1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

125 éves a kolozsvári egyetem

A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1872. november 10-én nyílt meg a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem, amely 1881 januárjában felvette a Ferenc József Tudományegyetem nevet. Az új egyetem az Erdélyi Múzeum-Egyesület... Tovább

Előszó

1872. november 10-én nyílt meg a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem, amely 1881 januárjában felvette a Ferenc József Tudományegyetem nevet. Az új egyetem az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményeivel, könyvtárával és tudós tagjainak közreműködésével jó körülmények között kezdhette meg munkáját. A vezetőség bölcs politikájával a legjobb szakembereket csalogatta az új egyetemre, így néhány évtized alatt számos tudományágban az európai élvonalba küzdötte fel magát. Gyorsan növekedett a tanárok, a tanszékek és a diákok száma. Az első világháború után, 1919-ben román tannyelvűvé vált intézmény néhány év múlva az I. Ferdinánd Tudományegyetem nevet kapta. Ugyanabban az évben a Ferenc József Tudományegyetem Szegedre távozott, és az erdélyi magyarság elvesztette azt a jogát - amit azelőtt igazságtalanul az erdélyi románságnak nem adtak meg hogy anyanyelvű felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkezzék. 1940-ben, a bécsi döntés után az I. Ferdinánd Egyetem Nagyszebenbe és Temesvárra költözött, Szegedről pedig visszatért a magyar tannyelvű egyetem. 1945-ben a visszaköltöző Ferdinánd Egyetem újra elfoglalta az egyetem épületeit, és visszaállította a román nyelvű oktatást. 1945 júniusában királyi rendelettel Kolozsváron magyar előadási nyelvű univerzitás létesült, amely még 1945-ben felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet, az I. Ferdinánd Egyetem pedig a továbbiakban Victor Babes név alatt működött. 1959-ben az akkori romániai politikai vonalnak megfelelően a két intézményt összevonták, azóta az egyesített egyetem a Babes-Bolyai Tudományegyetem (a továbbiakban BBTE) nevet viseli. A BBTÉ-n létezésének első évében (1959/1960) 6917 diák tanult, akik közül 2062 magyar nemzetiségű, tehát a diákok közel 30 százaléka. A 660 oktatóból 247 volt magyar. A továbbiakban azonban a magyar nyelvű oktatást tudatosan sorvasztották, és a magyar nyelv és irodalom szak kivételével majdnem teljesen megszűnt. A diáklétszám állandóan csökkent, a magyar nyelvet ismerő tanárok fokozatosan kiöregedtek, az utánpótlás nagyon gyér volt. Ez utóbbi megállapítás elsősorban a humán szakokra érvényes (történelem, filozófia, szociológia, lélektan, pedagógia, stb.). Lényegesen jobb volt a helyzet a természettudományok terén, főleg a matematikán, fizikán és kémián. Az 1989 decemberi események következményeként jelentős változások történtek a Babes-Bolyai Egyetemen. Az új vezetőség célul tűzte ki az oktatás és a tudományos kutatás gyökeres átalakítását, az oktatás formájának és tartalmának korszerűsítését, színvonalának emelését, a vezető európai és Egyesült Államokbeli egyetemekhez való felzárkózását. A magyar nyelvű oktatás lényegesen bővült. Intézményünk jelenleg 18 karral, ezen belül 90 szakkal működik az alapképzésben. Ezenkívül 50 szakterületen folyik magiszteri képzés, és a legfontosabb szakterületeken doktori címet lehet szerezni. Vissza

Tartalom

Szilágyi Pál: Bevezető.................................................5
Az emlékülés programja...................-.......................................................................9
Tonk Sándor: Erdély magyar egyeteme....................................................................13
Benkő Samu: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szerepe az egyetemalapításban...........21
Cseke Péter Tudományművelés - egyetem nélkül (1919-1940).........................25
Kerekes Jenő: Egyetemi fokú magyar jogász- és közgazdászképzés Erdélyben............35
Kozma Dezső: A magyar irodalom első előadói .....43
Péntek János: Modern törekvések a nyelvészetben és a néprajzban....................49
Bodor András: A Bolyai Tudományegyetem Történelem Karának
oktatói és tudományos tevékenysége.™.....,.....,....-...............-.................55
Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása..........................65
Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem fizikusai..................-.......77
Kékedy László: Felsőfokú magyar nyelvű kémiaoktatás Kolozsváron................81
Mészáros Miklós: A földtani oktatás 125 éve..........................................................87
Wanek Ferenc: Koch Antal asszisztensei a Kolozsvári Tudományegyetemen...............91
Szabó Zsigmond: Az állattani tantárgyak előadói és művelői.............................113
Nagy-Tótfa Ferenc - Fodorpataki László: A növénytanoktatás és -kutatás történetéről...121
Molnár Jenő: A geográfia és művelői a
Ferenc József Tudományegyetemen...........................................................139
Tövissi József: Magyar nyelvű földrajztanítás......................................................145
Buchwald Péter: Gyógyszerkutatás a kolozsvári egyetemen..............................155
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv