Az egyetemes és magyar hadművészet fejlődése az ókortól napjainkig I-II.

I.: Tankönyv/II.: Vázlatalbum

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Lektor

Budapest

'Lengyel Ferenc: Az egyetemes és magyar hadművészet fejlődése az ókortól napjainkig I-II. ' összes példány

Kiadó:	Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	554 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A vázlatalbum ragasztott papírkötésben, 144 vázlattal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tankönyv a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia alap- és levelezőfakultás hallgatói, valamint néphadseregünknek a hadművészet története kérdései iránt érdeklődő állománya számára készült. Terjedelmi korlátainál fogva a hadművészet évezredeket felölelő történetének csupán a legfőbb fejlődési irányaival foglalkozik, és ezen keresztül nyújt betekintést fejlődésébe.
A hadművészet története a megismerés eszköze, tanulmányozása elősegíti a katonai gondolkodás, a széles szakmai látókör kialakítását, és megkönnyíti a hadművészet korszerű elméletének elsajátítását. A katonai elmélet fejlődésének fontos feltétele az elmúlt korok tapasztalatainak felhasználása.
A hadművészet története a hadtörténelem alkotórésze. Kutatja a fegyveres küzdelem előkészítésének, megvívási módjainak és formáinak keletkezését, fejlődését, általánosítja az elmúlt háborúk tapasztalatait, feltárja a hadművészet fejlődési folyamatait, a hadviselés gazdasági, erkölcsi-politikai és technikai alapjait, meghatározza a változást előidéző törvényszerűségeket, alapot teremt a korszerű katonai elmélet fejlesztéséhez. A hadművészet története egyben a hadtudomány egyik legfontosabb tudományterülete is, annak kategóriáit és fogalomrendszerét használja, mert csak így képes legérthetőbben kifejteni tartalmát. Gyakorlatilag három fontos területtel: a hadászat, a hadműveleti művészet és a harcászat történetével foglalkozik. Vizsgálati módszerének alapja és elméleti bázisa a marxista-leninista filozófiának a háborúról, a hadseregről szóló tanítása. A hadművészet története nem példatár és nem sablon, nem tanulmányozza valamennyi háború, hadművelet vagy harc lefolyását, hanem csak azokat, amelyek a hadviselésben lényeges változásokat idéztek elő, ahol a fegyveres küzdelem minőségileg új formái és módjai jelentek meg. Ennek során természetesen felhasználja a hadtörténelem által a háborúkról feltárt legfontosabb tényeket (pl. a háború gazdasági, politikai, ideológiai, diplomáciai előkészítése stb.). Számára azonban a háborúk általános kérdései csak történelmi alapként szolgálnak.
A hadművészet története feltárja a fegyveres küzdelem megvívási módjainak és formáinak függőségét az ipar fejlettségétől, a társadalom szociális-gazdasági és politikai struktúrájától, kimutatja a nép- és katonatömegek, a hadvezérek és az új fegyverek hatását a hadművészet fejlődésére az egyes történelmi korszakokban. A haditechnika és a fegyveres erők szervezeti formái változásának figyelembevételével megvilágítja a katonai elmélet módosulását, valamint ezeknek a haderőnemekre és fegyvernemekre gyakorolt hatását.

E vázlatalbum tartalmazza „Az egyetemes és magyar hadművészet fejlődése az ókortól napjainkig" című tankönyvben leírt események, hadművészeti fogalmak, kategóriák változását, fejlődését ábrázoló vázlatokat és rajzokat. Az összeállítás kronológiai sorrendben követi a hadművészet fejlődésében a jelentősebb változást előidéző háborúk eseményeit, azok fontosabb mozzanatait. Bemutatja a hadsereg állományában, szervezetében, harcrendjében, hadműveleti felépítésében, a fontosabb fegyvernemek szervezetében és alkalmazásában bekövetkezett változásokat.
Vissza

Tartalom

I. kötet: Tankönyv
Bevezetés	13
Dr. szántó Mihály - Gonda András: Az egyetemes és a magyar hadművészet fejlődése a második világháború kirobbanásáig
A rabszolgatartó társadalom korának hadművészete	17
Az ókori keleti államok hadművészete	17
A klasszikus rabszolgatartó államok hadművészete	18
A hadtudományi irodalom kezdete	22
A rabszolgatartó társadalom hadművészetének összegezése	23
Hadművészet a feudalizmus korában
A nyugat-európai hadművészet a feudalizmus első felében	25
Hadművészet a lőfegyver megjelenésének, majd elterjedésének századaiban	27
A hadtudományi irodalom jelentősebb képviselői a XV-XVIII. században	30
A feudalizmus hadművészetének összegezése	31
A magyar hadszervezet és hadművészet a honfoglalástól a XVIII. század végéig	33
A magyarok hadművészete a IX-XIII. században	33
A banderiális hadrendszer kialakulása	35
A Hunyadiak szerepe a magyar hadművészetben	36
Magyar hadszervezet és hadművészet a XVII-XVIII. századi török- és Habsburg-ellenes küzdelmek idején	38
Zrínyi Miklós hadvezéri tevékenysége. A magyar hadtudományi irodalom kezdete	40
Magyar hadszervezet és hadművészet a II. Rákóczi Ferenc vezette függetlenségi háborúban	44
A magyar hadművészet fejlődésének összegezése	45
A burzsoá hadművészet kialakulása és fejlődése a XIX. század közepéig	48
Hadművészet a Francia Köztársaság háborúiban	48
Napóleon hadművészete	49
A katonai elmélet a XIX. század első felében	52
A kor hadművészetének összegezése	54
A magyar hadművészet a XIX. században	56
Hadművészet az 1848-49-es magyar forradalomban és szabadságharcban	56
A Magyar Királyi Honvédség létrejötte a XIX. század második felében	58
A hadművészet fejlődése a XIX. század második felében	60
Az ipari forradalom eredményei és hatása a hadművészetre	60
A hadművészet fejlődése a XIX. század második felében	61
A katonai elméletek fejlődése a XIX. század második felében	63
A marxista katonai elmélet keletkezése	64
A korszak legfontosabb hadművészeti tapasztalatai	66
A hadművészet fejlődése az első világháborúban	67
A szemben álló államcsoportok gazdasági, politikai és katonai helyzete	67
Katonai elméletek és doktrínák a háború előestéjén	69
A felek hadászati tervei és az erők csoportosításai	71
A mozgóháború időszaka	72
Az állásháború időszaka	75
A haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok fejlődése az első világháborúban	81
A hadművészet fejlődése az első világháborúban	84
A szovjet hadtudomány kialakulása és fejlődése a polgárháborúban	88
A Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg megteremtése	88
A Vörös Hadsereg hadművészetének főbb vonásai az intervenció és a polgárháború éveiben	89
A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege és honvédő háborúja	91
A Tanácsköztársaság hadseregének létrehozása	91
A Vörös Hadsereg honvédő háborújának hadművészete	92
A fegyveres erők, a haditechnika, a katonai elméletek és nézetek, valamint a hadművészet a két világháború között	96
A nemzetközi kapcsolatok és a gazdaság fejlődésének alakulása	96
Elképzelések a jövő háborújáról	99
Burzsoá katonai elméletek	101
A mély hadművelet elmélete	104
A nagyhatalmak fegyveres erői	106
A haditechnika fejlődése	108
A fegyveres erők szervezeti fejlődése	112
A hadművészet fejlődése	113
Összefoglalás	120
Gonda András: A második világháború története
A háború előzményei, szakaszai, az első időszak főbb eseményei	125
A második világháború jellege és időszakai	125
A Lengyelország elleni hadjárat és a "furcsa háború"	125
Északnyugat-Európa lerohanása	128
A nyugat-európai hadjárat	128
A német légierő és flotta tevékenysége Anglia ellen	131
Háború Afrikában és a Balkánon	132
A második világháború második időszaka legfontosabb katonapolitikai és hadtörténelmi eseményei	134
Németorzság és a szovjetunió katonapolitikai helyzete 1941 júniusában	134
A nagy honvédő háború kezdeti időszaka	136
A moszkvai csata védelmi szakasza	138
A Vörös Hadsereg moszkvai ellentámadása	140
Japán és az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése	141
A Vörös Hadsereg általános támadása	142
A német fegyveres erők 1942. évi nyári-őszi hadjárata és sztálingrád védelme	143
Döntő fordulat a második világháború menetében	147
A sztálingrádi ellentámadás és a győzelem világtörténelmi jelentősége	147
A Vörös Hadsereg általános támadása	150
Az 1942. évi észak-afrikai hadműveletek	151
A kurszki csata	151
Amerikai-angol partraszálló hadműveletek a Földközi-tenger és a Csendes-óceán térségében 1943-ban	154
A Vörös Hadsereg 1943-as nyári-őszi általános támadása	155
Hadi események a második világháború negyedik időszakában és az európai háború befejezése	157
A szovjet csapatok 1944. évi téli-tavaszi hadjárata	157
A szövetségesek normandiai partraszállása	158
A csendes-óceáni hadműveletek	160
A Vörös Hadsereg 1944. évi nyári-őszi hadjárata	161
A szövetségesek hadműveletei Németország nyugati részében, Olaszországban és a Csendes-óceánon	163
A Vörös Hadsereg 1945. évi téli-tavaszi hadjárata	164
A második világháború ötödik időszaka és a háború befejezése	168
Japán feltétel nélküli kapitulációja	168
A második világháború katonai-politikai eredményei	169
Füzi Imre: A magyar külpolitika fő vonásai, a honvédség felkészítése és állapota, belépés a háborúba, hazánk felszabadítása
Magyarország politikai és katonai törekvései a két világháború között	175
A magyar külpolitika fő jellemzői, út a háborúhoz	175
A Magyar Királyi Honvédség fejlesztésének szakaszai	177
A magyar katonai elmélet és a hadsereg felkészítése	180
A hadsereg kiképzettsége	182
Az országgyarapítás következményei, a honvédség állapota a Szovjetunió megtámadása előtt	184
Belépés a Szovjetunió elleni háborúba	188
A hadiállapotot megelőző katonai-politikai események	188
Magyar kötelékek hadműveletei a német-szovjet arcvonalon	189
A Tiszántúl felszabadítása: a debreceni hadművelet	192
Hadászati helyzet a Kárpát-medencében	192
A német-magyar erők csoportosítása és feladataik	194
A szovjet főparancsnokság elgondolása	194
A hadművelet lefolyása	198
A budapesti hadművelet	201
A német-magyar csapatok helyzete, tervei	201
A szovjet főparancsnokság elgondolása, a 2. Ukrán Front parancsnokának elhatározása	201
A hadművelet lefolyásának első szakasza	203
A hadművelet második szakasza. A Szolnok, Hatvan irányú csapás	204
A hadművelet harmadik szakasza. A 2. és 3. Ukrán Front erőfeszítése a budapesti csoportosítás bekerítésére	206
A német felmentési kísérletek elhárítása	208
A bekerített csoportosítás felszámolása	209
A dunántúli hadműveletek	211
A hadműveleti helyzet 1945. február közepén	211
A szovjet főparancsnokság elgondolása és terve. A 3. Ukrán Front parancsnokának elhatározása	212
A védelmi hadművelet lefolyása	214
A bécsi támadó hadművelet. A felek helyzete és elgondolásaik	216
A hadművelet lefolyása	218
A magyarországi hadműveletek tapasztalatai	220
Hadászat	220
Hadműveleti művészet	221
Harcászat	225
Lengyel Ferenc: A hadművészet fejlődése a második világháborúban
A haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok fejlődése	231
A német fegyveres erők szervezeti és technikai fejlődése	231
A szovjet fegyveres erők szervezeti és technikai fejlődése	240
Az Egyesült Államok fegyveres erőinek szervezeti és technikai fejlődése	245
Anglia fegyveres erőinek szervezeti és technikai fejlődése	247
A támadás fejlődése a második vislágháború éveiben	249
A német csapatok hadászati támadása	249
A szovjet csapatok hadászati támadása	253
Az angol-amerikai csapatok hadászati támadása	259
A hadászati támadás összegezett hadművészeti tapasztalatai	260
A német csapatok támadó hadműveletei	264
A szovjet csapatok támadó hadműveletei	267
Az angol-amerikai hadsereg támadó hadműveleteinek főbb vonásai	275
A támadó hadműveletek összegezett hadművészeti tapasztalatai	275
A német csapatok támadóharca	279
A szovjet csapatok támadóharca	281
A szovjet csapatok különleges viszonyok között folytatott támadásának főbb sajátosságai	288
Széles folyóakadályok leküzdése	288
A lakott településekért vívott harc	289
Találkozóharcok és -ütközetek	290
Támadás sötétben (éjszaka)	291
A támadóharc összegezett hadművészeti tapasztalatai	292
A védelem fejlődése a második világháborúban	295
A hadászati védelem	295
A hadászati védelem összegezett hadművészeti tapasztalatai	301
A védelmi hadműveletek	303
A védelmi hadműveletek összegezett hadművészeti tapasztalatai	310
A védelmi harc	312
A védelmi harc összegezett hadművészeti tapasztalatai	320
A csapatok vezetésének szervei és működésük főbb vonásai a második világháborúban	323
A német fegyveres erők vezetése	323
A szovjet fegyveres erők vezetése	324
A francia-angol koalíció vezetése	328
Az angol-amerikai koalíciós vezetés	329
Szauter Lajos - Szántó Mihály: A hadművészet második világháború utáni fejlődésének fő kérdései
A második világháború utáni katonapolitikai helyzet legfőbb jellemzői	334
A haderőnemek, fegyvernemek és szakcsapatok szervezeti és fegyverzeti változásai	338
A szovjet fegyveres erők fegyverzeti és szervezeti változásai	338
Főbb kapitalista országok fegyveres erőinek fegyverzeti és szervezeti változásainak tendenciái	347
A hadművészet fejlődése	351
A hadászat fejlődése	351
A hadműveleti művészet fejlődése	358
A harcászat fejlődése	369
A hadművészet második világháború utáni fejlődésének összegezése	374
A második világháború utáni főbb helyi háborúk hadművészeti tapasztalatai	376
A koreai háború	376
A vietnami háború	377
Az I-III. arab-izraeli háború	378
A negyedik arab-izraeli háború	380
A második világháború utáni főbb helyi háborúk hadművészeti tapasztalatainak összegezése	386
A Magyar Néphadsereg története	389
A demokratikus néphadsereg megszervezése és fejlődése 1948 közepéig	390
A hadsereg a proletárdiktatúra győzelmétől 1956. november 4-ig	396
A Magyar Néphadsereg a szocialista konszolidáció és a minőségi fejlesztés időszakában	401
Táblázatok jegyzéke	408
Irodalomjegyzék	410
Jegyzetek	415
II. kötet: Vázlatalbum
Egyiptomi harcrend II. Ramszesz idején	19
Görög falanx	19
A marathoni csata	20
A leuktrai csata	21
A macedon hadsereg szervezete	22
A gaugamelai csata	23
A manipuláris falanx	24
A cannaei csata	25
A cohortális falanx	25
A római hadsereg szervezete az i. e. I. sz. közepén	26
A pharsalosi csata	27
A Poitiers melletti ütközet	28
Harcrendek a XVI. században	29
A svéd hadsereg vonalalakzatban	30
A "ferde csatarend"	31
A nikápolyi csata	32
Hunyadi János harcrendje	33
A magyar végvárrendszer a XVI-XVII. sz.-ban	34
A jemappesi ütközet	35
A francia csapatok harcrendjei az oszlopharcászat kialakulása idején	35
A francia gyalog- és lovashadtest szervezete	36
A francia hadosztály harcrendje a napóleoni háborúk idején	36
Az 1805. évi hadjárat	37
Az austerlitzi csata	38
Az orosz csapatok harcrendjei a XIX. sz. elején	39
Az orosz hadtest szervezete a XIX. sz. elején	39
A tavaszi hadjárat	40
Hadtestszervezet a XIX. sz. második felében	41
A königgrätzi ütközet	41
A porosz-francia háború	42
A Schlieffen-terv	43
Felvonulás, tervek keleten és délen	44
A határ menti ütközetek	45
A marne-i csata	46
"Versenyfutás a tengerig"	47
A gorlicei áttörés	48
A Bruszilov-támadás	49
Harcok Romániában	50
A caporettói áttörés	51
A hadosztály támadó harcrendje 1914-ben	52
A hadosztály támadó harcrendje 1915-16-ban	52
A hadosztály támadó harcrendje 1917-18-ban	53
A védelem felépítése 1914-ben	53
A védelem felépítése 1915-16-ban	54
A védelem felépítése 1917-18-ban	56
A Vörös Hadsereg támadási terve	56
Az északi hadjárat	57
A mély hadművelet elvi vázlata	58
"Fall Weis"	59
"Fall Gelb"	60
"Fall Gelb"	61
Hadműveletek Észak-Afrikában	62
"Fall Barbarossa"	63
Az NHH kezdeti időszaka 1941. 06. 22-től szeptember végéig	64
Moszkva védelme 1941. 09.30. - 12.05-ig	65
A Vörös Hadsereg 1941-42. évi téli hadjárata0	66
Német tervek 1942 nyarára	67
A németek 1942-es nyári-őszi támadása	68
Sztálingrád védelme	69
A sztálingrádi ellentámadás	70
A Vörös Hadsereg 1942-43-as téli általános támadása	71
A kurszki csata	72
Hadműveletek Olaszországban	73
A Vörös Hadsereg 1943-as nyári-őszi hadjárata	74
A négy Ukrán Front hadműveletei	75
A normandiai partraszállás terve	76
A szövetségesek franciaországi hadműveletei	77
A belorussziai hadművelet	78
A iasi-kisinyovi hadművelet	79
A szövetségesek rajnai, ruhri hadműveletei	80
A visztula-oderai hadművelet	81
A berlini hadművelet	82
A Vörös Hadsereg távol-keleti hadjárata	83
A Magyar Királyi Honvédség hadrendje	84
Hadi helyzet a Kárpát-medencében	85
A 2. Ukrán Front parancsnokának elhatározása a Tiszántúl felszabadítására	86
A Tiszántúl felszabadítása	87
A 2. Ukrán Front támadása	88
A 2. Ukrán Front támadása	89
A 3. Ukrán Frosnt tevékenysége a Margit-vonal eléréséig	90
Budapest bekerítése	91
A német felmentési kísérletek elhárítása	92
Budapest ostroma	93
A németek 1945. márciusi ellentámadásának terve	94
A helyzet alakulása a német főcsapás irányában	95
A bécsi támadó hadművelet	96
A német gyaloghadosztály szervezetének és technikai eszközeinek változása	97
A német páncéloshadosztály szervezete 1939-ben	98
A német páncéloshadosztály szervezete 1943-ban	98
A szovjet lövészhadosztály szervezeti változása az NHH éveiben	99
A szovjet harckocsihadtest szervezeti változása az NHH éveiben	100
Az áttörő tüzérhadosztályok szervezeti változása az NHH éveiben	101
A repülőhadosztály szervezeti váltoszása az NHH éveiben	102
A német tábori hadsereg támadó hadműveletének elvei 1940-ben	103
A szovjet összfegyvernemi hadsereg támadási elvei az NHH előtt	103
A front és a hadsereg támadása 1941-ben, valamint 1942-ben	104
Az összfegyvernemi hadsereg támadása 1943-ban	105
A harckocsi-hadsereg támadása 1943-ban	105
A szovjet lövészhadtest támadási elvei az NHH előtt	106
A szovjet lövészhadosztály támadási elvei az NHH előtt	106
A szovjet lövészhadosztály harcrendjének elvi felépítése a 0306. sz. direktíva alapján	107
A szovjet lövészhadosztály harcrendje és feladatai a sztálingrádi ellentámadás idején	108
A lövész-magasabbegységek támadásának elvei 1943 őszén	108
A szovjet támadóharc fejlődése a német védelem tüskrében	109
A szovjet rohamzászlóaljak harcrendje 1944-1945-ben	110
A szovjet összfegyvernemi hadsereg védelme az NHH előtt	111
A front hadműveleti felépíttése 1942 őszén, védelemben	111
Az összfegyvernemi hadsereg hadműveleti felépítése 1941 őszén, védelemben	113
A front védelme Kurszk térségében	114
Az összfegyvernemi hadsereg hadműveleti felépítése Kurszknál	115
A harckocsi-hadsereg védelme Kurszknál	115
A lövészhadtest védelme az NHH előtt	116
A lövészhadosztály védelme az NHH előtt	116
A lövészhadosztály védelme 1941 őszén	117
A lövészhadosztály védelme 1942 őszén	117
Harcrendi felépítések a kurszki védelemben	118
Harcrendi felépítések a balatoni védelemben	119
A német védelem felépítése 1941-1942 telén	120
A német védelem felépítése 1942-1943 telén	121
A német védelem felépítése 1943 nyarán és őszén	121
A német védelem felépítése 1944-45-ben	122
A szovjet hadtesttörzs szervezeti felépítése az NHH kezdetén	123
A szovjet hadtesttörzs szervezeti felépítése az NHH végén	123
A hadosztálytörzs szervezeti felépítése az NHH kezdetén	124
A hadosztálytörzs szervezeti felépítése az NHH végén	124
A szovjet szárazföldi csapatok szervezésének sematikus vázlata	125
Az USA szárazföldi csapatai szervezésének sematikus vázlata	126
A Front csapatainak hadműveleti felépítése és feladatai támadásban	127
A HDS támadó hadműveletének egy változata	128
Összfegyvernemi hadsereg hadműveleti felépítése védelemben	129
Lövészhadtest feladatainak mélysége és harcrendjének felépítése támadóharcban	130
Lövészhadtest védelmének felépítése	131
Az USA-hadtest harcrendje és feladatai támadásban 1946-50-ig	133
Az USA-hadtest védelme 1946-50-ig	133
Harctevékenység Koreában	134
Harctevékenység az egyiptomi háborúban	135
A IV. arab-izraeli háború kezdete	136
Helyzet a szuezi hadászati irányban	137
harctevékenység a szíriai hadászati irányban	139
Az izraeli ellentámadás a szuezi irányban	139
A hadműveleti területre elvonult gyaloghadosztályok hadrendje	140
A Honvédelmi Minisztérium szervezete 1949-ben	141
A vázlatokon szereplő rövidítések magyarázata