiai és hidrológiai szolgálatuk fejlesztése során - célszerűen alkalmazhatnak.
A jelen kiadvány összeállítását a WMO Hidrológiai Bizottságának 1961 áprilisában, Washingtonban tartott első ülése kezdeményezte, felismerve a Hidrológiai Eljárások Út- mutatója iránti sürgető igényt. Ez az ülés elfogadta a tervezett kiadvány ideiglenes tartalomjegyzékét és a kiadvány összeállítását célzó bizonyos intézkedéseket is tett. Ezek egyikeként munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata az egyes szakértők és más munkacsoportok által összeállítandó fejezetek anyagainak koordinálása és fogalmazványi szinten való összedolgozása volt. E munkacsoportot M.A. Kohler /USA/, a Hidrológiai Bizottság akkori elnöke vezette, tagjai pedig a következő szakértők voltak: J.P. Bruce /Kanada/, R.W. Carter /USA/, E.G. Popov professzor /Szovjetunió/, A.F. Rainbird /Ausztrália/ és J.A. Rodier /Franciaország/. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ XXVII
ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ XXX
I. KÖTET
1, FEJEZET: Általános tudnivalók 1
1.1 Az Útmutató tárgyköre 1
1.2 Az Útmutató célja és felépítése 2
1.3 Mértékegységek és jelölések 5
1.4 A hidrológiai szolgálatok tevékenységi köre. 6
1.4.1 Az alapadatokkal kapcsolatos tevékenységek . 8
1.4.2 A vízkészletekről szóló jelentések 10
1.4.3 Hidrológiai előrejelzések. 10
1.4.4 Elemző és tervezési tanulmányok. 11
1.4.5 Kutatás 12
1.4.6 Oktatás 12
1.3 A hidrológiai és meteorológiai szolgálatok szervezete 12
1.5.1 Meglévő szervezeti formák. 12
1.5.2 A szervezet tervezésének technikai kérdései. 14
1.5.3 A hidrológiai és a meteorológiai szolgálat ajánlott szervezete 16
1.6 Az operativ hidrológia ajánlott módszerei és eljárásai 17
2. FEJEZET: Észlelési műszerek és módszerek. 33
2.1 Csapadék 33
2.1.1 Általános követelmények 33
2.1.2 Az észlelőállomások elhelyezése 33
2.1.3 Nem-regisztráló csapadékmérők 36
2.1.3.1 Általános tudnivalók 36
2.1.3.2 Szokványos csapadékmérők 37
2.1.3.3 Csapadékgyűjtők 38
2.1.3.4 Mérési módszerek 39
2.1.3.5 A leolvasás hibái és pontossága 41
2.1.4 Csapadékirók 42
2.1.4.1 Általános tudnivalók 42
2.1.4.2 Sulymérésen alapuló csapadékirók 42
2.1.4.3 Uszós csapadékirók 43
2.1.4.4 Billenőedényes csapadékirók. 44
2.1.4.5 Csapadékintenzitás-regisztrálók. 45
2.1.4.6 A regisztrálás módszerei 45
2.1.5 Hótömeg 46
2.1.5.1 A hótakaró vastagsága 47
2.1.5.2 A hó viz-egyenértéke 48
2.1.6 A csapadék észlelése radarral 49
2.1.6.1 Általános tudnivalók 49
2.1.6.1.1 A radar hidrológiai alkalmazásai 49
2.1.6.1.2 Az időjárás-jelzésben használt radarfrekvenciák 50
2.1.6.2 A radar-csapadék egyenlet 50
2.1.6.3 A mérésekre ható tényezők 51
2.1.6.3.1 A csapadék tipusa 51
2.1.6.3.2 A radar látómezejének tágassága. 52
2.1.6.3.3 A sugárnyaláb refrakciósa. 53
2.1.6.3.4 Atmoszférikus csillapitás 53
2.1.6.3.5 A hatótávolság csökkentése 54
2.1.6.4 Módszerek és eljárások 55
2.1.6.4.1 Fényképezési módszerek 55
2.1.6.4.2 Manuális eljárások 58
2.1.7 Műholdas észlelések 58
2.1.8 Harmat 58
2.2 Hótakaró 61
2.2.1 Általános tudnivalók 61
2.2.2 A hótakaró viz-egyenértéke 61
2.2.2.1 Hófelvételi szelvények 62
2.2.2.1.1 A hófelvételi szelvények kiválasztása. 62
2.2.2.1.2 Mérési pontok 63
2.2.2.1.3 Hómintavevő készülék 64
2.2.1.1.4 A hómintavétel módja 68
2.2.3 A hótakaró vastagsága és kiterjedése 69
2.2.3.1 Mérés kalibrált hócölöpökkel 70
2.2.3.2 Mérés hómintavevővel 70
2.2.3.3 Mérés fotogrammetrikus módszerekkel 70
2.2.3.3.1 Légifényképezés 70
2.2.3.3.2 Földi fényképezés 71
2.2.3.3.3 Műholdakról készült fényképek 71
2.2.4 Izotópos hó takar ó-mérés 72
2.2.4.1 Izotópos hómérés függőleges irányban . 72
2.2.4.2 Izotópos hómérés vízszintes irányban 73
2.2.5 Hópárnák 74
2.2.6 Hómérés a természetes gammasugárzás felhasználásával 75
2.2.6.1 Légi észlelés 75
2.2.6.2 Földi észlelés 76
2.3 Párolgás és evapotranspiráció 77
2.3.1 Általános tudnivalók . 77
2.3.2 Kádpárolgás 77
2.3.2.1 A kádak ismertetése 79
2.3.2.2 Segédberendezések 79
2.3.2.3 A párolgásmérő állomások kialakitása 80
2.3.2.4 Az észlelés módja 81
2.3.3 Talajpárolgásmérők és liziméterek 82
2.3.3.1 A párolgásmérők ismertetése 84
2.3.3.2 Segédfelszerelések 88
2.3.3.3 A talajpárolgásmérő állomások helyének kijelölése 88
2.3.3.4 A kopár és a beültetett talaj párolgásának észlelési módszerei 89
2.4 Hópárolgásmérők 90
2.3.5 Közvetett módszerek 90
2.3.5.1 Általános tudnivalók 90
2.3.5.2 Napsugárzás 91
2.3.5.3 Hosszuhullámu sugárzás. 91
2.3.5.4 Léghőmérséklet 92
2.3.5.5 A vizfelszin hőmérséklete 93
2.3.5.6 Légnedvesség vagy páranyomás 93
2.3.5.7 Szél 93
2.3.5.8 Több elemet észlelő műszerek 94
2.4 Folyók, tavak és tározók vízszintje 95
2.4.1 Általános tudnivalók 95
2.4.1.1 A vizszintészlelő állomások célja 95
2.4.1.2 Meghatározás 95
2.4.1.3 Az észlelés helyének megválasztása 95
2.4.2 Vizmércék 96
2.4.2.1 Nem-regisztráló vizmércék 96
2.4.2.2 Rajzoló vizmércék 96
2.4.3 A vizállásészlelés módszerei. 99
2.4.3.1 A mérce nullpontjának meghatározása 99
2.4.3.2 Rajzoló vizmérce 99
2.4.3.3 Rajzoló vizmércék téli üzeme 100
2.4.4 A vizállásészlelések gyakorisága 101
2.5 Vizhozammérés 102
2.5.1 Általános tudnivalók. 102
2.5.2 Vizhozammérés sebességmérő szárnnyal 102
2.5.2.1 A mérőszelvény kiválasztása 102
2.5.2.2 Keresztszelvényfelvétel 103
2.5.2.2.1 Felszerelés 103
2.5.2.2.2 A fűggélyek kiosztása 104
2.5.2.2.3 A szélesség mérése. 104
2.5.2.2.4 Mélységmérés. 104
2.5.2.3 Sebességmérés 107
2.5.2.3.1 Sebességmérő műszerek 107
2.5.2.3.2 Mérési módszerek. 108
2.5.2.4 A vizhozam kiszámitása. 110
2.5.2.4.1 Numerikus módszerek 112
2.5.2.4.2 Grafikus módszerek. 113
2.5.2.5 Vizhozammérés jég alatt 114
2.5.2.5.1 A mérési szelvény kiválasztása. 114
2.5.2.5.2 Felszerelés 115
2.5.2.5.3 Vizhozammérés jég alatt 117
2.5.2.5.4 A vizhozam kiszámitása. 119
2.5.2.6 A vizhozammérések pontossága. 119
2.5.3 Vizhozammérés uszós módszerrel. 119
2.5.3.1 A mérési keresztszelvények kiválasztása 120
2.5.3.2 Az úszók tipusai 120
2.5.3.3 A mérés lebonyolitása 120
2.5.3-4 A sebesség kiszámitása. 121
2.5.3.5 A vizhozam kiszámitása 122
2.5.4 Vizhozammérés higitásos módszerrel 122
2.5.4.1 Általános követelmények 123
2.5.4.2 A mérőhely kiválasztása 124
2.5.4.3 Nyomjelző anyagok és az észlelőberendezés 124
2.5.4.3.1 Nátriumklorid 125
2.5.4.3.2 Nátriumbikromát 125
2.5.4.3.3 Radioaktiv elemek 125
2.5.4.4 A vizhozam kiszámitása. 125
2.5.5 A mért vizhozamhoz tartozó vizállás meghatározása 126
2.5.6 Vizhozammérés közvetett módszerekkel 127
2.5.6.1 Általános tudnivalók 127
2.5.6.2 Terepi felvétel 128
2.5.6.2.1 Felderítés 128
2.5.6.2.2 Topográfiai felvétel 128
2.5.6.3 Irodai munka 129
2 5.6.4 Vizhozammeghatarozás a vizszintesés és a keresztszelvény-terület alapján 129
2.5.6.5 Vízhozammeghatározás átereszen való átfolyás alapján 129
2.5.6.6 Vizhozammérés szűkületekben 130
2.5.6.7 Yizhozammeghatározás duzzasztómüvön vagy közlekedési töltésen való átbukás alapján 131
2.6 Vizhozamészlelő állomások . 132
2.6.1 A vizhozamészlelő állomások rendeltetése. . 132
2.6.2 A szelvény kiválasztása 132
2.6.3 Természetes és mesterséges mérőszelvények . 133
2.6.4 Mérőmütárgyak 133
2.6.5 Vizhozamgörbék 139
2.6.5.1 A vizhozamgörbe állandósága 139
2.6.5.2 A vizhozammérések gyakorisága 140
2.6.5.3 A jégtakaró alatti vizhozam 141
2.7 Hordalékhozam 141
2.7.1 A mérőhely kiválasztása 142
2.7.2 A lebegtetett hordalék mérése 142
2.7.2.1 Mintavevő berendezések. 142
2.7.2.2 A mintavétel módja. 143
2.7.2.3 A hordaléktöménység meghatározása 144
2.7.2.4 A lebegtetett hordalékszállitás kiszámitása 144
2.7.2.5 A lebegtetett hordalékszállitás folyamatos észlelése 145
2.7.3 A görgetett hordalék mérése 145
2.7.3.1 Hordalékfogó berendezés 145
2.7.3.2 A mintavétel módja 145
2.7.3.3 A görgetett hordalékhozam kiszámitása 146
2.7.3.4 A görgetett hordalékhozam folyamatos
2.8 Vízhőmérséklet . 147
2.8.1 Általános tudnivalók 147
2.8.1.1 A vizhőmérséklet-mérések célja 147
2.8.1.2 Felszíni vizek hőmérsékleti viszonyai. 148
2.8.1.2.1 Tavak. 148
2.8.1.2.2 Vizfolyások 150
2.8.1.3 Pontossági követelmények 151
2.8.2 A pontról-pontra történő hőmérsékletmérés műszerei 152
2.8.2.1 Hagyományos és "billenős hőmérők 152
2.8.2.2 Hőmérsékletmérés vizmintavétellel. 153
2.8.2.3 Elektromos hőmérők 154
2.8.3 A folyamatos hőmérsékletészlelés műszerei. 155
2.8.3.1 Mechanikus műszerek. 155
2.8.3.2 Elektromos műszerek. 157
2.8.4 A mérés módja 159
2.8.4.1 Hitelesítés 159
2.8.4.2 A sugárzás okozta hiba 159
2.8.4.3 Vizhőmérsékletmérés jégről 160
2.8.5 Infravörös sugárzáshőmérők 160
2.8.6 Vizhőmérsékletmérés a tavak és tározók párolgásának meghatározása érdekében . 161
2.9 Folyók, tavak és tározók jégviszonyai. . . 162
2.9.1 Általános tudnivalók 162
2.9.2 A jégjárás elemei 162
2.9.3 Észlelési módszerek 163
2.9.4 Az észlelések időpontja és sűrűsége 163
2.10 Talajnedvesség 163
2.10.1 Általános tudnivalók 163
2.10.2 Sulyméréses módszer 164
2.10.2.1 Mintavétel i65
2.10.2.2 Mintavevő berendezések. 166
2.10.2.2.1 Talajfuró 166
2.10.2.2.2 Talajkiszuró henger 166
2.10.3 Elektromos ellenállásmérésen alapuló módszer 168
2.10.4 Tenzióméteres módszer 170
2.10.5 Neutronos módszer 172
2.10.5.1 Műszerek 172
2.10.5.2 Hitelesítés 173
2.10.5.3 A módszer pontossága és alkalmazási köre 174
2.10.6 Gammasugaras módszer 174
2.11 Talajvizszint 176
2.11.1 Bevezetés 176
2.11.2 Észlelési módszerek 177
2.11.2.1 Kézzel működtetett műszerek 177
2.11.2.2 Automatikus regisztrálóberendezések. 182
2.11.2.3 Az észlelések gyakorisága. 185
2.11.2.4 Magassági alappontok 186
2.11.3 A talajvízészlelő kutak kiválasztása 186
Hivatkozott irodalom 187
További ajánlott irodalom 190
3. FEJEZET: Észlelőhálózatok tervezése 201
3.1 Észlelőhálózatok tervezésének általános elvei 201
3.1.1 Általános követelmények 201
3.1.2 Az optimális észlelőhálózat 203
3.1.3 A minimális észlelőhálózat. 205
3.1.4 Meglévő állomások optimális felhasználása a minimális észlelőhálózat kialakításában 207
3.1.5 A minimális észlelőhálózat továbbfejlesztése 207
3.1.6 Az észlelőhálózat-sűrűség meghatározása során figyelembeveendő adatok 208
3.1.6.1 Csapadék és hótakaró. 209
3.1.6.2 Vízfolyások vízállása és vízhozama; tavak és tározók vízállása .
3.1.6.3 Párolgás és evapotrarispiráció 210
3.1.6.4 Hordalékszállitás és feliszapolódás . . 210
3.1.6.5 Kémiai vizminőség 210
3.1.6.6 Vízhőmérséklet. 211
3.1.6.7 Folyók, tavak és tározók jégtakarója. . 211
3.1.6.8 Vizfolyásmedrek benőttsége. 211
3.1.6.9 Talajnedvesség és talajviz 212
3.1.7 A gyűjtendő adatok minősége 212
3.2 A minimális észlelőhálózat sűrűsége 213
3.2.1 Az észlelőhálózat sűrűségére ható tényezők. 213
3.2.2 Meteorológiai észlelőhálózatok sűrűségének alsó határa 215
3.2.2.1 Csapadékmérőhálózat 215
3.2.2.1.1 A minimális hálózat sűrűsége 215
3.2.2.1.2 A csapadékmérő állomások telepítésére és használatára vonatkozó néhány általános utasitás áttekintése. 219
3.2.2.2 Hómérés 221
3.2.2.3 A minimális észlelőhálózat párolgásmérő állomásai 222
3.2.3 Minimális sűrűségű vízrajzi észlelőhálózat. 223
3.2.3.1 Vizhozam 224
3.2.3.1.1 Általános megfontolások a vizhozamészlelő hálózatokkal kapcsolatban 224
3.2.3.1.2 Minimális észlelőhálózat 225
3.2.3.1.3 A vizhozammérő állomások telepítésére és használatára vonatkozó néhány általános utasitás áttekintése. 228
3.2.3.2 Folyók, tavak és tározók vízállása. 230
3.2.3.2.1 Folyók vizállása 230
3.2.3.2.2 Tavak és tározók vizállása 231
3.2.3.3 Hordalékszállitás és feliszapolódás 231
3.2.3.4 Kémiai vizminőség 232
3.2.3.5 Vizhőmérséklet 233
3.2.3-6 Folyók és tavak jégtakarója 233
3.3 Törzsállomások és táj jellemző vízgyűjtők beillesztése az észlelőhálózatba 234
3.3.1 Törzs állomás ok 234
3.3.2 Táj jellemző vízgyűjtők. 234
Irodalom 255
4. FEJEZET: Az adatok gyűjtése, feldolgozása és közreadása 238
4.1 Bevezetés . 238
4.2 Adatgyűjtés 239
4.2.1 Észlelési eljárások 239
4.2.1.1 Az észlelések gyakorisága és időpontja. 239
4.2.1.2 Az észlelői jelentés alakja és a regisztrátumok kiértékelése 240
4.2.1.2.1 Nem-regisztráló észlelőállomások. 240
4.2.1.2.2 Regisztráló észlelőállomások 241
4.2.1.3 Észlelői utasítások 244
4.2.2 A hidrológiai észlelések továbbítása. 246
4.2.2.1 Általános tudnivalók 246
4.2.2.2 Az adattovábbító rendszer kiválasztásánál figyelembeveendő szempontok 248
4.2.2.3 Az adattovábbítás technikája. 249
4.2.2.4 Adattovábbító rendszerek. . 250
4.2.2.5 Vevőrendszerek. 251
4.2.3 Minőségi ellenőrzés 252
4.2.3.1 Állomásellenőrzés 252
4.2.3.2 Előzetes adatellenőrzés 254
4.2.3.4 A minőségellenőrzés eredményei. 260
4.2.4 Az adatok tárolása és rendezése 261
4.3 Vizhozamszámitása . 264
4.3.1 A napi középvizállás kiszámitása 264
4.3.2 A középvizhozam számitása . 266
4.3.3 A jégtakaró alatti középvizhozam számitása . 267
4.3.3.1 A duzzasztásos módszer 267
4.3.3.2 A vizhozaminterpolálás módszere 268
4.3.3.3 A korrigált vizhozamok módszere. 268
4.3.3.4 A hatékony vizállás módszere 268
4.3.3.5 A recessziós görbe módszere. 269
4.3.3.6 A korrekciós tényező módszere 269
4.3.3.7 Általános megjegyzések 270
4.3.4 A vizhozamadatok minőségi ellenőrzése. 270
4.4 Különleges adatok gyűjtése 272
4.4.1 A különleges adatgyűjtés szükségessége 272
4.4.2 A záporcsapadék mérése "vödör-ügyelettel". 272
4.4.3 Meteorológiai radarral észlelt adatok. 273
4.4.4 Szélsőséged vizállások és vizhozamok 274
4.5 Adatfeldolgozás 274
4.5.1 Általános módszerek 275
4.5.1.1 Statisztikai eljárások 275
4.5.1.2 Térképek 275
4.5.2 A fontosabb hidrometeorológiai elemekre vonatkozó észlelések szokásos feldolgozása 278
4.5.2.1 Területi csapadék 278
4.5.2.2 Lefolyás 279
4.5.2.3 Párolgás 28o
4.5.2.4 Talajnedvesség 282
4.5.2.5 Hótakaró 282
4.5.2.6 A pozitiv és negativ középhőmérsékletü napok hőösszegeinek táblázata 283
4.5.2.7 A vizgyüjtők megelőző állapotát jellemző mutatók. 283
4.5.2.8 Jégtakaró 284
4.6 Az adatok közreadása 284
4.6.1 A közreadás célja 284
4.6.2 A hidrológia igényei 285
4.6.3 A közreadás gyakorisága 288
4.6.4 A publikációk tartalma és felépítése . 289
Hivatkozott irodalom 294
További ajánlott irodalom. 295
II. KÖTET
5. FEJEZET: Hidrológiai számítások 3oo
5.1 Bevezetés. 300
5.1.1 A hidrológiai számitások módszerei 300
5.1.2 E fejezet tárgyköre. 301
5.2 A csapadékadatok kiértékelése. 302
5.2.1 Bevezetés 302
5.2.2 Az adatok kiigazítása. 303
5.2.2.1 Az észlelés rögzített bázisidőszaka. 304
5.2.2.2 A kettős összegzőgörbéken alapuló elemzés 306
5.2.2.3 A hiányzó adatok interpolálása 308
5.2.3 Területi eloszlás 308
5.2.3.1 Izohiétás térképek 308
5.2.3.2 A fiziográíiai hatások értékelése. . 309
5.2.4 Az adott vízgyűjtőre hullott csapadék átlagos magassága 310
5.2.4.1 A számtani középérték 311
5.2.4.2 A sokszög-módszer. 312
5.2.4.3 Az- izohiétákon alapuló módszer 314
5.2.4.4 Az átlagos százalékon alapuló módszer. 314
5.2.4.5 A szintvonalakon alapuló módszer 315
5.2.5 Záporcsapadékok vizsgálata 316
5.2.5.1 Összegzőgörbék 317
5.2.5.2 A csapadékösszeg, a terület és az időtartam kapcsolatának meghatározása 318
5.2.5.3 A legnagyobb lehetséges csapadék /LLCs/. 320
5.2.5.3.1 Az LLCs becslésének módszerei 320
5.2.5.3.2 Előzetes becslések 322
5.2.5.3.3 A méretezés alapjául veendő esőidőtartam megválasztása 323
5.2.5.3.4 A részvizgyüjtők kiválasztása 323
5.2.5.3.5 Záporáthelyezés 324
5.2.5.3.6 A jelentősebb záporok kiválasztása és elemzése. 326
5.2.5.3.7 A kiválasztott záporok maximálása . 327
5.2.5.3.8 A záporokat jellemző izohiéta-alakzatok tájolása. 327
5.2.5.3.9 A helyszinen észlelt és az áthelyezett záporok összehasonlítása. 328
5.2.5.3.10 A becsült értékek régión belüli összhangja 328
5.2.5.3.11 A záporok időbeli áthelyezése. 329
5.2.5.3.12 Becslés adathiány esetén 329
5.2.6 A csapadék gyakorisága 333
5.2.6.1 Pontbeli csapadék 334
5.2.6.1.1 Statisztikai sorozatok és az ismétlődési időszak. 334
5.2.6.1.2 Számitási módszerek 336
5.2.6.1.3 Az adatoknak rögzitett időtartamokra való átszámitása 350
5.2.6.1.4 A pontbeli csapadék-gyakorisági értékek közvetett becslése. 351
5.2.6.1.5 A legnagyobb észlelt csapadékösszegek . 356
5.2.6.2 Területi csapadék 356
5.2.6.3 Általánosított csapadék-idősorok. . 359
5.2.6.4 A szárazság mértéke 360
5.2.7 A csapadék intenzitása 360
5.2.7.1 Pontbeli csapadék 360
5.2.7.1.1 Az intenzitás és időtartam közötti kapcsolatot jellemző görbék és tapasztalati képletek 360
5.2.7.1.2 A tapasztalati képletek alkalmazásának. korlátai 361
5.2.7.1.3 A csapadékintenzitás előfordulásának időbeli helyzete. 362
5.2.7.2 Területi csapadék 362
5.2.8 Hóolvadás 363
5.2.8.1 A pontbeli hóolvadás elmélete 364
5.2.8.2 A. vízgyűjtőről esőmentes időszakban hóolvadásból származó vízmennyiség becslése 369
5.2.8.3 A vízgyűjtőről esővel egyidejű hóolvadásból származó vízmennyiség becslése 374
5.2.8.4 A hóolvadásből származó vizbevétel becslése 375
5.2.8.5 A hótakaró párologtatása 378
5.2.8.6 Az eső és a hóolvadás összegének lehetséges legnagyobb értéke 379
5.2.8.6.1 Bevezetés 379
5.2.8.6.2 A hófelhalmozódás legnagyobb lehetséges értéke 380
5.2.8.6.3 A hóolvadás becslése 381
5.3 A vizhozamadatok kiértékelése. 382
5.3.1 Az adatok kiigazítása. 382
5.3.2 Területi eloszlás 384
5.3.2.1 Az évi közepes lefolyás térképei 385
5.3.2.2 A közepes lefolyás meghatározása csapadék- és hőmérséklet-adatokból 386
5.3.2.3 Állomások közötti kapcsolatok. 391
5.3.2.4 A meghosszabbított adatsor hatékony hossza 394
5.3.3 A lefolyásösszeg időbeli eloszlása 395
5.3.3.1 Bevezetés. 395
5.3.3.2 Az egységárhullám. 396
5.3.3.2.1 Meghatározás 396
5.3.3.2.2 Az egységárhullám előállítása észlelt vízhozamadatokból 396
5.3.3.2.3 Az egységárhullám előállítása szintetikus módszerrel 401
5.3.3.2.4 Az egységárhullára időtartamának átszámítása 403
5.3.3.2.5 Az egységárhullám felhasználása. 404
5.3.3.3 Az izokrón-raódszer 404
5.3.4 Árhullám-áthelyezés 408
5.3.5 Kisvizhozamok elemzése 412
5.3.5.1 Vizhozamtartóssági görbék 413
5.3.5.2 A kisvizhozamok gyakorisága. 415
5.3.5.3 Aszályos időszakok statisztikai elemzése 417
5.3.5.4 Recessziós görbék elemzése . 418
5.3.6 Az árvizek gyakorisága 421
5.3.6.1 Egyes állomások adatainak elemzése 421
5.3.6.1.1 A csucsvizhozam 421
5.3.6.1.2 Az árvizek statisztikai elemzése 422
5.3.6.2 Az árvizi jellemzők regionális általánosítása .422
5.3.7 Hosszúidejű trendek. 426
5.4 Párolgás és evapotranspiráció. 428
5.4.1 A tavak és tározók párolgásának számítása. 428
5.4.1.1 A vizliáztartási módszer 428
5.4.1.1.1 Érkező és távozó vízmennyiség. . 430
5.4.1.1.2 Csapadék 430
5.4.1.1.3 Nettó szivárgás és partmenti tározódás . 430
5.4.1.1.4 Készletváltozás 431
5.4.1.2 Az energiaháztartási módszer 431
5.4.1.2.1 Napsugárzás. . 432
5.4.1.2.2 Visszavert napsugárzás 433
5.4.1.2.3 A légkörből érkező hosszúhullámú sugárzás 433
5.4.1.2.4 Visszavert hosszuhullámu sugárzás. 433
5.4.1.2.5 A viztest által kibocsátott sugárzás 433
5.4.1.2.6 Nettó sugárzás 434
5.4.1.2.7. A felhalmozott energia megváltozása 434
5.4.1.2.8 A viztestböl érzékelhető hőként elvezetett energia 435
5.4.1.2.9 A párolgás 436
5.4.1.3 Az aerodinamikai módszer 437
5.4.1.3.1 Az N együttható értéke 438
5.4.1.3.2 Szélsebesség 441
5.4.1.3.3 A vizfelszin hőmérséklete 441
5.4.1.3.4 A légnedvesség vagy a levegő páranyomása 441
5.4.1.4 Az aerodinamikai és az energiaháztartási egyenletek kombinációja. 441
5.4.1.5 A kádpárolgási adatok extrapolációja 446
5.4.2 Vízgyűjtőterületek evapotranspirációjának becslése 450
5.4.2.1 Potenciális evapotranspiráció. 450
5.4.2.2 Tényleges evapotranspiráció 451
5.4.2.3 A vizháztartási módszer. 451
5.4.2.3.1 Csapadék 452
5.4.2.3.2 Vizhozam . . 452
5.4.2.3.3 Készletváltozás, 452
5.4.2.3.4 Mélységi szivárgás 453
5.4.2.4 Az energiaháztartási módszer . 453
5.4.2.5 Az aerodinamikai módszer 454
5.5 Csapadék-lefolyás és hóolvadás-lefolyás kapcsolatok 454
5.5.1 Bevezetés 454
5.5.2 Regressziószármitás 455
5.5.3 Záporokból származó lefolyás 456
5.5.3.1 A megelőző nedvességindex mészére. .457
5.5.3.2 Az alapvizhozam kezdeti értéke, mint a csapadék-lefolyás kapcsolat egyik mutatója 460
5.5.3.3 A talajnedvesség számbavételének módjai. 462
5.5.4 A rövid időtartamú hóolvadásből származó lefolyás 465
5.5.4.1 Sikvidéki területek 465
5.5.4.2 Hegyvidéki területek 466
5.5.5 Havi, évszakos és évi vizmérleg 467
5.5.5.1 Havi és évszakos vizmérleg. 467
5.5.5.2 Évi vizmérleg 469
Hivatkozott irodalom 470
További ajánlott irodalom 479
6. FEJEZET: Hidrológiai előrejelzés 491
6.1 Bevezetés 491
6.2 Hidrológiai előrejelzések és riasztások . . 495
6.2.1 Általános tudnivalók. . 495
6.2.2 A hidrológiai előrejelzések osztályozása. . 495
6.2.2.1 A vizjárás előrejelzett elemei. 496
6.2.2.2 Az előrejelzés időelőnye. 496
6.2.2.3 Előrejelzési módszerek 498
6.2.2.4 Az előrejelzés felhasználási területe . 499
6.3 Hidrológiai előrejelző szolgálatok 500
6.3.1 Tevékenységi körök 500
6.3.2 Szervezet 500
6.3.3 Az információk gyűjtése és az előrejelzések, riasztások kiadása. 502
6.3.4 Adatigény 503
6.3.4.1 Bevezetés 503
6.3.4.2 Az előrejelzés bemenő adataiként igényelt észlelési elemek. 504
6.3.4.3 Az adatmérés pontossága és gyakorisága. 506
6.3.4.4 Az előrejelzési eljárások kidolgozásához igényelt adatok 506
6.3.4.4.1 Bevezetés 506
6.3.4.4.2 Eső 507
6.3.4.4.3 Hó 507
6.3.4.4-4 Vízszint és vízhozam . .510
6.3.4.4.5 Egyéb adatok 511
6.3.4.5 Adatgyűjtés operatív célokra . 511
6.3.4.6 A radar-észlelések felhasználása a hidrológiai előre .jelzésben 512
6.3.4.7 A meteorológiai műholdak szolgáltatta hó és jégészlelések hasznosítása a hidrológiai előrejelzésben, 515
6.3.4.7.1 Általános tudnivalók 515
6.3.4.7.2 A hótakaró felismerése .516
6.3.4.7.3 A hó-határvonal felismerése. 516
6.3.4.7.4 A hó-határvonal mozgásának számítása hegyvidéki vízgyűjtők esetében 517
6.3.5 A hidrológiai előrejelző szolgálatok műszaki felszerelése . 518
6.3.6 A hidrológiai információk, előrejelzések és riasztások közreadása. 520
6.4 Előrejelzési módszerek 521
6.4.1 Bevezetés 521
6.4.2 A hóolvadásből származó lefolyásösszeg előrejelzése 522
6.4.2.1 Évszakos hóolvadás-előrejelzés síkvidéken 522
6.4.2.1.1 Általános tudnivalók 522
6.4.2.1.2 A hóolvadásből származó évszakos lefolyás meghatározása 526
6.4.2.1.3 A teljes vízkészlet meghatározása. .526
6.4.2.1.4 A beszivárgás! kapacitás mutatói 528
6.4.2.1.5 Tapasztalati vizháztartási kapcsolatok a hóolvadásből származó évszakos lefolyás előrejelzésére 529
6.4.2.2 Évszakós hóolvadás-előrejelzés hegyvidéken 531
6.4.2.2.1 Általános tudnivalók 531
6.4.2.2.2 A hófelhalmozódási index meghatározása a hószelvény-felvételi adatokból. . . . 536
6.4.2.2.3 A hófelhalmozódási index meghatározása csapadékadatokból 536
6.4.2.2.4 A hóolvadás! időszak havi középvizhozamainak előrejelzése 540
6.4.2.3 Az évi lefolyás előrejelzése. 541
6.4.3 Vízállás- és vizhozam-előrejelzés 542
6.4.3.1 A lefolyás előrejelzése korábbi vízhozamból. 542
6.4.3.1.1 Általános tudnivalók 542
6.4.3.1.2 Évszakos vizhozam-előrejelzések 544
6.4.3.1.3 Havi vizhozam-előrejelzések 546
6.4.3.2 Árviz-előrejelzések . 550
6.4.3.2.1 Általános tudnivalók 550
6.4.3.2.2 Csapadék-lefolyás kapcsolatok 551
6.4.3.2.3 Szintetikus lefolyásmodellek 552
6.4.3.2.4 Hozzáfolyás-értékek becslése vízrajzi adatokból 553
6.4.3.2.5 Az árhullám lefolyásösszegből való előrejelzése 555
6.4.3.2.6 Az árhullám áthelyezése alsóbb szelvénybe 555
6.4.3.2.7 Rövididejű vizhozam- és vizállás-előrejelzés kapcsolati függvényekkel 555
6.4.3.2.8 Az évszakos csucsvizállás és csucsvizhozam előrejelzése 561
6.4.3.3 Tavak vízállásának előrejelzése 562
6.4.3.3.1 Általános tudnivalók 562
6.4.3.3.2 Tavak vizbevétele és legnagyobb vízállása 563
6.4.3.3.3 Szél-okozta viztorlódás és "seiche" . . 565
6.4.4 Jég-előrejelzés 565
6.4.4.1 Általános tudnivalók 565
6.4.4.2 Az uszó jégtáblák megjelenésének rövididejü előrejelzése 566
6.4.4.3 Hosszúidejű jég-előrejelzés 570
6.4.4.4 A jégzajlás megindulásának rövididejű előrejelzése- 571
6.5 A hidrológiai előrejelzések közreadási módja, értékelése és ellenőrzése 573
6.5-1 A hidrológiai előrejelzések közreadási módja 573
6.5.1.1 Általános tudnivalók. . 573
6.5.1.2 A konfidencia-tartományok meghatározása 574
6.5.1.3 Feltételes valószínűségi eloszlások 576
6.5.2 Az előrejelzési módszerek értékelése. 576
6.5.2.1 Általános követelmények 576
6.5.2.2 Az előrejelzési módszerek értékelésének alapelvei 577
6.5.2.3 Az előrejelzési módszerek hatékonyságának és megbízhatóságának kritériumai. . 579
6.5.3 Az operatív előrejelzések ellenőrzése 579
6.5.4 A meteorológiai és a hidrológiai előrejelzés kapcsolata 580
6.5.4.1 Bevezetés 580
6.5.4.2 A meteorológiai előrejelzések megbizhatósága. . 581
6.5.5 A hidrológiai előrejelzések gazdaságossága. 582
Hivatkozott irodalom. 583
További ajánlott Irodalom 584
FÜGGELÉK: Vízgazdálkodási alkalmazások 591
F.l Bevezetés 591
F.l.l Árvízvédelem és vízellátás. 591
F.l.2 Vízkészlet és vízigény 592
F.l.3 A vízgazdálkodási létesítmények tervezését megelőző vizsgálatok.592
F.l.4 A vízgazdálkodási létesítményekkel elérendő célok 593
F.l.5 Többcélú létesítmények . . . . 594
F. 1.6 Több létesítményből álló rendszerek 594
F.2 A hasznosítható felszini vízkészlet becslése 595
F.2.1 A számbaveendő tényezők/ 595
F.2.2 A meglévő észlelési adatok használhatósága . 595
F.2.3 A meteorológiai észlelések felhasználása . . 597
F.2.4 Vízhozamodatok szintetikus előállitása . . . 597
F.2.4.1 Korreláció közeli vizfolyások vízhozamával 597
F.2.4.2 Korreláció csapadékadatokkal . 597
P.2.4.3 Korreláció egyéb vízgyűjtő-jellemzőkkel. 597
P.2.4.4 A korrelációs módszerek alkalmazhatóságának határai 598
P.2.4.5 Mi a teendő, ha a tervezett létesítmény szelvényéből nincsenek vizhozamadatok? . 599
P.2.4.6 A vízhozamok vizsgálata . 600
P.3 A vízigény és a vízveszteségek becslése. . . 601
F.3.1 A vízigény összetevőinek becslése. 601
F.3.1.1 Előzetes becslések 601
F.3.1.2 Öntözés. 601
F.3.2 Felszini vízgazdálkodási rendszerek vízveszteségeinek becslése. 602
F.3.2.1 A veszteségek jellege. 602
F.3.2.2 Öntözött területek vízvesztesége 603
F.3.2.3 Tározók párolgása 603
F.3.2.3.1 A tározók párolgásának becslési módszerei. 603
F.3.2.3.2 A tározóval elfoglalandó terület evapo-transpirációja . 604
P.3.2.3.3 A tározó méreteinek és üzemrendjének hatása a párolgási veszteségekre 604
F.3.2.3.4 Tározók szivárgási veszteségei 605
F.4 A szükséges tárólétérfogat becslése . 605
F.4.1 Bevezetés . 605
F.4.2 A tározó elhelyezésének hatása 606
F.4.3 Tározók vízgazdálkodási vizsgálata. . 606
F.4.3.1 Az összegzőgörbe elemzésén alapuló vizsgálatok 608
F.4.3.2 Táblázatos számításon alapuló vizsgáltok 610
F.5 Mértékadó árvizek becslése 613
F.5.1 Bevezetés 613
F. 5.2 Meghatározások 614
F.5.3 A mértékadó árviz becslésének fontossága. 615
F.5.4 A mértékadó árviz becslési módszerei. 615
F.5.4.1 Bevezetés 615
Biztonsági tényezők alkalmazása 616
Tapasztalati árvizképletek 616
Burkoló görbék 617
Az árvizek gyakorisági elemzése . 618
A legnagyobb lehetséges árviz . 619
F.5.5 A mértékadó árviz felvételének politikai szempontjai 619
F.5.5.1 Általános megfontolások 619
F.5.5.2 A nagy tározók méretezéséhez mértékadó árviz 620
F.5.5.3 A kis- és közepes jelentőségű műtárgyak méretezéséhez mértékadó árviz 621
F.5.6 A legnagyobb lehetséges árviz becslése. .622
F.5.6.1 Bevezetés 622
F.5.6.2 A záporcsapadék átalakítása lefolyássá 622
F.5.6.2.1 Bevezetés 622
F.5.6.2.2 Beszivárgási kapacitás. 623
F.5.6.3 Az árhullára előállítása 623
F.5.6.3.1 Bevezetés . 623
F.5.6.3.2 A legnagyobb lehetséges árviz becslésére szolgáló egységárhullám előállítása. 624
F.5.6.3.3 A nagy vízgyűjtők esetében követendő eljárás 624
F.5.6.3.4 A mértékadó zápor izohiétás alakzatának elhelyezése 625
F.5.6.3.5 A mértékadó záporcsapadék időbeli eloszlása 626
F.5.7 Az árvizgyakoriság—elemzési módszerek alkalmazása 626
F.5.7.1 Bevezetés 626
F.5.7.2 A létesitmény élettartama . . 627
F.5.7.3 Az adott időtartam alatt előforduló hidrológiai események valószinüsége. . . . . . 627
F.5.7.4 A mértékadó ismétlődési idő 628
F.5.7.5 Az adatok ellenőrzése 630
F.5.7.6 A vizhozamészlelések kiegészítése igen régi információkkal 630
F.5.7.7 Az eloszlástipus kiválasztása 631
F.5.7.8 Az adatok transzformálása 631
F.5.7.9 Konfidencia-tartományok 632
F.5.7.10 Az árvizgyakoriság meghatározása rövid adatsorból 632
F.5.7.11 Trópusi területek észlelési adatainak vizsgálata 633
F.5.7.12 Regionális gyakorisági kapcsolatok. . . . 633
F.5.8 A mértékadó árvizhozam becslési módszereinek összefoglalása 635
F.6 Árvízvédelmi müvek tervezése. 636
F.6.1 Bevezetés 636
F.6.2 Árvizesökkentő tározók tervezése 636
F.6.3 Tározók árvízvédelmi célú működtetése 638
F.6.3.1 Általános megfontolások 638
F.6.3*2 Fix árapasztós tározók 638
F.6.3.3 Szabályozható árapasztós tározók 639
F.6.3.4 A tározóba érkező vizhozam előrejelzésének szükségessége 639
F. 6.4. Az egymást követő árvizek közötti időszak 641
F.7 Települések és kisvizgyüjtők lecsapoló müveinek tervezése, 643
F.7.1 Bevezetés . 643
F.7.2 A mértékadó vizhozam becslése csapadékadatokból . 644
F.7.2.1 Általános tudnivalók 644
F.7.2.2 A racionális módszer 644.
F.7.2.2.1 A lefolyási tényező, 645
F.7.2.2.2 C^ értékének becslése kísérleti területi adatokból. 645
F.7.2.2.3 A mértékadó csapadékintenzitás, 646
F.7.2.2.4 A vizgyüjtő összegyülekezési idejének becslése. 647
F.7.2.2.5 A racionális módszer alkalmazási korlátai 648
F.7.2.3 A le csapoló müvek tervezéséhez szükséges csapadékadatok. 648
F.8 Tározók maximális vízszintjének becslése 650
F.8.1 Bevezetés 650
F.8.2 A szél-okozta viztorlódás 650
F.8.3 A szél-okozta hullámzás 651
F.8.4 A vizszin periodikus lengései 652
Hivatkozott irodalom. 653
További ajánlott irodalom 656
TÁRGYMUTATÓ. 663
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv