| Lovag Storck követségi tanácsostól, Belgrád, 1914. június 29. Örömnyilvánítások Belgrádba a trónörökös-főherceg meggyilkolásának hírére | 1 |
| Lovag Storck követségi tanácsostól, Belgrád, 1914. június 30. A szerb rendőrség nem tett lépéseket a merénylet Szerbiába vezető szálainak nyomozása | 2 |
| Jehlitschka főkonzultól, Üszküb, 1914. július 1. Örömnyilvánítások Üszkübben a szerajevói merénylet hírére | 2 |
| Gróf Szécsentől, Páris, 1914. július 1. A francia köztársaság elnöke abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szerb kormány Ausztria-Magyarországgal szemben előzékenységet fog tanusítani a bírói vizsgálat során és a netáni bűnrészesek üldözése körül | 3 |
| Hoflehner ügyvivőtől, Nis, 1914. július 6. Örömteljes megelégedés Nisben a szerajevói merénylet hírére | 4 |
| Báró Giesltől, Belgrád, 1914. július 21. Szerbia politikája csak egy célt követ: Ausztria-Magyarország délszlovákok-lakta vidékeinek elszakítását s végeredményben a Monarchiának, mint nagyhatalomnak, megsemmisítését. Hazugsággal, gyűlölettel és kicsinyléssel teljes szerb sajtóhadjárat. A Monarchia állásának további károsítása meg nem engedhető | 5 |
| Báró Gieslhez Belgrádban, Wien, 1914. július 22. A cs. és kir. közös kormány jegyzéke a szerb kormányhoz | 8 |
| A berlini, római, párisi, londoni, szentpétervári és konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetekhez, Wien, 1914. július 2. A szerb kormányhoz intézett jegyzék közlése. E jegyzék kommentárja, melyben a monarcnia-ellenes szerb üzelmek, és fondorlatok felsorolása kapcsán kifejtetnek az okok, melyek miatt a cs. és kir. közös kormány Szerbia kihivó magatartásával szemben annyi béketűrést tanusított | 14 |
| Gróf Mensdorffhoz Londonban, Wien, 1914. július 23. A szerb kormány semminemü intézkedést nem tett a szerajevói merénylet Belgrád felé vezető nyomainak felderítésére, sőt inkább ezek eltüntetésére törekedett. A Szerbiával szemben emelt követelések rövid határidőhöz kötése mellőzhetetlen volt, nehogy alkalom nyujttassék a cs. és kir. közös kormány előtt hosszú évek tapasztalatai alapján eléggé ismeretes szerb halogató fogásokra | 16 |
| Gróf Mensdorfftól, London, 1914. július 24. A Szerbiához intézett jegyzék közlése Sir E. Grey-vel, ki a rövid határidőhöz kötéssel szemben s az európai békére lehető visszahatás miatt aggályának ad kifejezést. Kifejtése a cs. és kir. közös kormány álláspontjának: Legéletbevágóbb érdekeinket védelmezzük s a Szerbiával szemben eddig mindenkor tanusított előzékeny magunktartása teljes balsikerrel járt | 18 |
| Gróf Szécsentől, Páris, 1914. július 24. Közlés a Szerbiához intézett jegyzéknek s kifejtése a cs. és kir. közös kormány álláspontjának: Oly kérdésekről van szó, melynek Ausztria-Magyarország és Szerbia közt közvetlenül kell elintéztetnie, a szerb aknamunka által évek óta okozott nyugtalanság megszüntetése azonban általános európai érdek. Az ideiglenes francia külügyminiszter kerüli Szerbia magatartásának bárminő szépitgetését vagy mentegetését | 19 |
| Gróf Szécsentől, Páris, 1914. július 24. A német nagykövet megbízást kapott: közölje a francia kabinettel kormánya abbeli felfogását, hogy a szerb vitás kérdés oly ügy, mely csak Ausztria-Magyarországra és Szerbiára tartozik | 20 |
| Gróf Szécsentől, Páris, 1914. július 24. A német nagykövet teljesítette megbízását. A francia kormány osztja a német felfogást és reméli hogy a kontroverzia közvetlen és békés megoldást fog nyerni | 21 |
| Gróf Szápárytól, Szentpétervár, 1914. július 24. Közlése a Szerbiához intézett jegyzéknek s kifejtése az osztrák-magyar álláspontnak. Ellenvetések a orosz külügyminiszter részéről, kinek ama ténybeállításra, mintha a Monarchia a háborút akarná, a cs. és kir. nagykövet azt válaszolja, hogy a Monarchia a világ legbékeszeretőbb hatalmassága, azonban véget kell vetni dinasztiánk és államterületünk szerb bombák és forradalmi tüzek útján való veszélyeztetésének | 21 |
| Orosz Kommüniké 1914. július 24. Oroszország nem maradhat közömbös egy osztrák-magyar-szerb konfliktussal szemben | 23 |
| Gróf Szápárytól, Szentpétervár, 1914. július 24. Az orosz külügyminiszter ama megjegyzésére, hogy az Ausztria-Magyarország és Szerbia közötti vitás ügy nem tartozik csupán ezekre az államokra és hogy Oroszország nem fogadhatná közömbösen ha Ausztria-Magyarország Szerbiát "felfalni" szándékoznék, a német nagykövet azt válaszolja, hogy: Ausztria-Magyarországtól ez teljesen távol áll, azonban beavatkozást Szerbiával szemben fennálló differenciájába meg nem engedhet | 23 |
| Gróf Mendorffhoz Londonban, Wien, 1914. július 24. Belgrádban tett lépésünk nem formális ultimátum, hanem határidőhöz kötött démarche jellegével bír | 25 |
| Gróf Szápáryhoz, Szentpétervárott, Wien, 1914. július 24. Az orosz ügyvivőnek ki lett jelentve, hogy Ausztria-Magyarország nem szándékozik Szerbiát megalázni és nem törekszik területszerzésre, hanem csupán saját birtokállománya épségben tartására, valamint a béke ellen irányuló nagyszerb áramlatok elítélésére és elfojtására | 25 |
| A berlini, római, parisi, londoni, szentpétervári és konstantinápolyi cs. és kir. nagykövetekhez, Wien, 1914. július 25. Dossier a nagyszerb propagandáról és annak a szerajevói merénylettel való összefüggéséről | 27 |
| Báró Macchio osztályfőnökhöz Wienben, Lambach, 1914. július 25. A wieni orosz ügyvivő ama kívánságának, hogy a Szerbiával szemben emelt követelésekkel kapcsolatos határidő meghosszabbíttassék, hely nem adható | 86 |
| Gróf Szápáryhoz, Szentpétervárott, Bad Ischl, 1914. július 25. Ennek az elutasító álláspontnak közlése és indoklása | 86 |
| Báró Giesltől, Belgrád, 1914. július 25. Szerbiában az általános mozgósítás elrendelve | 88 |
| Báró Giesltől, Zimony, 1914. július 25. A diplomáciai összeköttetés megszakítása Szerbiával, a belgrádi kormány részéről az osztrák-magyar jegyzékre adott válasz ki nem elégítő volta miatt | 88 |
| A szerb királyi kormánynak 1914. július 12/25-éről kelt jegyzéke | 88 |
| Gróf Szápáryhoz, Szentpétervárott, Wien, 1914. július 25. A cs. és kir. közös kormányt Szerbiával szemben való állásfoglalása körül nem téveszthette meg az Oroszországgal való összeütközés lehetősége, mivel alapvető állampolitikai konsziderációk állították Ausztria-Magyarországot annak szükségessége elé, hogy véget vessen annak az állapotnak, amely orosz kiváltságlevelet biztosít Szerbiának arra, hogy a Monarchiát állandóan s büntetlenül és büntethetetlenül veszélyeztethesse. A cs. és kir. közös kormány reméli, hogy Oroszország tekintettel Ausztria-Magyarországnak a Balkán-államok iránt tanusított eddigi jóindulatára s figyelemmel a cs. és kir. közös kormány ama kijelentésére, hogy területszerzésre nem törekszik és Szerbia szuverénitását érinteni nem akarja, nem fog beavatkozni a Monarchia akciójába Szerbiával szemben | 93 |
| Gróf Szápáryhoz, Szentpétervárott, Wien, 1914. július 25. Az a követelés, hogy a szubverzív mozgalom elfojtása körül Szerbiában a cs. és kir. közegek is közreműködjenek, csupán gyakorlati tekintetben leli magyarázatát s nem vezethető vissza olyan szándékra, mintha Szerbia szuverénitását érinteni kivánnók | 96 |
| Gróf Szápárytól, Szentpétervárott, 1914. július 26. A német nagykövet óva inti az orosz külügyminisztert, hogy a Németország ellen irányuló orosz mozgósítási rendszabályok feltartóztathatatlanul a háborút idéznék elő. A német katonai attasé kijelenti az orosz hadügyminiszternek, hogy a mozgósítás Ausztria-Magyarország ellen felette fenyegető helyzetet teremtene. A hadügyminiszter becsületszavát köti le, hogy semmiféle mozgósítási rendeletet ki nem adatott | 97 |
| Gróf Mensdorffhoz Londonban, Wien, 1914. július 26. Utasítás: Hívja fel Sir E. Grey figyelmét, hogy a szerb hadseregnek már három órával a szerb válaszjegyzék átnyujtása előtt elrendelt általános mozgósítása bizonyítja, mily csekély volt a hajlandóság Belgrádban a vitás ügy békés elintézésére és mily kevés őszinte a szerb nyilatkozatoknak állítólag békülékeny hangja | 98 |
| A berlini, római, londoni, parisi és szentpétervári cs. és kir. nagykövetekhez, Wien, 1914. július 26. Figyelemmel az osztrák-magyar követeléseknek szerb részről történt visszautasítására, a cs. és kir. közös kormány kényszerítve érzi magát arra, hogy Szerbiát eddigi ellenséges magatartásának alapjában való megváltoztatására szorítsa | 99 |
| Gróf Szápárytól, Szentpétervár, 1914. július 27. A cs. és kir. nagykövetség kijelenti az orosz külügyminiszternek, hogy Ausztria-Magyarországtól teljesen távol álló szándék, hogy előnyomuljon a Balkánon vagy épenséggel praeventív háborút kezdjen Oroszország ellen. Akciónk célja önfenntartás és önvédelem. Ausztria-Magyarországnak semmiképpen sem áll szándékában, hogy orosz érdekeket veszélyeztessen vagy Oroszországgal összetűzést keressen. A Szerbiával szemben emelt követelések kifejtése | 100 |
| Gróf Szápáryhoz, Szentpétervárott, Wien, 1914. július 27. A cs. és kir. közös kormány kijelenti, hogy mindaddig, míg a háború Ausztria-Magyarország és Szerbia közt lokalizálva marad, semmiféle területhódítás sem áll szándékában | 101 |
| Gróf Szögyénytől, Berlin, 1914. július 27. "Katonai elővigyázati rendszabályok" Oroszországban | 101 |
| A berlini, római, londoni, parisi és szentpétervári cs. és kir. nagykövetekhez, Wien, 1914. július 27. A szerb kir. kormány 1914. július 12/25-iki jegyzékének s a cs. és kir. közös kormány ahhoz fűzött kommentárjának közlése | 102 |
| Gróf Szögyénytől, Berlin, 1914. július 28. Anglia abbeli javaslatát, hogy az osztrák-magyar-szerb vitás ügy rendezése egy Londonban tartandó értekezletre biztasség, Németország elutasítja, miután nem engedheti szövetségesét Szerbiával szemben fennforgó ügyében európai ítélőszék elé állítani | 115 |
| Báró Müllertől, Tokió, 1914. július 28. A félhivatalos japán "Times" nyilatkozata hogy a japán kormány háború esetére a legszigorúbb semlegességet fog tanusítani | 116 |
| Jegyzék a szerb kir. külügyminisztériumhoz, Wien, 1914. július 28. Hadüzenet Szerbiának | 116 |
| Gróf Szögyényhez, Berlinben, Wien, 1914. július 28. Sir E. Grey előtt kifejteni, hogy Ausztria-Magyarország sem területi hódításokra, sem a szerb függetlenség megsemmisitésére nem törekszik, hanem elégtételt kiván a multért és biztosítékot a jövőre. Az angol konferencia-javaslat, amennyiben Szerbiával való konfliktusunkra vonatozik, a bekövetkezett hadiállapot folytán az események által meghaladottnak tekintendő. Az angol flotta összpontosítása | 116 |
| Gróf Mensdorffhoz Londonban, 1914. július 28. Utasítás: Ismertesse Sir E. Grey előtt a nagyszerb propagandát, s annak összefüggését a szerajevói gyilkossággal, kifejtvén, hogy a szerb válaszjegyzék előzékenysége csak látszólagos volt, Európa megtévesztésére szánva, úgy, hogy a jövőre nézve semminemű biztosítékkal nem rendelkeznének | 118 |
| Gróf Szápáryhoz Szentpétervárott, Wien, 1914. július 28. Az orosz kormány abbeli kívánsága, hogy a wieni külügyi hivatallal az Ausztria-Magyarország részéről Szerbiához intézett követelések egynémelyikének módosítása felől tárgyaljon. E kívánság teljesíthető nem volt, mivel az emelt követelések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Monarchia léte ellen irányuló szerb mozgalom véget érjen. Szerbia már az általános mozgósítás elrendelésével is ellenséges cselekményt követett el. Mindamellett a cs. és kir. közös kormány még három napig várakozott. Szerbia most a magyar határon megkezdte az ellenségeskedéseket. A Szerbiához való viszony békés orvoslása immár lehetetlen | 119 |
| Gróf Mensdorffhoz Londonban, Wien, 1914. július 28. Az angol nagykövet kifejtette a cs. és kir. közös külügyminiszter előtt Sir E. Grey konferencia-javaslatát és felajánlotta Anglia közvetítését az Ausztria-Magyarország és Szerbia között fennforgó konfliktusban. Mire a cs. és kir. közös külügyminiszter azt válaszolta, hogy az ellenségeskedések meggátlása a háború kitörése folytán többé már nem lehetséges. A megegyezés a szerb válaszjegyzék alapján, tekintettel a eléggé ismert szerb fogásokra, lehetetlen. A békét nem mentené meg az, ha nagyhatalmak állnának Szerbia mögé és annak büntetlensége mellett szállnának sikra. Szerbia csupán bátorítást nyerne és a béke csakhamar ismét kérdésessé válnék | 121 |
| Gróf Szögyényhez Berlinben, Wien, 1914. július 28. Megkeresés a német kormányhoz: Figyelmeztesse az orosz kabinetet, hogy a kievi, odesszai, moszkvai és kazáni katonai kerületek mozgósítása Ausztria-Magyarország megfenyegetésével egyértelmű s azt a Monarchia és Németország a legmesszebbmenő ellenrendszabályokkal volna kénytelen viszonozni | 123 |
| Gróf Szögyényhez Berlinben, Wien, 1914. július 28. A német kormány Sir E. Grey abbeli indítványát, hogy a wieni külügyi hivatal tekintse a szerb kormány válaszjegyzékét kielégítőnek, vagy fogadja el a kabinetek közötti eszmecsere alapjául, megfontolás végett eljuttatja a cs. és kir. közös kormányhoz | 124 |
| A szentpétervári, londoni, parisi és római cs. és kir. nagykövetekhez, Wien, 1914. július 29. Figyelemmel Sir E. Grey fentemlitett inditványára, újból kifejtetnek az okok, melyeknél fogva a szerb válaszjegyzék ki nem elégítőnek és kétszínűnek mutatkozik. Annak a feltevésnek, hogy Ausztria-Magyarországot Szerbia elleni akciója Oroszországot és ennek balkáni befolyását kívánja sújtani, előfeltétele volna, hogy a Monarchia ellen irányuló propaganda nem csupán szerb, hanem egyúttal orosz eredetű is lenne. A német kormánynak Wienben tett lépése idején a szerb válaszjegyzék ügye a háború kitörése folytán már túlhaladottá vált. Ha az angol kormány Oroszországnál a nagyhatalmak közötti béke fenntartása érdekében érvényesíti befolyását, ezt köszönettel vennők | 124 |
| Gróf Szécsentől, Párs, 1914. július 29. A párisi német nagykövet utasíttatott: figyelmeztesse a francia kormányt, hogy a francia katonai előkészületek Németországot hasonló szabályokra kényszerítenék, minek következtében a két állam - minden békeszeretete mellett is - veszélyes mozgósításra ragadtathatnék. Németország számít Franciaország támogatására az Ausztria-Magyarország és Szerbia közötti konfliktus lokalizálására irányuló törekvésben | 126 |
| Gróf Szögyénytől, Berlin, 1914. július 29. A német kormány július 26-án Szentpétervárott azt a kijelentést tétette, hogy Németország az orosz katonai készülődések folytatása esetén indíttatva érezné magát arra, hogy mozgósítson | 127 |
| Gróf Szápárytól. Szentpétervár, 1914. július 29. A cs. és kir. nagykövet hangsúlyozza az orosz külügyminiszter előtt, hogy a wieni külügyi hivatal, mely sem orosz érdekeket sérteni, sem szerb területet szerezni, sem Szerbia szuverénitását érinteni nem szándékozik, mindenkor kész osztrák-magyar és orosz érdekek kérdésében a szentpétervári kormánnyal érintkezésben lépni. Abbeli aggályok, mintha a Szerbia ellen mozgósított déli hadtestek Oroszországot fenyegetnék, komolyan nem vehetők. Felette kivánatos, hogy egymás túllicitálásának, melytől katonai téren tartani lehet, sürgősen vége vettessék. A cs. és kir. nagykövet komoly szavakkal figyelmeztet arra a hatásra, melyet a küszöbön álló nagyarányú orosz mozgósítás Ausztria-Magyarországban keltene | 127 |
| Gróf Szögyényhez Berlinben, Wien, 1914. július 29. Indítvány a német kormánynál az iránt: utasíttassanak a szentpétervári és párisi cs. és kir. és német nagykövetek annak kijelentésére, hogy az orosz mozgósítás továbbfolytatása Németországot és Ausztria-Magyarországot ellenrendszabályokra kényszerítené, amelyeknek komoly következményekre kellene vezetniök. Ausztria-Magyarország természetesen nem fogja magát befolyásoltatni Szerbia elleni katonai akciójában | 129 |
| Gróf Szápáryhoz Szentpétervárott, Wien, 1914. július 30. A cs. és kir. közös kormány mindenkor kész Ausztria-Magyarország és Oroszország kölcsönös viszonyát közvetlenül érintő kérdések tárgyában barátságos eszmecserét folytatni a szentpétervári kabinettel | 130 |
| Gróf Szápáryhoz Szentpétervárott, Wien, 1914. július 30. A cs. és kir. közös kormány az orosz külügyminiszter azon panaszával szemben, hogy gróf Berchtold az orosz nagykövettel való minden eszmecserét mellőzött, utal azon legutóbbi kijelentésére, mellyel Szerbia területi és szuverénitási jogainak respektálása messzemenőleg biztosíttatott. Kiemeli, mily nagy mértékben részese az orosz diplomácia Ausztria-Magyarország Szerbiához való viszonyának türhetetlenné válásában. Oroszország mozgósítása Ausztria-Magyarország ellen a Monarchiát mozgósításának kiterjesztésére kényszeríti | 131 |
| A londoni és szentpétervári cs. és kir. nagykövetekhez, Wien, 1914. július 31. Az orosz kabinet felkérte az angol kormányt: vegye ismét kezébe a közvetítést Ausztria-Magyarország és Szerbia között az ellenségeskedések egyenlőre leendő beszüntetésének feltétele mellett. Sir E. Grey Franciaország, Angolország, Olaszország és Németország közvetítését hozta javaslatba. A cs. és kir. közös kormány készséggel hajlandó közelebbről foglalkozni Sir E. Grey javaslatával az alatt a feltétel alatt, hogy a Szerbia elleni katonai akció egyenlőre tovább foly és Oroszország beszünteti mozgósítását Ausztria-Magyarország ellen | 133 |
| Gróf Szápárytól, Szentpétervár, 1914. július 31. Az orosz hadsereg és haditengerészet általános mozgósítása | 134 |
| A cs. és kir. diplomáciai képviseletekhez, Wien, 1914. július 31. Az orosz mozgósítás folytán katonai rendszabályok foganatosítása vált szükségessé Galiciában. Eme rendszabályok tisztán védelmi jellegűek | 134 |
| Gróf Szécsentől, Páris, 1914. július 31. A német kormány kijelenti Párisban, hogy ha az orosz mozgósítás tizenkét órán belül be nem szüntettetik, Németország szintén mozgósíttatni fog. Egyúttal kérdést intéz a párisi kormányhoz hogy Franciaország semleges marad-e német-orosz háború esetén | 135 |
| Gróf Szápárytól, Szentpétervár, 1914. július 31. Oroszország nem elégszik meg még annak formális kijelentésével sem, hogy Ausztria-Magyarország sem Szerbia területét megcsonkítani, sem Szerbia szuverénitását érinteni, sem pedig Oroszország balkáni vagy egyéb érdekeit sérteni nem fogja - és elrendelte az általános mozgósítást | 135 |
| Gróf Szápárytól, Szentpétervár, 1914. augusztus 1. A cs. és kir. nagykövet újból kifejezést ad a wieni külügyi hivatal jószándékának, mellyel hajlandó Oroszországgal a legszélesebb alapon tárgyalásokba bocsátkozni. Az orosz külügyminiszter abbeli nézetét fejezi ki, hogy szerinte a tárgyalások kevésbé kecsegtetnek sikerrel Szentpétervárt, mint a semleges Londoni területén | 136 |
| Gróf Szögyénytől, Berlin, 1914. augusztus 2. Oroszország nem szünteti be hadi intézkedéseit Ausztria-Magyaroszág és Németország ellen. Orosz csapatok átlépték a német határt; Németország ekként, mint megtámadott fél, Oroszországgal hadiállapotban levőnek tekinti magát | 137 |
| Gróf Mensdorfftól, London, 1914. augusztus 4. Anglia ulitmátuma Németországhoz. Sir E. Grey nyilatkozata mely szerint mindaddig míg Ausztria-Magyarország nem kerül hadiállapotba Franciaországgal, Anglia és a Monarchia közt sem forog fenn ok az összeütközésre | 137 |
| Gróf Szápáryhoz Szentpétervárott, Wien, 1914. augusztus 5. Hadiállapot Ausztria-Magyarország és Oroszország között, utóbbinak az osztrák-magyar-szerb konfliktusban tanusított fenyegető magatartása és az ellenségeskedéseknek Németország ellen történt megkezdése miatt | 138 |
| Gróf Mensdorffhoz Londonban, Wien, 1914. augusztus 6. Ausztria-Magyarország semmiesetre sem fogja az ellenségeskedéseket Anglia ellen formális hadüzenet nélkül megkezdeni. Anglia részéről hasonló magatartást vár el | 138 |
| Gróf Szécsentől, Páris, 1914. augusztus 8. A francia kormány tudakozódása, megfelel-e a valóságnak a hír, hogy a innsbrucki hadtest a francia határszélre tolatott | 139 |
| Gróf Szécsenhez Párisban, Wien, 1914. augusztus 9. Egy osztrák-magyar hadtestnek a német-francia háborúban való résztvételéről szóló hír teljesen koholt | 139 |
| Gróf Szécsentől, Páris, 1914. augusztus 10. A francia kormány, értesülvén arról, hogy egy osztrák-magyar hadtest Németországba küldtetett, e tényben hadisegély nyujtását látja Németország javára s ez okból utasította a wieni francia nagykövetet, hogy kérje ki az útleveleit | 139 |
| Gróf Mensdorffhoz Londonban, Wien, 1914. augusztus 11. Utasítás: közölje az angol kormánnyal, hogy egy osztrák-magyar hadtestnek Németországba küldéséről szóló hír minden alapot nélkülöz | 140 |
| Gróf Mensdorfftól, London, 1914. augusztus 12. Franciaország és Anglia hadat üzennek Ausztria-Magyarországnak | 141 |
| A wieni japán nagykövet jegyzéke gróf Berchtoldhoz, Wien, 1914. augusztus 20. Az augusztus hó 15-én Németországhoz intézett japán ultimátum közlése | 142 |
| Gróf Claryhoz Brüsszelben, Wien, 1914. augusztus 22. Utasítás: közölje a belga kormánnyal, hogy Ausztria-Magyarország tekintettel Belgiumnak Franciaországgal és Angliával való katonai együttműködésére a Németország ellen folyó háborúban s figyelemmel a Belgiumban tartózkodó osztrák és magyar állapolgárokkal szemben tanusított embertelen bánásmódra, kénytelen a királysággal való diplomáciai összeköttetését megszakítani, minek folytán a hadiállapot immár beállott | 143 |
| Herceg Hohenlohetól, Berlin, 1914. augusztus 23. A német kormány válasz nélkül hagyja Japán ultimátumát és a berlini japán ügyvivőnek rendelkezésére bocsátja útleveleit | 144 |
| Báró Müllerhez Tokióban, Wien, 1914. augusztus 24. Tekintettel Japánnak a Németbirodalommal szemben követelt eljárására, az "Elisabeth"-hadihajó utasításokat kapott, hogy Tsingtau védelmében vegyen részt, a tokiói cs. és kir. nagykövet egyúttal visszahívatik | 144 |
