Reiki

Előszó

Valószínűleg amióta az emberi faj létezik, azóta használja gyógyításra azt a két "eszközét", amelynek ember-létét köszönheti: a fejét és a kezét. Ez utóbbit valószínűleg hamarabb, mint ahogy eszközt tudott volna készíteni vele: egyszerűen odatette, ahol fájt... Varázslók, sámánok, pap-királyok, titkos társaságok beavatottjai, vallásalapítók, csodatévők, szentek és eretnek boszorkánymesterek hivatásszerűen gyakorolták évezredek óta a kézrátétes gyógyítás művészetét. Magyarázatként a laikus csak annyit tudott (és ma sem sokkal többet), hogy valamiféle láthatatlan, misztikus erő sugárzik a kezeikből. Azóta energiaközvetítő módszerek, technikák, iskolák alakultak ki, elméletek az energiákról és működésükről, mit, mire és hogyan lehet használni. Korunk, az úgynevezett vízöntő kor egyik fő jellegzetessége, hogy egyre nő az érdeklődés a régi idők okkult-misztikus gyógyító tevékenysége és ezek új lehetőségei iránt, ugyanakkor nem elégszünk meg a tapasztalással és hittel, ezek mellett a tudás, értelmi, intellektuális megismerés egyre fontosabb lesz.
Az új és újjáéledő módszerek között egyre népszerűbb lesz a japán eredetű Reiki.
A REI szó jelentése: egyetemes, univerzális, a KI pedig erőt, életerőt, energiát jelent. A módszer teljes neve: REIKI USUI SHIKI RYOHO, az univerzális életenergia Usui-féle gyógyító módszere. Így nevezte el az alapító Dr. Mikao Usui japán professzor a múlt század végén. Az összetett szó második tagja, a KI szótag ismerős lehet a keleti küzdősportok kedvelői körében: az AIKIDO-ban is az energiát jelöli. Kínaiul CSI-nek hangzik és ott van a keleti élettanban, az akupunktúra elméletében, vagy a TAI-CSI és CSI-KUNG (QI-GONG) nevében is, hasonló értelemben, mint Indiában a mindenütt jelenlévő PRÁNA-energia fogalma. (Nekünk, európaiaknak is volt párszáz éve hasonló elméletünk, a Vis Vitalis - életerő - elve, melyet a korszerű tudományosság nevében szemétdombra vetettük, remélhetően nem örök időkre.) Vissza