1848-1849 a magyar zsidóság életében (rossz állapotú)

Előszó

Nem volt, nem is lehetett célunk, hogy a teljesség igényével közelítsük meg vállalt feladatunkat. Nem oklevéltári kötetet szerkesztettünk, csak szemelvény-gyűjteményt állítottunk össze, hogy érzékeltessük a 48-as magyar forradalom és szabadságharc időpontjának zsidó tartalmú mozanataiban a korszellem hatását a zsidó közösség életére és a magyarság zsidó előjelű magatartására.
Antológiánk mutatvány-szövegei három irányban rögzítik meg a történések apró vonásait. Bemutatják a politikai és társadalmi emancipációért folytatott küzdelem ingadozó hullámzását, a meg-megújuló viaskodást, a néha meddőnek látszó, néha a tűnő cél nyomát már-már elérő hajsza állomásait. Visszatükrözik a zsidók szellemi és anyagi közreműködését a magyar és benne az egyetemes szabadság-gondolat diadala felé tartó nagy elhatározásban, miként azonosultak a szabadság-eszme magyar győzelmének hitében. S végül feltárják a zsidóság Vergődő vágyát a minden élő embert megillető jogok után és kezes hajlamát a jogokért cserébe követelt reform-áldozatok vonalán. Ezen a területen a zsidóság olyan határtalan meggyőződéssel tudta magáénak a jövőt, hogy önfeledten megtagadja múltját s elhullatja ősi örökségének emlékeit.
Szövegeinket az 1848. és 1849. évi magyarnyelvű hírlapokból, folyóiratokból, röpiratokból, könyvekből, röplapokból vettük. A magyarországi német sajtóból és irodalomból csak a szükség parancsára közlünk egy-egy íróra vagy eseményre jellemző részletet. Ép ezért nem illesztettük gyűjteményünkbe a németnyelvű emancipációs irodalom költői darabjait sem.
A szemelvények címét több esetben megváltoztattuk, részint az egyhangúság elkerülése végett, részint, hogy az újságok különféle rovataiban megjelent közlemények jellegadó tartalmára rámutassunk. Az eredeti címet a jegyzetekben tüntettük fel.
A szövegek eredeti helyesírását meghagytuk, csak a magánhangzók hosszúságának jelölésében törekedtünk egységes eljárásra. Az értelemzavaró központozási hiányokat kiküszöböltük, a sajtóhibának minősíthető írásmódon változtattunk, egyes szavak szokatlan alakját mai formába írtuk át, az aposztrófokat mellőztük. A kiemelt szövegrészeket technikai okok miatt nem hézagok, hanem dűlt betűk jelzik. Vissza