Szeretet nem ismer határt

Előszó

Istenben boldogult szentéletű Prohászka Ottokár Atyánktól származik a találó és szép mondás: "Mennél sötétebb az éj, annál szebben ragyognak a csillagok!" - A csillagokon ő a hősöket, a szenteket értette, akikre felnézhetünk, akik élő példájukkal világítanak nekünk életünk sötét éjszakáján.
Ilyen fényesen tündöklő, messze világító csillag magyar hazánk egén Galgóczy Erzsébet személye. Ritka szép lélek volt, akivel e könyv olvasása során megismerkedhetünk. A jó Isten magasztos kegyelmekre méltatta őt. Kiválasztotta arra, hogy egészen elégő engesztelő - áldozat legyen magyar népünk és az emberiség bűneiért.
Itt felvetődik a kérdés: Vajon miért van szüksége a jó Istennek manapság is engesztelő áldozatokra? Hiszen Egyszülött Fia tökéletes áldozatot hozott az egész emberiség bűneiért és ezzel az áldozatával kiengesztelte Őt. Ez való igaz! Jézus Krisztus befejezte a megváltás művét, de azt akarja, hogy misztikus Testének-, vagyis az Egyháznak a tagjaiban titokzatos módon folytatódjék az Ő engesztelő áldozata. Ennek a szükségét az egyre elhatalmasodó gonoszság is beláttatja velünk. Azért az Úr kiválaszt egyes lelkeket, akikkel benső kapcsolatba lép, hogy eszközei legyenek a megváltás munkájában. Az ilyen lelkekre gyönyörűséggel tekint a Mennyei Atya, mert lefegyverzik igazságosságát, hogy a megérdemelt büntetés helyett irgalmasságát gyakorolhassa velük. Vissza