1848-49 legendája a szlovák történetírásban

Fülszöveg

Az 1848-1849-es időszak nemcsak a magyar nemzet nemzet számára fontos dátum, hanem a többi magyarországi nemzetiség öntudatra ébredésében is kiemelt szerepet játszó időszak. A Habsburgok a szlovákok, a románok és a szerbek törekvéseit kíméletlen taktikával használták ki a magyarokkal szemben.
A felvidéki területeken csendesebben zajlott le ez a folyamat, ami döntően azzal állt összefüggésben, hogy az agitátoroknak minimális ráhatásuk volt az akkori szlovákok gondolkodására. Lényegében egy szűk csoport a saját vágyálmait és érdekeit akarta kielégíteni, ezért elfogadhatatlan és teljesíthetetlen követelésekkel léptek fel a magyar kormányzattal szemben.
Ezek a személyek ma a legnagyobb szlovák hősök közé tartoznak. Tevékenységük nem egyszerűen mitizálva jelenik meg az ídentitásformálásban, hanem tételesen meghamisítva. Nem véletlen, hogy a szlovák történésztársadalom és szellemi elit Ladislav Szalay könyvére szinte egyáltalán nem reflektált és gyakorlatilag agyonhallgatta.
Szalay... Tovább

Fülszöveg

Az 1848-1849-es időszak nemcsak a magyar nemzet nemzet számára fontos dátum, hanem a többi magyarországi nemzetiség öntudatra ébredésében is kiemelt szerepet játszó időszak. A Habsburgok a szlovákok, a románok és a szerbek törekvéseit kíméletlen taktikával használták ki a magyarokkal szemben.
A felvidéki területeken csendesebben zajlott le ez a folyamat, ami döntően azzal állt összefüggésben, hogy az agitátoroknak minimális ráhatásuk volt az akkori szlovákok gondolkodására. Lényegében egy szűk csoport a saját vágyálmait és érdekeit akarta kielégíteni, ezért elfogadhatatlan és teljesíthetetlen követelésekkel léptek fel a magyar kormányzattal szemben.
Ezek a személyek ma a legnagyobb szlovák hősök közé tartoznak. Tevékenységük nem egyszerűen mitizálva jelenik meg az ídentitásformálásban, hanem tételesen meghamisítva. Nem véletlen, hogy a szlovák történésztársadalom és szellemi elit Ladislav Szalay könyvére szinte egyáltalán nem reflektált és gyakorlatilag agyonhallgatta.
Szalay nem történész, ami ezen az esszéisztikus munkán csakugyan megérződik. Ez viszont - tekintetei a szlovák történelemtudomány „sajátosságaira" - sokkal inkább hasznára, mintsem kárára van ennek a könyvnek. A benne lévő utalások a 90-es évek politikájára mára ugyan veszítettek aktualitásukból, de 1848-49 eseményeivel kapcsolatos megállapításai mind a mai napig helytállóak. Ladislav Szalay itt minden teketóriázás nélkül (és kitűnő humorérzékkel) pontosan rámutat a lényegre. Nevezetesen arra, hogyan írták és bizonyos körök mind a mai napig írják és tálalják a történelmet Szlovákiában.
ladislav szalay Nagyszombaton született 1929. május 23-án. A nagyszombati gimnázium elvégzése után kereskedelmi mérnöki szakra iratkozott be a Kereskedelmi Főiskolán, amelyet 1951-ben végzett el. Ezután a Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémián talált állást, ahol megalapította a Gazdasági Kabinetet (később Közgazdasági Intézetet). Első tudományos munkája (A szlovák gazdaság története) alapvető ellentmondásban volt a hivatalos szlovák történetírással. Statisztikák ugyanis kimutatták, hogy a szlovák gazdaság 1913 - 1928 közötti 15 évben egyáltalán nem nőtt, éppen ellenkezőleg, több mint a felére csökkent. Emiatt nemkívánatossá vált, és az akadémiáról való távozásra kényszerült. Paradox módon a Rohác szatirikus folyóiratban talált állást, amelynek már korábban is külső munkatársa volt. A Rohácban főszerkesztő-helyettes, később főszerkesztő lett. Miután a Varsói Szerződés tagállamai 1968-ban megszállták az országot, távoznia kellett a szerkesztőségből és (büntetésként az élclap irányvonala miatt) eltiltották a sajtóban, a rádióban, a televízióban való megjelenéstől, a kiadástól, az oktatás és a kultúra területén való bárholi alkalmazástól. Ezután számviteli tisztviselőként dolgozott egészen nyugdíjazásáig.
9
3490 Ft
9786155374487 Vissza