Tata fotóalbum

Előszó

Komárom-Esztergom megye - a történelmi Komárom vármegye települése. A Gerecse lábainál, szelíd lankák között fekszik félúton Budapest és Győr között. vasúttal vagy autóval egy órányira mindkettőtől. Sok szép kirándulásra nyújt lehetőséget a környék, de a város maga is sétákra késztet: a két tó partja, a parkok, a malmok, a templomok, a múzeumok, a kastélyok\ a vár- mind-mind felfedezésre csábít. Tata nevét sokféleképpen magyarázták és értelmezték a századok folyamán. A város lakói között még ma is él a legenda, hogy I. Szent István királyunk keresztapját - Deodatust- „tatá"-nak szólította, és ezt a kedveskedő becézést őrizte meg mindmáig a város neve. (A Képes Krónika is így örökíti meg.) A történetírás egyik álláspontja szerint a Tata név az itteni bencés apátság alapítójának nevéhez köthető, mások szerint Tota, Thota az első előfordulás. A mai város emlékeztet az elmúlt századok településére is. A romok és a megmaradt emlékek, a leletek felidézik azt a múltat, amely a jelent is átitatja. Zsigmond - magyar király, német-római császár- a vadászat mellett fontos politikai ügyeket is tárgyalt a tatai várban, fogadta az európai udvarok követeit. Mátyás idejében élte fénykorát a város. A környező, halban gazdag tavak, a vadakban bővelkedő erdők és a palotává alakított vár építészeti szépségei igazi reneszánsz pihenőhellyé tették a települést. A török korban elpusztult, tönkrement a város, elnéptelenedett az egész vidék. 1727-ben a gróf Eszterházy család birtokába került ez a terület. Tatát uradalmuk központjául választották. Ekkor kezdődött meg új virágzása. A barokk hangulatú város kialakítása az itt élő jelentős építész, Fettner fakab és munkatársai nevéhez fűződik. Munkájuk egy része ma is látható, meghatározó városképi, hangulati eleme Tatának. A mai város 1938-ban jött létre Tata és Tó város egyesítésével. Hivatalosan 1954-ben nyilvánították várossá Tatát, bár van olyan középkori forrás 1388- ból, amely már „civitas" (címeres város)-ként említi a települést. Vissza