Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1902. évben

Előszó

Hazánk mezőgazdasági munkabéreiről ezúttal tizenkettedszer gyűjtöttünk részletes statisztikai adatokat.
Ez adatgyűjtést - mint eddig ezúttal is a gazdasági tudósítok eszközöltek, kiknek nagy része a nekik megküldött kérdőíveket elismerést és köszönetet érdemlő buzgalommal kitöltvén, a mezőgazdasági bérviszonyok megismerésére értékes anyagot szolgátattak.
Az előző években követett adatszerzési rendszer azonban gazdasági életünk fejlődése folytán tulszárnyaltnak s kifolyólag ebből, ugy a nyújtott anyag, mint annak eddig követett feldolgozási módja kielégítőnek nem találtatott.
Szükségesnek látszott tehát a mezőgazdasági munkabér-adatoknak szélesebb alapon való gyűjtését, némely eddig figyelmen kivül hagyott szempont érvényre juttatását, valamint az ekként nyerendő anyagnak a statisztika mai színvonalának megfelelőbb feldolgozását rendelni el.
Az adatgyűjtés ezen módjának megállapítása végett tehát az 1902. év elejére szakértekezlet hivatott egybe, mely értekezlet 1902. évi február hó 27-én és folytatólag márczius hó 12-én tartott ülésein az eddig használt kérdőivet részletes tárgyalás alá vette, s annak kiegészítését és átalakítását hozta javaslatba.
Ezen javaslatnak megfelelően a ministerium mezőgazdasági statisztikai osztálya az értekezleten kifejtett szempontok figyelembe vételével uj kérdőívet dolgozott ki. Az uj kérdőivek utján beérkezett anyagot - mely gazdasági bérviszonyainkat van hivatva ismertetni - dolgozta fel az osztály e munkában, azon igyekezvén, hogy lehetőleg könnyen áttekinthető táblázatos kimutatásokkal könnyítse meg a helyi viszonyok megismerését.
Alig szükséges felemlítenünk, hogy az uj kérdőivek utján beérkezett anyag tömegben sokszorozódott - mit e munka nagyobb kiterjedése is bizonyít - s hogy annak feldolgozása az eddig végzettnél nagyobb fáradságot s több figyelmet igényelt.
Nem tagadjuk, hogy a rendszerváltoztatás a feldolgozásnál is némileg, főleg azonban az adatszolgáltatásnál nehézségekkel járt, a mely nehézségeket teljesen leküzdenünk talán még nem sikerült. De a gazdasági tudósítók ügybuzgalma remélnünk engedi, hogy uj kérdéseinknek a gyakorlat hozta jobb átértésével a jelenleg még mutatkozó hiányok fokozatos kiküszöbölése sikerülni fog, mi által ugy az adatszolgáltatás, mint a földolgozás kifogástalanabbá fog válni.
A jelen munka öt főrészből áll. Az első rész a szokásos napszámbéreket évszakok és munkanemek szerint vármegyénkint és járásonkint tárgyalja. Az évszaki napszámbérek vármegyei átlagai mellett összehasonlítás czéljából párhuzamosan föl vannak tüntetve a közvetlenül megelőző évi hasonló adatok; a munkanemek szerinti napszámbéreknél és a munka többi részeiben azonban ily összehasonlítás jelenleg lehetetlen volt, mert ezen adatok a mostanihoz hasonló alakban gyűjtve és földolgozva ez ideig nem lettek.
A munkaadók által a napszámosoknak nyújtott élelmezés eddig szokásos'leírása helyett, a napszámberek mellett, a napi élelmezés értékét tüntettük föl melyeknek magasabb vagy alacsonyabb összege mondja meg: hol él jobban és hol'rosszabbul a munkás E mellett meg arra is alkalmasak e számbeli adatok, hogy egyes kisebb vagy nagyobb s egymástól távolabb eső vidékek élelmezési viszonyairól összehasonlitást nyujtsanak. Vissza