Photographia Hungarica

Előszó

Hazánkban évről évre növekszik azoknak a kiadványoknak a száma, amelyekben a szöveg a kíséret a fényképek mellett. Megtörténtek az első kísérleti lépések irodalmi művek fotós illusztrálására is. Ma már az alkalmazott fotó (mikro-, reklám-, tudományos fotó, légi felvétel, műalkotások fényképezése stb.) felmérhetetlenül nagy tevékenységi területeiről is külön-külön lehet beszélni. Megítélésünk szerint itt is - és egyre magasabb színvonalon - érvényesül a fotónak a társadalmi tudatot befolyásoló szerepe. A fotóművészet fokozódó társadalmi jelentősége megnövelte a vizuális információ igényét, és ez ösztönzést adott a technikai eszközök korszerűsítésére, a képi információ gyors továbbítására. A fotótechnika káprázatos fejlődése felfoghatatlan távlatokat nyitott a tudomány világában. Megmutatta nekünk, földi embereknek a földet, ahogyan az űrhajós látta kabinjából - ahogyan a világűrből a fényképezőgép megörökítette. Erről a képről elmondhatjuk, hogy az évszázad fotója, a huszadik évszázad vajúdásában született, új tartalmával, új esztétikai közérzetet fogalmazva - az emberiség csodálatos alkotása. A fotó az emberiség életének egyik fontos kulturális eszköze, az emberiség objektív-szubjektív vallomása, olyan kollektív erő, amely a valóság kérlelhetetlen képi feltárására hivatott. Szakadatlanul megújul a társadalom közegében, érzékeny hírnöke az emberi haladásnak, a humanista eszmék eleven propagandistája. Kulturált látásra nevel, gyönyörködtet vagy megdöbbent, sűrítő képi jelrendszerével, a tartalom és a forma összegező erejével hangsúlyosan dokumentál. Korunkban a fotóművészet óriási méretű tömegmozgalommá növekedett. Mozgalommá formálja elsősorban a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a fotóklubok és a fotókörök hálózata. Segíti a mozgalom helyes orientációját a Fotó és a Fotóművészet című folyóirat értékes munkája mind elméletileg, mind gyakorlatilag. Nemes elhatározás volt a Magyar Helikon - a mai magyar könyvművészet fejlesztésének műhelye - részéről, hogy fotóművészeink több mint száz képének fórumot adott, bemutatja igazi értékeit. Bár a válogatás nem tűzött maga elé tematikus célokat, a szerkesztés sem törekedett ilyen jellegű elvek követésére, mégis a közölt képek együttesében szinte törvényszerűen megjelenik társadalmi létünk maga formálta arculata. A közölt képek egy része még a múlt gondosan csiszolt esztétikáját ápolja, de hangsúlyozódik a „modern" fotószemlélet jó néhány értékes, új esztétikai elveket, látáskultúrát formáló alkotása is. Vissza