20 köztéri Kossuth-szobor története

Előszó

Dr. Ádámfy József, a „Kossuth-szobrok atyja" emlékének
Bevezetés

1994. március 20-a, Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója késztetett arra, hogy felidézzem a Kossuth-szobrok kutatójának, dr. Ádámfy Józsefnek alakját, akinek tíz éven át munkatársa lehettem - személyes találkozások és rendszeres levelezés révén - a Kossuth-szobrokkal kapcsolatos anyagok feldolgozását segítve.
Sok-sok levelünkre a „pontot" az 1980 januárjában hozzám érkezett tette fel, mert a borítékban gyászjelentés volt. Tudatta velem, hogy az aranydiplomás főorvos, a Kossuth-szobrok kutatója január 9-én életének 87. évében váratlanul elhunyt Tizennégy év telt el azóta. Úgy érzem és gondolom, hogy A világ Kossuth-szobrai c. könyv írója nem hiányozhat a nagy hazafira, Kossuth Lajosra emlékezők sorából. Annál inkább sem, mert egyedülálló munkája nem sokkal halála után jelent meg a Népművelési és Propaganda Iroda gondozásában dr. Bognár József - a Magyarok Világszövetsége akkori elnökének - ajánlásával, dr. Szabad György által lektoráltan, dr. Vigh Károly szerkesztésében.
Dr. Ádámfy József 1893. december 7-én született Bácsalmáson, zsellércsaládban. Vasúti pályamunkásként pénzt gyűjtött, hogy érettségizhessen. Hosszú frontszolgálat miatt csak 1923-ban vehette át orvosi diplomáját. Bácsalmáson és Tompán működött negyven éven át, mint körzeti orvos, illetve közben helyettes főorvosként a bácsalmási tüdőkórházban három évig. A Tisza partjára, Szegedre vonult nyugdíjba 1968-ban. Töretlen maradt aktivitása, amit - az ország határain belül és kívül található - Kossuth-szobrokra vonatkozó dokumentumok összegyűjtésére fordított. Könyvének bevezetőjében így vall erről: „Az a gondolat vezetett, hogy a Kossuth Lajos emlékére állított szobrok adatainak összeállítása és feldolgozása mind ez ideig nem történt meg. Ösztönzött az a páratlan széles körű mozgalom is, amely ércbe öntötte, kőbe faragtatta Kossuth Lajos alakját, a magyar szabadság és függetlenség szimbólumát!" Vissza