Magyarország külgazdasága 2001

'Magyarország külgazdasága 2001 ' összes példány

Kiadó:	Külügyminisztérium
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	351 oldal
Sorozatcím:	Magyarország külgazdasága
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A világgazdaság és a világkereskedelem növekedésének 200l-re jelzett lassulása bekövetkezett, sőt erőteljesebbnek és tartósabbnak bizonyult a borúlátó várakozásoknál is. A konjunktúra lanyhulása az Egyesült Államokban, az Európai Unió tagországaiban és a hosszabb ideje problémákkal küzdő Japánban is megmutatkozott. A szeptemberi terrortámadás és az utána következő általános bizonytalanság súlyosbította a helyzetet, válságba sodort több fontos ágazatot, és recessziós jelenségeket idézett elő valamennyi meghatározó jelentőségű gazdasági központban, amelynek leküzdését a szakértők legkorábban 2002 második felére valószínűsítik. A kilábalás előmozdítására az érintett kormányok és jegybankok összehangolt intézkedéseket hoztak, az élénkítés érdekében számottevő kamatcsökkentéseket hajtottak végre, pénzügyi támogatást nyújtottak a válság által leginkább sújtott szektoroknak.
A kedvezőtlen folyamatok természetesen a magyar gazdaság fejlődését is befolyásolták: az ipari termelés növekedési üteme az év folyamán csökkent, a beruházási teljesítmény visszaesett, és mérséklődött a külkereskedelmi forgalom bővülésének magas üteme. Összességében azonban a gazdaság az exportvezérelt növekedési pályán maradt: az euróban számított kivitel a bruttó nemzeti terméknél jóval gyorsabb ütemben (11,3 százalékkal) nőtt. Javult az egyenleg is, mivel a behozatal bővülése 3,5 százalékponttal elmaradt az exportétól.
Az elmúlt év fontos eseménye volt, hogy gazdaságpolitikai céljaink figyelembevételével, kereskedelempolitikai törekvéseink és lehetőségeink, az e téren elért eredményeink alapján kidolgoztuk az ország külgazdasági stratégiáját az Európai Uniós csatlakozásig terjedő időszakra. A dokumentum rögzíti a külgazdasági tevékenység céljait és eszközrendszerét, összefoglalja a gazdaságdiplomáciában, a kereskedelemfejlesztésben és a közvetlen külföldi beruházások ösztönzésében meghatározható tennivalókat, kijelöli a feladatokat, amelyek megoldásával megteremthetőek a zökkenőmentes csatlakozás feltételei az Európai Unió közös kereskedelempolitikájához, az egységes belső piachoz.
A külügyminiszter előterjesztését a kormány jóváhagyta és határozatot hozott az egyes részfeladatok végrehajtásáról. Ennek megfelelően folyik a szakmai munka, például az agrárkivitelben tapasztalható negatív tendenciák okainak feltárására és kiküszöbölésükre, a szolgáltatási szféra egyes szektoraiban a kivitel növelési lehetőségeinek felmérésére és javítására. Vissza

Tartalom

Bevezető 7
Magyarország külgazdasági stratégiája 9
A külkereskedelmi folyamatok 2001-ben, eredmények és tendenciák 17
A külkereskedelmi termékforgalom viszonylati megoszlása 21
A külkereskedelmi termékforgalom árufőcsoportok szerinti szerkezete 28
Tevékenységünk a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi szervezetekben 31
Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 31
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 33
A közvetlen tőkebefektetések 2001-ben 35
A kereskedelemfejlesztés és befektetésösztönzés intézményrendszere 41
Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat (KFC) 41
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési
Közhasznú Társaság (ITDH) 45
Magyar Export-import Bank Rt. (Eximbank) 49
Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB Rt) 55
Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt 60
Európai Unió
A csatlakozási tárgyalások állása 65
A kereskedelem feltételrendszerében történt legfontosabb változások 68
Az Európai Unió 2001. évi gazdasági helyzete, a tagországokkal
folytatott külkereskedelmünk 73
Ausztria 76
Belgium 81
Dánia 85
Finnország 89
Franciaország 93
Görögország 97
Hollandia 100
Írország 104
Luxemburg 107
Nagy-Britannia 110
Németország 114
Olaszország 120
Portugália 123
Spanyolország 127
Svédország 130
Európai Unión kívüli fejlett országok
EFTA-országok
Magyar-EFTA szabadkereskedelmi megállapodás 137
Izland 138
Liechtenstein 140
Norvégia 141
Svájc 145
Egyéb fejlett országok
Amerikai Egyesült Államok 149
Ausztrália 154
Ciprus 157
Izrael 159
Japán 162
Kanada 166
Málta 170
Törökország 172
Közép- és kelet-európai országok
Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) 179
Bulgária 182
Csehország 185
Lengyelország 189
Románia 193
Szlovákia 198
Szlovénia 203
Délszláv-balkáni régió 207
Albánia 209
Bosznia-Hercegovina 211
Horvátország 214
Jugoszlávia 218
Macedónia 222
Balti államok 225
Észtország 226
Lettország 229
Litvánia 232
Fejlődő és újonnan iparosodott országok 237
Afrika
Dél-afrikai Köztársaság 239
Egyiptom 242
Marokkó 245
Tunézia 247
Amerika
Argentína 250
Brazília 254
Kuba 257
Mexikó 259
Ázsia
Egyesült Arab Emirátusok 263
India 265
Indonézia 268
Irán 271
Jordánia 274
Kína 276
Koreai Köztársaság 279
Kuvait 282
Libanon 284
Malajzia 286
Mongólia 289
Szaúd-Arábia 291
Szingapúr 293
Szíria 295
Tajvan 297
Vietnam 299
Független Államok Közössége (FÁK-országok) 305
Azerbajdzsán 309
Fehéroroszország 311
Grúzia 314
Kazahsztán 316
Kirgizisztán 319
Moldova 321
Oroszország 323
Örményország 327
Tádzsikisztán 329
Türkmenisztán 331
Ukrajna 333
Üzbegisztán 336
Függelék
Fontosabb statisztikai adatok USD-ban 341
Módszertani megjegyzések 349