1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

1836-1868. évi törvényczikkek

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda-Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott vászon Gottermayer kötés
Oldalszám: 600 oldal
Sorozatcím: Corpus Juris Hungarici-Magyar Törvénytár Millenniumi Emlékkiadás
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Aranyozott gerincű vászon Gottermayer kötésben. Millenniumi emlékkiadás. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Magyarország törvényhozását tünteti föl e gyüjtemény, Szent István királytól kezdve a mai napig. Minden magyar törvény szószerinti szövegének közlése kapcsán, e gyüjtemény híven akarja az olvasó... Tovább

Előszó

Magyarország törvényhozását tünteti föl e gyüjtemény, Szent István királytól kezdve a mai napig. Minden magyar törvény szószerinti szövegének közlése kapcsán, e gyüjtemény híven akarja az olvasó elé tárni a hazai jog törvényi fejlődésének minden mozzanatát, lehetőleg teljes képét nyújtva ezáltal ugy a magyar törvényhozásnak, mint a végrehajtó hatalomnak is kilenezszázéves munkásságáról.
Az ezen gyüjtemény első kötetét bevezető előszóban lesz alkalmam, az összes magyar törvényekben rejlő joganyag kapcsán, részletes ismertetés tárgyává tenni e kilenez évszázadnak törvényhozói tevékenységét; ott lesz alkalmam megokolt véleményt mondani a magyar Törvénytár jogi értékéről; ott nyilik majd alkalmam arra is. hogy teljes tárgyiassággal utaljak a törvények szerkesztése körül máig divatos czélszerütlen és káros rendszerre, valamint arra is, hogy mily hiányok észlelhetők a kormányrendeletek alkotása, közzététele és megismertetése körül.
Az itt következő sorokban csak arra akarok szorítkozni, hogy rövid szóval tájékozást nyújtsak e gyűjtemény tartalmáról, beosztásáról és arról, hogy mi czélom volt hosszú éveket igénybe vett fáradságos munkámnak közrebocsátásával. Vissza

Tartalom

1836. évi törvényczikkek
Előbeszéd6
I. t. cz. Az Ő Királyi felsége által boldog felavattatása és megkoronáztatása előtt az Ország Karai és Rendei részére kiadott Királyi Hitlevél az Ország közönséges Törvényei közé beiktattatik7
II. t. cz. Az ország szentséges koronájának őrjeiről14
III. t. cz. A magyar nyelvről14
IV. t. cz. A jobbágyok költözése eseteiben tartandó módról s rendről s ugyanazon költözés következményeiről15
V. t. cz. A jobbágy-telki állományról18
VI. t. cz. Azokról, melyek a telek haszonvételén felül a jobbágyok hasznai közé tartoznak29
VII. t. cz. A jobbágyi tartozásokról36
VIII. t. cz. Az urbéri kötésekről41
IX. t. cz. A községeknek belső igazgatásáról42
X. t. cz. A földesuri törvényhatóságról, és az urbéri perről43
XI. t. cz. Azon közterhekről, melyeket a jobbágyföldeket használó nemesek azon használattól viselni tartoznak49
XII. t. cz. A határbeli közös haszonvételekre nézve gyakorlatból behozandó arányuságáról52
XIII. t. cz. A nem-nemeseknek engedendő perlekedési tehetségről55
XIV. t. cz. A vérek közt a világos örökösödés estében végrehajtandó osztályról55
XV. t. cz. A pénzbeli elmarasztalást magokban foglaló bírói ítéletek végrehajtása módjáról56
XVI. t. cz. A birói itéleteknek okokkal leendő támogatásáról58
XVII. t. cz. A nem-nemesek büntető pereiben hozott itéletek felebbviteléről és végrehajtásáról58
XVIII. t. cz. A vásári biróságról59
XIX. t. cz. Tengermellék kereskedési Fiume városa, kerület és szabad révpartja itélőszékeiről60
XX. t. cz. A szóbeli perek biróságairól61
XXI. t. cz. Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándokmegyéknek és Kővár vidékének Magyarországhoz való visszacsatolásáról62
XXII. t. cz. A Jász és Kun kerületeknek a hazai igazgató székekkel és a törvényhatóságokkal, a kerületek neve és pecsétje alatt engedett közvetlen levelezés szabadságáról63
XXIII. t. cz. A szathmári káptalannak hitelességi kiváltság adatik63
XXIV. t. cz. Négyesi báró Szepessy Ignácz, pécsi püspök által Pécsen alapitott Akadémiáról63
XXV. t. cz. Az ország közjavát és kereskedését gyarapitó magános vállalatokról63
XXVI. t. cz. Egy állandó hidnak Buda és Pest közötti épitéséről65
XXVII. t. cz. A beszegellett, vagy több külön törvényhatóságok alá tartozó helyekről68
XXVIII. t. cz. Somogy és Veszprém vármegye közt Siófok helység iránt fennforgó beszegellés tárgya ujonnan felvétetni rendeltetik68
XXIX. t. cz. Tarpa mezővárosának Beregh vármegyéhez és Falu-Dobos helységének Szathmár vármegyéhez való csatoltatása a törvénybe iktattatik68
XXX. t. cz. István-Megye helysége Bács vármegyéhez csatoltatik68
XXXI. t. cz. Krassó vármegye, Erdélyország és Véghelyi vidék közt fennforgó határbeli villongások iránt országos biztosság neveztetik69
XXXII. t. cz. Az 1827-ki 16-dik törvény-czikkely által kirendeltetett biztosságokhoz a meghalt, avagy másként megakadályoztatott személyeknek helyökbe országbiztosai neveztetnek69
XXXIII. t. cz. Az 1647-diki 78-dik törvény-czikkely bővebben magyaráztatik70
XXXIV. t. cz. Az egyházi és minden ily természeti tizedről70
XXXV. t. cz. Az 1658-ki 53-dik törvény rendelete módosittatik70
XXXVI. t. cz. Az egyesek költségein készitendő vizi munkálatoknak előmozditásáról70
XXXVII. t. cz. A nemzeti muzeumról71
XXXVIII. t. cz. A nemzeti muzeumra folytatva tett ajánlásokról72
XXXIX. t. cz. A Ludovicea magyar katonai intézetekre folytatva tett adakozásokról73
XL. t. cz. Bárdányi gróf Buttler Jánosnak a magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlása törvénybe iktattatik74
XLI. t. cz. A Pesten országos költségen felállitandó nemzeti játékszinről75
XLII. t. cz. A tébolyodottak intézetére tett ajánlásokról75
XLIII. t. cz. 1681-ik 55-dik törvény-czikkely világosittatik75
XLIV. t. cz. A mostani országgyűlés költségeinek szabad ajánlásképen a nemesi rend által való viseléséről76
XLV. t. cz. A perek folyamatáról76
XLVI. t. cz. A néhai Hiller János, báró Rosen András és báró Pley András által eddig le nem fizetett hazafiusitási taksarésznek elengedéséről77
XLVII. t. cz. Gróf Leiningen-Westerburg August, Burgberg du Mont Beaufort Ágoston, báró Montbach Fridrik, báró Strvtnik Ágoston, Niesner József, gróf Brigido Pál, báró Jöchlinger Felix, Sternfeld János, Sardagna János, báró Pacoassi János és testvérei, báró Gerstäcker Venczel, báró Bibra Károly Fridrik, Reissig Lajos Keresztély, báró Pöck János és Peregrin hazafiusitási bevételökről77
XLVIII. t. cz. Báró Mandel Lajos és Pidoll Károly az ország hazafiusitott nemesei közé lett bevételéről78
XLIX. t. cz. Vivenot Rudolf és Eduard testvéreknek hazafiusitásáról 78
Befejezés79
1840. évi törvényczikkek
Előbeszéd85
I. t. cz. Az ország szent koronája őrjének megválasztásáról85
II. t. cz. A magyar ezredekhez ujonczokban tett segedelmi ajánlatról86
III. t. cz. A katonai élelmezés és szállásolás tárgyában országos biztosság rendeltetik87
IV. t. cz. A Duna s egyéb folyamok szabályozásáról88
V. t. cz. A büntető- és javitó rendszer kidolgozására országos választmány küldetik ki90
VI. t. cz. A magyar nyelvről91
VII. t. cz. Az 1836. évi országgyülésen alkotott s urbéri tárgyu törvényczikkelyek némely szakaszainak világositásukról s részint módositásukról92
VIII. t. cz. A jobbágyok örökösödéséről95
IX. t. cz. A mezei rendőrségről98
X. t. cz. A vizekről és csatornákról106
XI. t. cz. Az 1836. XX. törvény-czikkelyben elrendezett szóbeli perek biróságának hatósága kiterjesztetik108
XII. t. cz. Az 1838-ik évi XVI. törvény rendelete kiterjesztetik108
XIII. t. cz. Az 1836-ki XIV. törvényczikk olykép módosittatik109
XIV. t. cz. Az 1715-ki XXVII. törvény-czikkely módosittatik109
XV. t. cz. A váltó-törvénykönyv behozatik109
XVI. t. cz. A kereskedőkről145
XVII. t. cz. A gyárok jogviszonyairól149
XVIII. t. cz. A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól150
XIX. t. cz. A kereskedői testületekről és az alkuszokról155
XX. t. cz. A fuvarosokról156
XXI. t. cz. Adóssági követelések elsőbbség végetti betáblázásáról158
XXII. t. cz. A csődületről (Concurs)160
XXIII. t. cz. Az ügyészi és biztosi vallásról174
XXIV. t. cz. Az 1836-dik évi XLV. törvény kiterjesztik174
XXV. t. cz. Az 1827-dik eszt. XIV. törvény következtében a "Tabula Iudiciaria Regnorum Slavoniae, Croatiae et Dalmatiae" előtt folyó "Juris" pereknek a báni tábla elébe leendő áttétetése iránt174
XXVI. t. cz. Az elhunyt egyházi személyek által hátrahagyott örökség összeirásáról és felosztásáról175
XXVII. t. cz. A Sequestrumokról és Moratoriumokról175
XXVIII. t. cz. Az 1836. XXXIII. törvényczikkely tartalmának a Jász- és Kún kerületek birtokos lakosaira való kiterjesztéséről175
XXIX. t. cz. A zsidókról175
XXX. t. cz. A Jász és Kún kerületek községeiben behozandó összesitésről és arányosságról176
XXXI. t. cz. Az 1836-dik évi XII. törvényczikkelynek a Hajdukerületre kiterjesztéséről177
XXXII. t. cz. Mosony vármegye és Bruck városa közötti határbeli kérdés elintésére országos biztosság neveztetik177
XXXIII. t. cz. Mármaros vármegye és galicziai kuti uradalom között Ignatyásza havas felett fennforgó határvillongások elintézése országos küldöttségre bizatik178
XXXIV. t. cz. Bihar vármegye és Erdélyország határai felett fennforgó kérdések elintézésére országos biztosság neveztetik178
XXXV. t. cz. Az 1827. XVI-dik és 1836. XXXII-dik törvény-czikkelyek által rendelt biztosságoknak részint meghalt, részint akadályoztatott tagjai helyett mások neveztetnek178
XXXVI. t. cz. Zsiva tájéka és Cséb, máskép Kis-Nestin, ugyszinte Butykovácz, máskép Uj-Vukovár szigetek Bács megyéhez kebeleztetnek179
XXXVII. t. cz. A közadónak mely törvényhatóság pénztáraiba fizetéséről, és különösen a balassagyarmati Illésen szőlőt biró nem nemes lakosokról179
XXXVIII. t. cz. A Dunát a Tiszával összekötő csatornáról179
XXXIX. t. cz. A Buda és Pest városai közötti épitendő álló hid tárgyában készült szerződésről181
XL. t. cz. Az 1836. XXV-dik törvény-czikkely kiterjesztetik181
XLI. t. cz. Néhai Alagovich Sándor zágrábi püspök árvaintézetbeli alapitványa törvénybe iktattatik181
XLII. t. cz. A magyar tudós társaságra folytatva tett adakozásokról181
XLIII. t. cz. A magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlásról184
XLIV. t. cz. A pesti magyar szinházról184
XLV. t. cz. A mostani országgyülés költségeinek szabad ajánláskép a nemesi rend által való viseléséről186
XLVI. t. cz. Báró Lederer Ignácz honsitásáról186
XLVII. t. cz. Báró Eichhoff Józsefnek hazafiusitásáról187
XLVIII. t. cz. Feiler Ferencz honositásáról187
XLIX. t. cz. Gróf Huyn János Károly és Hugó, s báró Roslberg Miksa hazafiusitásukról188
L. t. cz. A bihaini báró Piret Lajos, báró Hiller József és gróf Folliot-Crenneville Lajos Károly hazafiusitás taksabeli tartozásuk elengedéséről és az utóbbiaknak törvénybe iktatásukról188
LI. t. cz. Gróf Messey Lajos, báró Waldstätten György, gróf Bubna Károly, báró Wimmersperg Emánuel, gróf Hoyos Antal, herczeg Thurn és Taxis Fridrik, herczeg Thurn és Taxis Vilmos Károly, gróf Aichelburg Ferencz, báró Flödnig Eduárd és Adolf, báró Wimmer József, báró Mattencloit Gottfried és gróf Lilienberg Volfréd honositásukról189
LII. t. cz. Wildner Ignácz, pütlingeni Vesque János, Glogowsky Lajos, ehrenheimi Sitra Jakab, Zubovics József és István, Burdina Rudolf, Beker József, Brosenbach Károly, saint-aulairei Schiwny Károly, Ballarini Károly és waldstätteni Hayek Erneszt hazafiusitásukról190
LIII. t. cz. Gróf Sommery Lajos hazafiusitásáról190
LIV. t. cz. Mack Ignácz honositásáról190
LV. t. cz. Mack Ignácz alapitványáról191
Befejezés191
1844. évi törvényczikkek
Előbeszéd197
I. t. cz. Az ország sz. koronája őreinek megválasztásaikról197
II. t. cz. A magyar nyelv és nemzetiségről198
III. t. cz. A vallás dolgában199
IV. t. cz. A nemesi javak birhatásának nem-nemesekre kiterjesztéséről199
V. t. cz. A nem-nemeseknek is minden közhivatalokra való lehető alkalmazásáról200
VI. t. cz. Az 1840. 15. törv. czikkben foglalt váltó-törvénykönyv némely szakaszának világositásáról s illetőleg módositásáról200
VII. t. cz. Az 1840. 22. törvényczikk némely szakaszainak bővitéséről s illetőleg módositásáról204
VIII. t. cz. A hétszemélyes táblának ezentul a husvétutáni törvényszakban is leendő összeüléséről s a decretalis napok megszüntetéséről205
IX. t. cz. A közmunkák szabályozásáról205
X. t. cz. A folyó-homok által okoztató károk meggátlásáról rendelkező 1807. 20. törvényczikk módositásáról s illetőleg bővitéséről208
XI. t. cz. Az országgyülési szállások szabályozása és bérök fizetése iránt209
XII. t. cz. A mostani országgyülés költségeinek szabad ajánláskép a nemesi rend általi viseléséről211
XIII. t. cz. Hrabovszky-féle alapitvány iránti követelésnek kiczikkelyezéséről211
Befejezés211
1848. évi törvényczikkek
Előbeszéd216
I. t. cz. Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik217
II. t. cz. Fenséges cs. kir. ausztriai főherczeg István Magyarország nádorává választatik217
III. t. cz. Független magyar felelős ministerium alakitásáról218
IV. t. cz. Az országgyülés évenkinti üléseiről222
V. t. cz. Az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról223
VI. t. cz. Az 1836. 21. t. cz. foganatositásáról230
VII. t. cz. Magyarország és Erdély egyesitéséről231
VIII. t. cz. A közös teherviselésről232
IX. t. cz. Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről232
X. t. cz. Az összesitésről, legelő elkülönözésről és faizásról233
XI. t. cz. Azon ügyekről, melyek eddig a földesuri hatóságok által intéztettek234
XII. t. cz. Az urbéri megszüntetett magán úti javadalmak status-adóssággá leendő átváltoztatásáról234
XIII. t. cz. A papi tized megszüntetéséről236
XIV. t. cz. A hitelintézetről236
XV. t. cz. Az ősiség eltörléséről237
XVI. t. cz. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról237
XVII. t. cz. A megyei tisztválasztásokról238
XVIII. t. cz. Sajtótörvény238
XIX. t. cz. A magyar egyetemről243
XX. t. cz. A vallás dolgában243
XXI. t. cz. A nemzeti színről és ország czimeréről244
XXII. t. cz. A nemzeti őrseregről244
XXIII. t. cz. A szabad királyi városokról246
XXIV. t. cz. A községi választásokra nézve249
XXV. t. cz. A Jász-Kun kerületekről249
XXVI. t. cz. A Hajdú-kerületről250
XXVII. t. cz. Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről251
XXVIII. t. cz. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról252
XXIX. t. cz. Az ország közhivatalnokairól253
XXX. t . cz. A felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről253
XXXI. t. cz. A szinházakról253
Befejezés254
1848. évi erdélyi országgyűlési törvényczikkek
I. t. cz. Magyarország és Erdély egygyé alakulásáról261
II. t. cz. A legközelebbi közös hongyülésre küldendő követek népképviselet alapjáni választásáról262
III. t. cz. Nemzeti fegyveres erőről264
IV. t. cz. Az urbériségeken feküdt uri szolgálat (robot), dézma és pénzbeli fizetések kisajátitásáról265
V. t. cz. Az urbéri kisajátitott (magán uri javadalmak státusadóssággá változtatásáról)266
VI. t. cz. Az urbéri viszonyok elenyésztetésének testületek irányában következéséről és a IV. törvényczikk rendelkezése alá foglalt dézmákon kivüli egyb dézmákról267
VII. t. cz. A közös teherviselésről268
VIII. t. cz. Sajtó-törvény268
IX. t. cz. A bevett vallások teljes jogegyenlőségéről268
X. t. cz. A közlekedések előmozditásáról269
XI. t. cz. Sóárról és sóskutakról269
A m. kir. ministerium átirata Erdély országosan egybesereglett Karainak és Rendeinek270
István nádor rendelete az erdélyi követválasztás tárgyában271
Az 1861. évi országbirói értekezlet által javaslatba hozott törvénykezési szabályok
Bevezetés275
I. t. cz. Polgári magánjog282
II. t. cz. Bünvádi eljárás300
III. t. cz. Váltótörvény301
IV. t. cz. Csődtörvény302
V. t. cz. Kereskedelmi, fuvarozási és vásári törvények306
VI. t. cz. Urbéri földtehermentesitési, arányossági és mezei rendőrségi ügyek306
VII. t. cz. Bányaügy307
VIII. t. cz. Vegyesek318
1867. évi törvényczikkek
I. t. cz. Felséges I. Ferencz József úr Magyarország és Társországai királyává avattatik és koronáztatik326
II. t. cz. Ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé iktattatnak327
III. t. cz. Ő császári és apostoli királyi Felségének V. Ferdinándnak a trónról, és fönséges császári királyi főherczeg Ferenc Károlynak a trónöröklésről még 1848-dik évben történt leomondásaikról330
IV. t. cz. A koronázott királyi Felségnek tiszteletdíj ajánltatik330
V. t. cz. Felséges Erzsébet királyné megkoronáztatván részére tiszteletdíj ajánltatik330
VI. t. cz. Az ország szent koronája őreinek megválasztásáról331
VII. t. cz. Az 1847/8. III. t. cz. azon intézkedéseinek, melyek a nádor mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, módositásáról, és a nádorválasztás elhalasztásáról331
VIII. t. cz. A ministerium alakitására vonatkozó 1847/8. III. t. cz. módositásáról332
IX. t. cz. A magyar ezredek kiegészitésére szükségelt ujonczok megajánlásáról332
X. t. cz. Az 1847/8. évi IV. t. cz. módosításáról333
XI. t. cz. A nemzetőrségről szóló 1847/8. XXII. t. cz. felfüggesztetik333
XII. t. cz. A magyar korona országai és az ő Felsége uralkodása alatt többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról333
XIII. t. cz. A vasutak és csatornák épitése végett létesitendő kölcsönről346
XIV. t. cz. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. XII. törvényczikkben a sanctio pragmatica folytán közösöknek ismert államügyek terheit ezentul viselik346
XV. t. cz. Az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról347
XVI. t. cz. A magyar korona országai és ő felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről350
XVII. t. cz. Az izraeliták egyenjoguságáról polgári és politikai jogok tekintetében354
XVIII. t. cz. Az 1868. évi első évharmada folytán viselendő közterhekről354
1868. évi törvényczikkek
I. t. cz. A magyar korona országaiban levő vasutak és csatornák külön összpontosított telekkönyvezéséről359
II. t. cz. A czukor és égetett szeszes italok kivitelénél visszatéritendő fogyasztási adóról367
III. t. cz. A törvények kihirdetéséről368
IV. t. cz. Az 1868-dik évi májushó elsejétől ugyanazon évi juniushó 30-dikáig viselendő közterhekről368
V. t. cz. A gödöllői uradalomnak megvételéről és a koronai javak állományába sorozásáról369
VI. t. cz. A kereskedelmi és iparkamarákról369
VII. t. cz. A magyar királyi pénzverdékben verendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt373
VIII. t. cz. Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része épitése tárgyában375
IX. t. cz. A görög-keleti vallásuak ügyében377
X. t. cz. Az 1868-dik évi juliushó elsejétől ugyanazon évi septemberhó 30-káig viselendő közterhekről379
XI. t. cz. A sójövedék iránt379
XII. t. cz. A Zákánytól Zágrábig és a Hatvantól Miskolczig terjedő vasutvonalak épitése tárgyában381
XIII. t. cz. A magyar észak-keleti vasut kiépitése tárgyában381
XIV. t. cz. A dohány-jövedék iránt384
XV. t. cz. A lotto-jövedék iránt386
XVI. t. cz. A szeszadóról387
XVII. t. cz. A bor- és husfogyasztási adó iránt388
XVIII. t. cz. Az arany és ezüst áruk finomsági tartalma, ellenőrzése és fémjelzése iránt389
XIX. t. cz. A seradóról389
XX. t. cz. A czukoradó iránt390
XXI. t. cz. A közadók kivetése, befizetése, biztosítása, behajtása és pénzügyi törvényszékek fölállitása iránt390
XXII. t. cz. A házadóról397
XXIII. t. cz. A bélyeg és illeték, valamint a díjak tárgyában402
XXIV. t. cz. A személyes kereseti adóról407
XXV. t. cz. A földadóról407
XXVI. t. cz. A jövedelemadóról409
XXVII. t. cz. A magyar ezredekhez 1868-dik évben szükséges ujonczok megajánlása tárgyában414
XXVIII. t. cz. Az 1868-dik évi államköltségvetésről415
XXIX. t. cz. A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról416
XXX. t. cz. A Magyarország s Horvát-Szlavon és Dalmát-országok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről422
XXXI. t. cz. Az uzsoratörvények eltörléséről440
XXXII. t. cz. Az ország némely vidékein rablók által megzavart közbiztonság helyreállítására megkivántató póthitelről441
XXXIII. t. cz. Az urbéri örökváltságokért országos alapból adandó megtéritésről441
XXXIV. t. cz. A személyes kereseti adóról446
XXXV. t. cz. A bor és husfogyasztási adóról446
XXXVI. t. cz. Az 1853. évi deczember hó 5-dikén kelt általános és 1857. évi február 18-án kelt dalmátországi külön vámtarifának némi módosítása iránt447
XXXVII. t. cz. Az arad-temesvári vasut kiépitése tárgyában447
XXXVIII. t. cz. A népiskolai közoktatás tárgyában449
XXXIX. t. cz. A gyulafehérvári görög-katholikus érsekség s a lugosi és szamos-ujvári görög-katholikus püspökségek iránt469
XL. t. cz. A véderőről470
XLI. t. cz. A honvédségről480
XLII. t. cz. A népfelkelésről485
XLIII. t. cz. Magyarország és Erdély egyesitésének részletes szabályozásáról486
XLIV. t. cz. A nemzetiségi egyenjoguság tárgyában490
XLV. t. cz. A magyar keleti mozdonyvasut, valamint annak Gyula-Fehérvár, Maros-Vásárhely és Nagy-Szebenig vezető szárnyvonalai kiépitése tárgyában494
XLVI. t. cz. A függő adósságok ellenőrzéséről497
XLVII. t. cz. A közös nyugdíjakról500
XLVIII. t. cz. A vegyes házassági válóperekről500
XLIX. t. cz. A vasutak és csatornák épitésére felvett kölcsön hováforditásáról501
L. t. cz. Az 1869-dik évi államköltségvetésről502
LI. t. cz. A tiszavidéki vaspályatársulat tartozása törlesztéséről505
LII. t. cz. A Lonjsko polje terület ármentesitési költségei beszedéséről s e területre az 1868. XXV. törvényczikkben foglalt kedvezmény kiterjesztéséről505
LIII. t. cz. A törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról506
LIV. t. cz. A polgári törvénykezési rendtartás tárgyában508
LV. t .cz. A kisajátitásról572
LVI. t. cz. A kisajátitásról Buda és Pest városok területén581
LVII. t. cz. A sz. kir. Pest város által felveendő kölcsön tárgyában588
LVIII. t. cz. Az 1868-dik évi XXIII. törvényczikk az 1869-ik év végéig leendő kiterjesztéséről588
Függelék az 1868. XXX. t. czikkhez
A Horváth-Szlavon-Dalmátországok által önkormányzati jogkörükben 1868-1895-ig alkotott törvények jegyzéke589
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv