Tudás, növekedés és globalizáció

Tartalom

ELŐSZÓ
A TUDÁSALAPÚ GAZDASÁG ÉS A KIS ORSZÁGOK 11
Első témakör
A TUDOMÁNY- ÉS TECHNOLÓGIAPOLITIKA SZEREPE
KIS ORSZÁGOK GAZDASÁGÁBAN 15
1) A technológiai fejlődés hatása a gazdasági növekedésre 15
1.1. Elméleti kérdések 15
1.1.1. A neoklasszikus növekedési elmélet 16
1.1.2. Az új növekedési elméletek 16
1.1.3. A schumpeteri megközelítés 17
1.1.4. A technológiai szakadék elmélete 17
1.1.5. Új iskolák és irányzatok 17
1.1.6. A KNOGG elméleti kerete 18
1.2. Globalizáció és az Európai Unió keleti kibővítése 19
1.2.1. Globalizáció 19
1.2.2. Az Európai Unió keleti kibővítése 19
2) A tudásalapú gazdasági növekedés empirikus bizonyítékai 19
2.1. Stylised facts of growth 19
2.2. A TFP (tényezők együttes hatékonysága) és a technológiai haladás
közötti kapcsolat 20
2.3. A technológiai haladás és a gazdasági növekedés forrásai 21
2.3.1. A kutatási-fejlesztési kiadások hatása a gazdasági növekedésre 21
2.3.2. Technológia diffúzió és gazdasági növekedés 21
2.3.3. Az információs és kommunikációs technológia (ICT) hatása
a gazdasági növekedésre 21
2.3.4. A vállalati szintű szerkezetváltás és a termelékenységnövekedés
kapcsolata 22
2.3.5. Az oktatás és a gazdasági növekedés kapcsolata (a humán tőke szerepe) 22
2.3.6. A gazdasági növekedést befolyásoló nem technológiai jellegű tényezők 22
2.4. A kormányzati politika lehetőségei a gazdasági növekedés elősegítésére a
tudásalapú gazdaságban 23
2.4.1. A tudásalapú gazdaság fejlődése 23
2.4.2. Tudomány-, technológia- és innovációpolitika 24
2.4.3. A „hagyományos" gazdaságpolitikák szerepe a növekedés biztosításában. 25
2.4.4. A tudomány-, technológia- és innovációpolitikák (STI) szerepéről 25
3) Technológiaváltás és technológiapolitika a kis országok
gazdaságában 26
3.1. Definíciós nehézségek 26
3.2. Elméleti megfontolások 26
3.3. Az ST politika lehetőségei kis országok esetében 27
3.3.1. Célzott csúcstechnológia-politika 27
3.3.2. Technológiai „közbeszerzés" lehetőségei 27
3.3.3. Alap-, alkalmazott és kísérleti kutatás 28
3.3.4. Hazai és nemzetközi piaci jelenlét 28
3.3.5. Munkaerőpiacok és humán tőke 29
3.3.6. Tőkepiacok 29
3.4. Tudománytechnológia- és innovációpolitika a
KNOGG-program országaiban 29
Második témakör
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓS POLITIKÁK
EGYES EURÓPAI KIS ORSZÁGOKBAN 30
1) A tudomány-, technológia- és innovációs politika intézményei 30
1.1. Az intézmények típusai és funkciói 30
1.2. A KNOGG-projekt által vizsgált országok intézményrendszerének
értékelése 32
2) A tudomány, a technológia és az innováció infrastruktúrája:
nemzeti szintű kutatási rendszerek 34
2.1. Finnország 34
2.2. Hollandia , 34
2.3. Írország 35
2.4. Görögország 35
2.5. Magyarország i 35
2.6. Szlovénia , 35
3) A nemzeti innovációs rendszerek 36
3.1. Finnország 36
3.2. Hollandia 36
3.3. Írország 37
3.4. Görögország 37
3.5. Magyarország 37
3.6. Szlovénia 38
4) lépések az innovációs kultúra erősítése érdekében 38
4.1. Oktatás és továbbképzés 38
4.2. Mobilitás 39
4.3. A társadalom érdeklődése és támogatása 39
4.4. Innovatív menedzsment és szervezési módszerek erősítése a vállalatoknál 39
4.5. Az állami intézmények és az innovációs politika döntéshozói 40
4.6. A klaszterek és a különböző együttműködési formák fejlesztése
az innováció érdekében 40
5) A kedvező keretfeltételek kialakítása 41
5.1. Versenypolitika 41
5.2. A szellemi tulajdon védelme 41
5.3. A közigazgatás leegyszerűsítése 42
5.4. A jogi és szabályozási környezet javítása 42
6) Ipar orientált innovációs politikák: a források elosztásának
számszerűsítése 42
7) AZ ipar orientált innovációs politikák értékelése 44
7.1. Finnország 44
7.2. Hollandia 44
7.3. Írország 45
7.4. Görögország 45
7.5. Magyarország 46
7.6. Szlovénia 46
Harmadik témakör
A KÜLFÖLDI TŐKE SZEREPE A KIS ORSZÁGOK VERSENYKÉPESSÉGI
HELYZETÉNEK ÉS MŰSZAKI SZÍNVONALÁNAK ALAKULÁSÁBAN 48
1) A kis országok és a technológia 49
2) A multinacionális cégek K+F-stratégiájának nemzetköziesedése 49
3) Multinacionális cégek, technológia és innovációs kapacitása kis
országokban 52
4) A KNOGG-országok két csoportja 53
5) A multinacionális cégek szerepe a KNOGG-országokban 53
6) A KNOGG-országok földrajzi elhelyezkedésének szerepe
az alacsony, illetve a magas technológiai fejlettségű
iparágak pozicionálásában , 54
7) Tudásáramlás a multinacionális cégek közvetítésével
a KNOGG-országokba ; 57
8) A KNOGG-országok külföldi működőtőke-befektetéseket
ösztönző politikája 60
8.1. Általános makrogazdasági stratégiák 60
8.2. Általános stratégiai célokat szolgáló speciális
gazdaságpolitikai intézkedések 61
8.2.1. Jövedelemadók és a tőke járulékai 61
8.2.2. Juttatások és támogatások a regionális politika keretében 62
8.2.3. Munkaerőpiac - munkaerőképzés 65
8.2.4. Pénzügyi szabályozók 67
8.3. A külföldi működő tőke-befektetéseket szolgáló specifikus stratégiák 68
8.3.1. A külföldre irányuló befektetések ösztönzése 68
8.3.2. A belföldre irányuló befektetések ösztönzése 69
9) Következtetések, javaslatok a további kutatómunkára 71
Negyedik témakör
GYAKORLATI AJÁNLÁSOK NEMZETI POLITIKÁK SZÁMÁRA:
A NEMZETI K+F ÉS INNOVÁCIÓS POLITIKÁK LEHETŐSÉGEI
ÉS KORLÁTAI 74
1) nézetek a tudásalapú fejlődés mibenlétéről 74
2) A tudás növekvő szerepének tényei 75
3) A tudás jelentősége A kis országok jövőjében 76
4) Nemzeti innovációs rendszerek 77
4.1. Az innovációs rendszerek minősége és fejlettsége 78
5) Az innovációs politikák kialakításához 78
5.1. Változó nemzetközi környezet 79
5.2. Kutatás és gazdasági érdekek integrálódása, illetve társadalmi hasznosság 80
6) az innovációs politikák értékelése 81
6.1. Három modell 81
7) Ajánlások az innovációs politika döntéshozóinak 82
7.1. Döntéseket támogató módszerek 83
7.2. Társadalmi összefüggések 84
A TÁRSADALOM ÉS EGYES RÉTEGEINEK SZEREPE A TUDOMÁNY,
A TECHNOLÓGIA ÉS AZ INNOVÁCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN 85
1) A tudomány és a technológia hatása a társadalomra és a
tudományellenesség 86
1.1. Magyarország esete 87
2) Tudomány, innováció és a társadalom egyes rétegei 88
2.1. Vállalati menedzserek, tulajdonosok 88
2.2. A tudomány emberei 88
2.3. A dolgozók 89
2.4. A diákok és az oktatás 91
3) Hogyan tud beleszólni a társadalom a tudomány
és a technológia szférájába? 93
3.1. Civil szervezetek 93
3.2. A beleszólás keretei és módszerei 94
3.2.1. Közösségalapú kutatás 94
3.2.2. Konszenzuskonferenciák 95
3.2.2. Szcenárióműhelyek 95
3.2.4. Részvételen alapuló tervezés 96
3.2.5. Egyéb részvételi formák 96
4) összefoglaló gondolatok 97
Ötödik témakör
AZ EURÓPAI UNIÓ SZEREPE A KIS ORSZÁGOK
KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI POTENCIÁLJÁNAK ERŐSÍTÉSÉBEN
ÖTÖDIK KUTATÁSI-TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉSI
ÉS DEMONSTRÁCIÓS KERETPROGRAMJÁNAK IDŐSZAKÁBAN
(1998-2002) 98
1) A kutatási-fejlesztési politika És az innováció összefüggései
az Európai Unióban 98
7.7. A K+F-tevékenység eredményességét meghatározó tényezők 99
7.2. Az innovációk alapvető dilemmái 100
7.5. Az innováció akadályainak leküzdése - a műszaki fejlesztés 100
1.4. Az uniós kutatási-fejlesztési politika fő jellemzői 101
7.5. Európa térvesztése 102
1.6. Európa legfőbb felemelkedési tényezője 102
7.7. A „ későn jöttek " felemelkedése. 103
2) Az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulása 104
3) a technikatranszfer új jellemzői és kapcsolata
a közvetlen beruházásokkal 105
4) az EU ötödik kutatási-technológiafejlesztési és demonstrációs
keretprogramjának tartalma és értékelése 107
4.1. Az ötödik keretprogram alapvető célkitűzései 107
4.2. Az EU ötödik keretprogramja megvalósításának tapasztalatai 109
4.3. A kis- és középvállalatok részvételének támogatása 111
4.3.1. Tájékozódási támogatás 112
4.3.2. Kooperatív kutatási projekt (CRAFT) 113
4.4. A harmadik horizontális program 113
4.5. A fejlődés kulcsa - a társadalmi-gazdasági tudásbázis fejlesztése 114
4.6. A Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre) működése
1998 és 2002 között 115
4.7. Az EU ötödik keretprogramjában való részvétel tapasztalatai
a kis országokban, különös tekintettel Magyarországra 115
4.8. Magyarország részvétele az ötödik keretprogramban 118
4.8.1. Kutatási lehetőségek az EU Közös Kutatóközpontjában 122
4.8.2. Az EU ötödik programjában való részvétel nehézségei 122
4.8.3. Az ötödik keretprogramban való magyar részvétel értékelése 125
4.9. Összegzés 125
4.9.1. Magyar teendők 127
A KNOGG-PROJEKT RÖVID ESEMÉNYTÖRTÉNETE 128

Témakörök